Számos megkeresés érkezik a taggyűlés vagy közgyűlés működése körében felmerült gyakorlati problémákkal összefüggésben. A társaság szervezetével kapcsolatos rendelkezések hasonlóak a kft. taggyűlésére, illetve az rt. közgyűlésére vonatkozóan, ám akad lényeges különbség a két társasági forma között. A kft. tagjai a taggyűlés fizikai megtartása nélkül, írásban is hozhatnak határozatot, míg a részvényesek döntéseiket csak a fizikailag is megtartott közgyűlésen hozhatják meg. Kft. esetében is évi egy taggyűlést azonban kötelezően fizikailag is meg kell tartani, mégpedig a társaság székhelyén. Ez a mérleg és az eredményfelosztás elfogadását célzó taggyűlés. (Egyszemélyes kft. és egyszemélyes rt. esetében taggyűlés, illetve közgyűlés nem működik.) A törvény nem rendelkezik ugyan kötelezően erről, ám ajánlatos az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót is meghívni a közgyűlésre, illetve taggyűlésre, távolmaradásuk azonban nem akadálya a gyűlés szabályszerű megtartásának. E körben az általános rendelkezéstől való eltérés az, hogy az évi úgynevezett rendes közgyűlésen, illetve taggyűlésen - amely tehát a mérleget és a pénzügyi jelentéseket tárgyalja meg és fogadja el - a felügyelőbizottság elnökének kell ismertetnie a felügyelőbizottság vizsgálatának eredményét, és a könyvvizsgálónak is be kell számolnia vizsgálatának eredményéről. Ezek nélkül az adott tárgyban nem hozhat érvényes határozatot a közgyűlés. Míg a kft. taggyűlésének lefolyásáról a cégbíróságot csak akkor kell értesíteni, ha azon cégbejegyzést igénylő változást határoztak el a tagok, a részvénytársaság közgyűlésének jegyzőkönyvét az összehívást tartalmazó lappéldánnyal és a jelenléti ívvel együtt minden esetben meg kell küldeni a cégbíróságnak. Ezekből tudja nyomon követni a cégbíróság a közgyűlések lefolyásának szabályszerű voltát. Rt.-k esetében igazgatóságot és felügyelőbizottságot kell létrehozni, és a könyvvizsgáló megbízása is kötelező. Zártkörű részvénytársaság esetén mód van arra, hogy ügyvezetését igazgatóság helyett egy személyben a vezérigazgató lássa el. Kft.-k esetében viszont csak bizonyos tőkenagyság, éves forgalom, illetve egyszemélyes társaság esetében kötelező a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló. A kft. tehát egyszerű esetben egyszemélyi ügyvezetéssel is működtethető. Ezekre a látszólag részletkérdésekre azért tartom célszerűnek felhívni a figyelmet, mivel nagyon sok esetben csak a gyakorlatban derül ki az adott cég számára, hogy mennyi és milyen jellegű kötelezettsége van a választott társasági formának. Miként az is, hogy az összes szempontot figyelembe véve a másik formát kellett volna választani.