Oroszország átadta az Egyesült Államoknak a követelések listáját az ukrajnai tárgyalásokkal kapcsolatban – írta meg a Reuters saját értesülésre hivatkozva. Állítólag az Ukrajna elleni háború befejezésének és a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok újraindításának feltételeit tartalmazza. Az persze nem világos, hogy mit is tartalmaznak, a felvázolt feltételek tág természetűek, és hasonlóak azokhoz, amelyeket korábban az orosz fél már többször is Kijevvel, az Egyesült Államokkal és a NATO tudomására hozott. 

Nem lenne senki meglepve, ha ezek a feltételek Ukrajna demilitarizálását, úgymond denacifikálását, a háborús hódítások elfogadását és még további területi engedmények elfogadást jelentené. Legalábbis első körben. Ebben tehát az égvilágon semmi titok nincs, nem olyan orosz igények tehát, amelyeket titkos csatornákon kellett az amerikaiaknak eljuttatni, mint ahogy azt a cikk sugallni próbálja. 

Kapcsolódó

A kérdés valójában az, hogy az Ukrajna és vélhetőleg az Egyesült Államok számára is vállalhatatlan feltételek teljesítése előtt hajlandó-e egyáltalán bármifajta békemegállapodásról egyeztetni. 

Mert a kulcskérdés vélhetőleg ez: 

Oroszország hajlandó bárkivel tárgyalni, csak éppen a saját feltételei szerint. 

Ahogy a Politico cikke is rámutat: Vlagyimir Putyin hirtelen ugyanazzal a problémával találja magát szemben, mint Volodimir Zelenszkij: hogyan mondja Donald Trumpnak, hogy „nyet“, anélkül, hogy kivívná az Egyesült Államok kiszámíthatatlan és lobbanékony elnökének haragját.

Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov - „hacuka
Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov - „hacuka"
Kép: Getty Images / Anadolu Agency

Trump ugyanis büszke arra, hogy képes alkukat kötni, és valósággal felrobbant, amikor úgy látta, hogy Zelenszkij akadálya a rendezésnek; megvonta a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és azon füstölgött, hogy az ukránok nem akarnak békét. Ukrajnát mondjuk azóta sikerült jobb belátásra téríteni, úgy tűnik hajlandó azonnali 30 napos tűzszünetről megállapodni. 

A friss szaúd-arábiai tárgyalások után a labda már az oroszok oldalán pattog - ezt Trump külügyminisztere, Marco Rubio is világossá tette, ahogy azt is, hogy ha Moszkva nem hajlik a  tűzszünetre,

akkor sajnos tudni fogjuk, hogy mi is az akadálya itt a békének.


A nyomásgyakorlás eszközeként kedden újra is indítottá Kijev katonai segélyezését. Trump közben még mindig bízik benne, hogy majd felhívja Putyint, és mindent megbeszélnek a megbízható, békét akaró orosz elnökkel.

Az Oroszországból érkező első jelzések viszont nem voltak éppen biztatóak. Alig néhány órával a tűzszüneti javaslat után az orosz erők légitámadást indítottak Zelenszkij szülővárosa, Krivij Rih ellen, de csapások érték Kijevet, Harkivot és Odesszát is. 

Szerda reggel már maga Marija Zaharova, az orosz külügyminisztériumi szóvivője igyekezett kiábrándítani a nemzetközi közvéleményt, mondván, Moszkva saját maga hoz döntéseket a háborúval kapcsolatban, és nem követi a Washington és Kijev által Szaúd-Arábiában kijelölt irányvonalat – idézte őt a TASZSZ hírügynökség.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is szkeptikusnak tűnt azzal kapcsolatban, hogy azonnali megállapodásra kerülhet sor. „Nem lehet a jelenlegi ellenfelek jóindulatára támaszkodni, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy stratégiai vereséget okozzanak Oroszországnak" – mondta egy katonai bloggernek.

Lavrov ráadásul leleplezte az oroszok legnagyobb dilemmáját, azaz, hogy 

egy tűzszünet jelen helyzetben egy hatalmas stratégiai vereségnek tűnhet, éppen ezért teljesen indokolatlan - legalábbis orosz szemszögből.

Putyin egy villámháborút akart, hogy ki akarta szorítani Zelenszkijt, el akarta foglalni Kijevet, és persze meg akarta hiúsítani Ukrajna integrációját az Európai Unióba és a NATO-ba. A gyors katonai beavatkozásból azóta három éve tartó háború lett, és az oroszok továbbra sem érték el alapvető stratégiai céljaikat, miközben százezrek vesztek oda a csatamezőn. 

Az orosz tisztviselők nem csinálnak titkot belőle, hogy a cél továbbra is az ukrán állam meggyengítése, és további ukrán területek megszerzése.

Hatalmas kincseket rejt a föld mélye: ez lehetett Vlagyimir Putyin háborús célja?

Mára kissé megkopottnak tűnik a Moszkvában csak különleges hadműveletként aposztrofált háború magasztosnak tűnő érvkészlete. Pláne, hogy kiderült, mekkora vagyon rejtőzik Ukrajnában. >>>

Szerdán egy befolyásos orosz törvényhozó is megszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy Oroszország még nem fejezte be a harcot, és ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen tűzszüneti megállapodás csak Moszkva feltételei szerint jöhet létre. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke a Telegramon közzétett bejegyzésében megjegyezte, hogy Oroszország épp előretör hozzátéve, hogy a valódi megállapodások még mindig ott, a fronton születnek. Amit Washingtonban is meg kellene érteniük.

Az is általános vélemény a Kremlben, hogy szó sem lehet  - pláne hetekig, hónapokig tartó tűzszünetről. 

Pláne azok után, hogy szerdán Vlagymir Putyin terepmintás ruhában, diadalittasan bevonult a majdnem teljesen visszafoglalt kurszki területre és kezet rázott Valerij Geraszimovval, az ukrajnai invázió irányítójával. Az orosz elnök a tűzszünet lehetőségét már az év elején kizárta, azzal érvelve, hogy az csak a nehéz helyzetben lévő Kijevnek és nyugati szövetségeseinek kedvezne. Ők a hosszú távú rendezésben érdekeltek - persze Moszkva szája íze szerint. 

Gyakorlatilag szóról-szóra ezt ismételte meg most segédje, Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó a Rosszija-1 tévécsatornán, aki azt mondta, hogy az orosz hatóságok az Ukrajnával fennálló konfliktus hosszú távú rendezésében érdekeltek, nem pedig az ideiglenes tűzszünetben. Ezt már az amerikai féllel - konkrétan Mike Waltz-cal, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával - is közölték, még azelőtt, hogy Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott landolt volna a moszkvai reptéren. 

„Természetesen kommentáltam az ideiglenes tűzszünetről kötött megállapodásokat, és felvázoltam álláspontunkat, miszerint ez nem más, mint átmeneti haladék az ukrán hadsereg számára, semmi több” – mondta az orosz elnöki tanácsadó. Usakov hozzátette , hogy Vlagyimir Putyin március 13-án „konkrétabb és értelmesebb értékeléseket” fogalmazhat meg az ukrajnai ideiglenes tűzszünet bevezetésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban.

Nem tűnik azonban valószínűnek, hogy az orosz tábornokok most bármilyen engedményt akarnának tenni, különösen Ukrajnának.

Lassú, de következetes előrenyomulást értek el keleten, a donyecki régióban, és néhány kilométerre vannak attól, hogy betörjenek a szomszédos Dnyipropetrovszk régióba. A hétvégén jelentős áttörést értek el a kurszki régióban, és közel kerültek ahhoz, hogy bekerítsenek mintegy 10 000 ukrán elit katonát, akik az Oroszországban elfoglalt területeket védik. Azt is tervezik, hogy fokozzák ballisztikus rakéta- és dróntámadásaikat az ukrán katonai hírszerzés szerint, amely nemrég azt jósolta, hogy Moszkva most már képes 500 drón egyidejű elindítására is. Nem könnyű tehát Putyinnak most azt mondani, hogy itt a vége, fuss el véle. Egyedül Trump reakciója miatt izgulhat majd egy kicsit, ha folytatja a háborút.

A Kommerszant című orosz lap szerdán felvetette, hogy a Kreml válasza csak Steve Witkoff, Trump különmegbízottjának moszkvai látogatása után válik majd egyértelműbbé. Az már megfelelő alaphangot adhat az amerikai elnök és Putyin péntekre tervezett telefonbeszélgetésének is.  Trumpot nyilván csak az érdekli, hogy nyélbe üsse az üzletet, és nem szereti, ha bárki megállítja őt. Ám ismerve eddigi mozgását, Putyin inkább a tárgyalások elhúzódását választja, különböző feltételek és zavaros ellenjavaslatok sorozatával.