A fővárosban az alkulehetőség az összkép szerint alig változott (-2,9 százalék → -3 százalék), ám azon belül csak a hagyományos építésű lakások adásvételét jellemezte az állandóság (-3,1 százalék → -3 százalék). A házaknál az eladók (-4,4 százalék → -3,1 százalék), míg a paneleknél a vevők (-1,6 százalék → -2,9 százalék) pozíciója javult számottevően.

Ezzel összességében – ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője megjegyzi – a kiegyenlítődés jellemezte ebben az időszakban a fővárosi piacot. Ennek eredményeként szeptember-novemberben a paneleknél megfigyelhető alkuszint megfelelt az elmúlt három év negyedéves átlagának, míg a családi házak és a hagyományos lakások adásvételekor regisztrált elmaradt attól.

A megyei jogú városok piaca a fővárosihoz részben hasonló mintát követett: összességében csekély volt a változás, és azon belül ugyancsak a házaknál és a lakásoknál szűkült az alku lehetősége (-8 százalék → -7,2 százalék, illetve -5,9 százalék → -4,9 százalék), míg a panelek esetében nőtt (-3,1 százalék → -3,6 százalék).

A kisebb városokban az összesített alkumutató kissé növekedett (-7,5 százalék → -7,8 százalék), de az egyes otthontípusoknál épp fordított volt a változás iránya, mint a megyei jogú településeken. A községekben a családi házak adásvétele dominálja a piacot, ezeknél pedig idén ősszel egyértelműen szűkült az alkulehetőség.

Az OTP Ingatlanpont közreműködésével zajlott tranzakciók között a legnagyobb alkukat ebben az időszakban is jellemzően a községi, illetve a kisvárosi felújítandó családi házak hozták. Ez összhangban van azzal, hogy a családi házakat a legnehezebb reálisan beárazni, és ezeken a településeken kevesebb is az egymással versengő vevő.

A nagyvárosok is kínáltak jó fogásokat: családi házat 20-26 százalékos alku után Miskolcon, Salgótarjánban vagy Nyíregyházán. Hagyományos technológiával épült lakást 18-19 százalékos engedménnyel Debrecenben, Miskolcon és Budapesten, valamint akár panellakást is 16 százalékkal mérsékelt végső árral Salgótarjánban.

A százalékos eredménynél olykor többet számít a megtakarítás összege. Ezt a toplistát pedig egy fővárosi kiváló állapotú, közel 120 éves pesti lakás vásárlója vezeti, aki 14 százalékos alkuval 33 millió forintot takarított meg magának. A legalább 20 milliót megspóroló vásárlók között két Veszprém vármegyei is szerepel. Az egyik egy száz évnél is idősebb és háromszáz négyzetméternél is tágasabb jó állapotú városi családi házat tudott megvenni 90 millióért, a másik egy kis községben talált egy feleakkora, de kiváló állapotú, nyolcéves házat 130 millióért. 

Kapcsolódó