Az Európai Unióban 2025 első negyedévére alábbhagyott a megújuló energia térhódításának lendülete, legalábbis ez a trend rajzolódik ki az Eurostat friss adathalmaza nyomán. 

A nemrég elérhetővé vált adatok értelmében az EU-ban előállított nettó villamosenergia-mennyiség 42,5 százaléka megújuló energiaforrásokból származott.

Ez 2024 első negyedévéhez képest,

egy év alatt 4,3 százalékpontos csökkenést jelent az akkori 46,8 százalékhoz mérten. 

Szembetűnő, hogy a napenergiából származó villamosenergia-termelés jelentős növekedése (a 2024 első negyedévi 40,9 TWh-ról 55 TWh-ra 2025 első negyedévében) nem volt elegendő a víz- és szélenergia-termelés csökkenésének ellensúlyozására (260,5 TWh-ról 218,5 TWh-ra ugyanezen időszakban).

Napkollektorok és szélerőművek
Napkollektorok és szélerőművek

Az eurostatos adatok arra is rávilágítanak, hogy az uniós országok közül 2025 első negyedévében

  1. Dániában volt a legmagasabb, 88,5 százalék a megújuló energiaforrások aránya a nettó villamosenergia-termelésben,
  2. őket követi Portugália 86,6,
  3. majd Horvátország 77,3 százalékkal.

A zöldenergia-források legalacsonyabb arányát eközben Csehországban (13,4 százalék), Máltán (14,4 százalék) és Szlovákiában (15,1 százalék) regisztrálták.

Ebből leszűrhető, hogy nagyfokú eltéréseket produkálnak az egyes országok; és láthatóan semmiféle földrajzi kapcsolat nincs az egyes, képzeletbeli dobogóra lépő tagállamok között, noha két ország a rangsor alsó szegletében egymás szomszédai.

Ugyancsak feltűnő, hogy két balti állam, Lettország és Litvánia jóval kiugróbb adattal rendelkezett még egy évvel korábban, míg Észtország idén mutatott fel kedvezőbb adatot.

Mit nekünk zöldítés! Jobban támaszkodunk a fosszilis tüzelőanyagokra, mint valaha

A németek ejtették az atomot, a britek a szenet, a dánok pedig szélre vadásznak. Ám a Föld egészét nézve: hatvan éve szinte alig változik valami a globális energiatermelésben. Továbbiak.

Miből mennyi az annyi?

Az sem marginális szempont, hogy 27-ből 19 uniós országban a megújuló energiaforrások nettó villamosenergia-termelésen belüli részesedése 2025 első negyedévében lejjebb apadt 2024 első negyedévéhez képest, ami jelentős változásokat eredményezett az országrangsorban. Ez a visszazuhanás a víz- és szélenergia-termelés csökkenésével volt összefüggésben. A legdurvább visszaesést Görögországban (-12,4 százalékpont), Litvániában (-12,0 százalékpont) és Szlovákiában (-10,6 százalékpont) regisztrálták e téren.

A szélenergia így is az abszolút dobogós uniós viszonylatban, már ami az arányversenyt illeti.

A megújuló forrásokból kinyert villamos energia nagy része 2025 első negyedévében

  • szélenergiából (42,5 százalék), 
  • vízenergiából (29,2 százalék) és
  • napenergiából (18,1 százalék) származott,
  • ezt követték az éghető megújuló tüzelőanyagok (9,8 százalék) és
  • a geotermikus energia (0,5 százalék).

Az áramtermelésen belüli zöldenergia-arány olvadását a víz- és szélenergia-termelés több országban tapasztalt visszaszorulásával magyarázzák – köztük hazánkban is. Habár a nagy képet nézve szárnyra kapott a szélerőművek terjedése, mégis magyar viszonylatban jókora elmaradásunk van, holott volna benne potenciál.

Ugyanakkor emlékezetes, a geopolitikai helyzet aktuálisan arra késztette az uniót, hogy a hagyományos nehéziparba ismét életet tudjanak lehelni, így a kontinens gazdasági mutatóit is feljebb tornázva – bár a zöldpolitika kárára.

Ez a zöld jövő? Őrülten szomjazzuk a vizet

Karcsúbb lett az unió energiaimportja 2024-ben, miközben a vízkészletek is kimerülőben az EU déli szegletében. A már tiszta vizét vesztő Magyarország sem dőlhet hátra a nemzetstratégiai ügyben. Bővebben.

Hogy is áll a hazai energiahelyzet szénája?

Azt is érdemes áttekinteni, Magyarország mégis milyen energetikai helyzetet tudhat magáénak, mind az EU-s viszonylatot, mind a saját „energiakoktélt”, avagy az energiamixet tekintve.

Az energiamix az energiatermelésben a különböző forrásokból származó összesen felhasznált, vagy megtermelt energia forrásainak az összege. Az energiamix összetételének sokszínűbbé tétele biztosítja az energiabiztonság erősítését egy adott országban.

Az Eurostat adatsora nyomán ugyanakkor azt is látni, hogy 

a tagországok zöldenergiaversenyében Magyarország az alsó harmadban foglal helyet a maga 26,26 százalékos első negyedévbeli arányával. 

Ugyanez a ráta egy évvel korábban, tehát 2024 első negyedévében még 25,78 százalékra rúgott. Igaz, a legutolsó havi adat alapján idén márciusban 35,69 százalékra ugrott fel ez a részarány a hazai energiatermelés mérlegében, miután tavaly ugyanekkor még 33,02 százalékon állt.

A V4-ek országcsoportját szemlélve az látszik, hogy Magyarország vezet, így megelőzve nemcsak a szlovákokat és a cseheket, hanem Lengyelországot is.

Hőerőmű éjszaka
Hőerőmű éjszaka

Az Országgyűlés Hivatala tavaly ősszel kiadott egy Infotablót, melyből kiviláglik, hogy hazánk az elmúlt bő évtizedben hangsúlyosan a napenergia hasznosítása felé tendált, miközben a víz- és a szélenergia látványosan elhalványult – idehaza is. A 2013 és 2022 közti időszakban a szilárd fosszilis tüzelőanyagok megtermelt és importált mennyisége radikálisan csökkent, az atomenergia enyhén mérséklődött. Nőtt azonban a földgáz, valamint a kőolaj és termékeinek számaránya. Ezzel egy időben a megújulók és bioüzemanyagok arányaiban csak minimálisan gyarapodtak, a villamos energia importja pedig jelentősen bővült.

Szépen araszol a magyar napenergia, a kormány adatai szerint tavaly a belföldön előállított áram negyede származott naperőművekből; valamint az egy főre eső napenergia-kapacitásban Magyarország a kilencedik lett a világon. Áprilisban pedig sikerült egy olyan hónapot zárni, hogy 13 év óta akkor jött össze a legalacsonyabb importhányad, mint ahogy arról az Energiaügyi Minisztérium nemrégiben beszámolt.

A Mol közelmúltbeli felméréséből mindeközben az tükröződik, a magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait; avagy termő talajra találhat a magyarok körében a zöldítés hathatós gondolata, főleg a klímaváltozás árnyékában.

Gőzként tör fel a jövő? Ez az egész világ energiaéhségét csillapíthatja

Merőben új távlatokat nyithat a tiszta energia kérdésében a legmélyebb kutak fúrása, így maximalizálhatóvá válhat a közvetlen fűtési és áramtárolási kapacitás egyaránt. Nemcsak az északabbra fekvő Izland, hanem északi szomszédunk, Szlovákia is előrébb tart a geotermikus technológia terén. Na, és Magyarország? Részletek.

Kapcsolódó