Engedély nélkül lépett be Dél-Koreából Észak-Koreába egy amerikai állampolgár, miután átlépte a demilitarizált zónát (DMZ), és vélhetően őrizetbe vették a helyi hatóságok. Az amerikai katona a Koreai-félszigeten fekvő két országot 1953 óta elválasztó DMZ részét képező, közös biztonsági területhez (JSA) szervezett kiránduláson vett részt.

Utóbb kiderült, egy olyan katonáról van szó, aki egy héttel korábban szabadult egy dél-koreai börtönből, miután két hónapra elítélték.

Mindeközben Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes kijelentette, egy új adóhátralék-elengedési programmal kellene enyhíteni azon a problémán, hogy Olaszország úszik az adótartozásokban. Extra teher a kormány számára, hogy ezek jelentős része behajthatatlannak tűnik. A politikus megnyilvánulásával azonban, miszerint „túl sok éven át tartotta túszul az adóhivatal olaszok millióit”, magára haragította az adóhatóság igazgatóját.

Ernesto Maria Ruffini sérelmezte, hogy a miniszter úgy állította be az adóhatóságot, mint amelyet az üldözési és bosszúállási szándék hajtana.

A mi munkánk elengedhetetlen az egész állami gépezet működéséhez, mert ha garantálni akarjuk az alkotmányunkban megjelölt és védett alapvető személyiségi jogokat, ahhoz szükség van forrásokra

– magyarázta.

Kánikula a köbön

Számos helyen okozott problémát a hőség. Tűzvész miatt lezárták szerdáig Szícilia legnagyobb forgalmú, és Olaszország ötödik legnagyobb forgalmú repülőterét, a cataniai légikikötőt. A tűz vasárnap éjfél előtt félórával keletkezett Cataniában, a repülőtér közlése szerint nem sérült meg senki. A tűzoltók szerint mintegy kilencven perccel a tűzeset bejelentése után sikerült eloltaniuk a lángokat, de nem adtak magyarázatot a lehetséges okokról vagy a tűz és a térségben jelenleg tapasztalható magas hőmérséklet közötti esetleges összefüggésről. Cataniában és Palermóban a forróság miatt vörös riasztást rendeltek el vasárnap.

Olaszországban egyéb problémákat is okozott a forróság, az utcákon sétáló turisták esernyőkkel védekeztek ellene, az építkezéseken dolgozók pedig hétfőn felfüggesztették a munkát.

Franciaország több déli településén megdőltek kedden a helyi melegrekordok, elsősorban az Alpokban, a Pireneusokban és Korzika szigetén.

A németeket is meggyötörte az extrém forróság. Johannes Nießen, a közegészségügyi szolgálat orvosszövetségének elnöke javasolta, hogy kánikula idejére vegye át Németország is a spanyol munkaügyi gyakorlatot. A szakember szerint korán kellene kelni, reggel – nagyobb hatékonysággal – dolgozni, délben pedig sziesztázni. Hozzátette, a dress code-ot is felszámolná erre az időszakra.

Oroszország szegénységbe süllyed, Ukrajna újabb támogatásokat kap

Tartóssá vált a rubel gyengülő trendje a főbb valutákhoz képest, július hónapban mind az euróért, mind a dollárt többet kellett adni belőle, mint korábban bármikor, kivéve a háború megindítása és a szankciók első körének bevezetése utáni néhány napot.

Sokba kerül a háború Moszkvának: Oroszország polgárainak több mint 60 százaléka, azaz 86 millió ember él szegénységben. Mindössze a lakosság 4 százaléka haszonélvezője a rendszernek – ezek az orosz közgazdászok megállapításai. Persze a rezsimnek megvannak a saját, kedvezőbb statisztikái.

Közben az Egyesült Államok 1,3 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára. Az Európai Unió pedig 20 milliárd eurós alapot hozhat létre az ukrán hadsereg támogatására. A Politico információ szerint az alapot négy évre tervezik.

Szélsőjobboldali előretörések

Vasárnap a spanyolok választottak, a voksolás az előzetes várakozások szerint a szocialista kormány leváltását eredményezheti. A Néppártnak azonban valószínűleg a szélsőjobboldali Vox felé kell fordulnia, az önálló kormányzáshoz nem lesz meg a megfelelő támogatottsága. A Vox hatalomra kerülése márpedig egy felmérés szerint a spanyolok mintegy 60 százalékát aggodalommal töltené el.

 

A konzervatív Néppárt a parlamenti választások győztese

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) győzött a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon.
A voksok 95 százalékot meghaladó feldolgozottságánál az ellenzéki, jobboldali politikai formáció a leadott szavazatok 32,7 százalékával 136 mandátumhoz jutott a parlament 350 fős alsóházában.Második helyen a jelenleg kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) végzett 31,8 százalékos támogatottsággal és 122 képviselői hellyel.
Ahogy négy évvel ezelőtt, most is harmadikként került a törvényhozásba a magát a PP-től jobbra pozicionáló VOX 12,39 százalékos szavazataránnyal és 33 mandátummal.
Az alsóház negyedik legnagyobb pártja az újonnan alakult, több baloldali pártot tömörítő Sumar lett, a szavaztok 12,27 százalékának megszerzésével 31 képviselőt delegálhat.

A spanyol konzervatívok számára mindenesetre elbizonytalanító tényező lehet a finnországi helyzet. A finn kormány Petteri Orpo vezetésével mindössze júniusban alakult, de máris válságba sodorták az együttműködést a szélsőjobboldali koalíciós partner korábbi rasszista kijelentései.