A török jegybank 35-ről 40 százalékra emelte az alapkamatot, a lépést indokolta is a majdnem három számjegyű infláció. Egy nagy kínai vagyonkezelő vállalat pedig azt közölte a befektetőkkel, hogy nem tudja kifizetni az összes számláját. Ezzel újra felerősödtek azok a félelmek, hogy az ország régóta tartó ingatlanpiaci visszaesése átterjedhet a 3 ezermilliárd dolláros árnyékbankszektorra.

Péntek reggel tűzszünet és túszcsere kezdődött meg az izraeli és Hamász-erők között. Nagyobb bombázásokról, tüzérségi csapásokról vagy rakétatámadásokról nem érkezett jelentés, bár a Hamász és Izrael is megvádolta a másikat szórványos lövöldözéssel és egyéb jogsértésekkel.

Mindkét fél leszögezte ugyanakkor, hogy a háborúnak még közel sincs vége.

Régiós döntések

Elfogadta a kétkamarás román parlament képviselőháza azt az új nyugdíj-törvénytervezetet, amely korábban hatalmas politikai és társadalmi feszültséget okozott. Nem mellékesen ez volt az egyik feltétele annak, hogy Románia hozzájusson az EU-s támogatásokhoz.

A jogszabály szerint

januártól egységesen, az átlagos infláció mértékével megegyezően, 13,8 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak, 2024 szeptemberéig pedig újraszámítják őket.

A múlt heti tüntetéseknek is meglett a hatása, a képviselők ugyanis azt is megszavazták, hogy a bányászok továbbra is 45 évesen vonulhassanak nyugdíjba.

Mindeközben Magyarország másik szomszédjában is meghoztak egy komoly döntést. Robert Fico szlovák kormányfő felfüggesztette a kommunikációt néhány médiummal, „amíg nem kezdik el teljesíteni törvényben előírt kötelezettségeiket” – közölte a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya hétfőn.

Robert Fico Prágában 2023. november 24-én
Robert Fico Prágában 2023. november 24-én
Kép: AFP / Michal Cizek

Az intézkedés négy, részben külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező, liberálisként számontartott médiumot érint, név szerint a Markíza kereskedelmi televíziót, az Aktuality.sk hírportált, illetve a Sme és a Dennik N lapokat és hírportáljaikat.

Egyeztetésből és találkozóból nem volt hiány

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meglepetésre megjelent Ukrajnában. A látogatást biztonsági okokból nem jelentették be előre. A helyszínen mindenesetre közölte, azért érkezett Ukrajnába, hogy találkozzon az ország vezetőivel, és megerősítse az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna szabadságharca iránt.

Hszi Csin-ping kínai és beszélt Emmanuel Macron francia államfő telefonon beszélt egymással. Szóba került kettejük között többek között

  • az Európai Unió és Kína partnersége, valamint
  • a Gázai-övezet válásága is.

Giorgia Meloni olasz kormányfő pedig – több miniszterének társaságában – szerdán Berlinbe látogatott. Olaf Scholz német kancellárral a két ország közötti üzleti kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyeztettek.

Giorgia Meloni és Olaf Scholz közös sajtótájékoztatója Berlinben 2023. november 22-én
Giorgia Meloni és Olaf Scholz közös sajtótájékoztatója Berlinben 2023. november 22-én
Kép: AFP / Odd Andersen

A szélsőjobb hete volt ez

Az argentin tőzsde Merval indexe 18 százalékkal erősödött kedden, a hétfővel megtoldott háromnapos hosszúhétvége után, miután a libertariátus Javier Milei nyerte meg az argentin elnökválasztások második fordulóját.

A szélsőjobboldali politikus egyik legfőbb kampányígérete volt a jegybank felszámolása és a nyugdíjrendszer privatizálása mellett Argentína dollárosítása. Milei a szavazatok csaknem 56 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Sergio Massa gazdasági miniszter 44 százalékot kapott.

Szerdán aztán a holland politikai erők is megmérkőztek a választók kegyeiért. A közvélemény-kutatások alapján szoros küzdelmet prognosztizáltak az első négy helyen, végül azonban relatíve sima szélsőjobboldali győzelem kerekedett.

A győztes Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders persze ünnepelte az eredményt, de még egyáltalán nem dőlhet hátra, ugyanis nem először fosztanák meg végül a hatalomtól.