Az alapítvány fennállása során a képviselőnek kulcsfontosságú szerepkör jut, ezért ki kell jelölni számára a cselekvés határait. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése alapján a kezelő szerv (kuratórium) jogosult az alapítvány képviseletére. Így a kuratórium az alapítvány ügyintéző és képviseleti szerve. De vajon képes-e ellátni a képviseleti jogot a teljes kuratórium mint testület? Általában nem, ezért a Ptk. 74/C. § (4) bekezdése alapján az alapítónak az alapító okiratban meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, akkor a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is (ha több képviselő van, meg kell határozni, hogy a képviselők képviseleti joga személyenként önálló vagy együttes-e). Ha együttes a képviseleti jogosultság, akkor bármelyik képviselő önálló aláírása nem elég ahhoz, hogy az alapítvány nevében bármilyen jognyilatkozatot tegyen. Ugyanitt a törvény kimondja, hogy a képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan. Ennek a rendelkezésnek az értelmében az alapító meghatározhat értékhatárt, amellyel korlátozza a képviselő önálló nyilatkozattételi jogát, illetve azt a kuratórium előzetes egyetértéséhez kötheti. Azonban ez a kötöttség harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogát nem érinti. Ha a képviselő az alapító okirat korlátozó rendelkezését figyelmen kívül hagyja és ezáltal az alapítványnak kárt okoz, a polgári jog általános szabályai szerint felelős [Ptk. 74/C. § (5) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ha a képviselő például a kuratórium döntése hiányában írt alá egy szerződést annak ellenére, hogy az alapító okirat a kuratórium döntését az adott esetben előfeltételül szabta, a szerződés érvényes lesz, mivel a másik fél nem tudhatta, hogy a képviselő nem járt el jogszerűen. Ha az alapítványnak ebből kára származik, azért a képviselő lesz a felelős. Mivel a képviselet szabályozása meghatározó az alapítványok társadalmi életben való részvétele szempontjából, célszerű, ha az alapító okiratban egy különálló fejezetbe foglaljuk a képviseletre vonatozó összes rendelkezést. Képviseleti és/vagy aláírási jog Sok problémát okoz, hogy a képviseleti és az aláírási jogot az alapítók egy része különválasztva kezeli, holott jogilag a kettő nem térhet el egymástól az általános képviseleti jog tekintetében. Egy kivétel van ez alól, a bankszámla felett való rendelkezés joga a Ptk. 29. § (3) bek. szerint, amelyhez két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Erről az általános rendelkezésről még a jogi képviselők is gyakran megfeledkeznek, mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény speciális szabálya kiveszi ez alól az általános szabály alól a gazdasági társaságokat. Így a köztudatban a többször előforduló szervezeti formára vonatkozó szabályozás rögzült. Az alapítványok viszont nem tartoznak a gt. hatálya alá, ezért itt az általános Ptk.-szabályok az irányadóak. Összeférhetetlenség A Ptk. 74/C. § (3) bekezdése kimondja, hogy nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító – közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat. Ez a rendelkezés a bíróság gyakorlata szerint befolyásolja, hogy ki lehet az alapítvány képviselője, mivel az úgynevezett alapítóval függő viszonyban álló kurátor nem lehet képviselő, bankszámla feletti rendelkezésre jogosult (még második aláíróként sem) és nem lehet ügydöntő szavazata. Ezért a nyilvántartásba vételi eljárás során, majd később, a kuratóriumban bekövetkező személyi változások során is a kuratórium tagjainak, így a képviselőnek is nyilatkozniuk kell írásban arra nézve, hogy állnak-e függőségi viszonyban az alapítóval. Függőségi viszonyt jelent, ha a kurátor munkaviszonyban, egyéb alá- fölérendeltséget eredményező jogviszonyban (például megbízási szerződés alapján), vagy a Ptk. 685. § szerinti rokoni viszonyban áll az alapítóval, jogi személy alapító esetén annak képviselőjével. A képviseleti jog átruházása, megszűnése Az alapítvány működése során felmerülhet azonban az a probléma, hogy az alapítvány képviselője akadályoztatása miatt nem érhető el. Erre az esetre meg lehet jelölni helyettes képviselőt, azonban – mivel a képviseletre jogosult szervezet a kuratórium – csak a kurátorok közül lehet valakit a képviseletre meghatalmazni. Az alapítvány alkalmazottját, vagy bármely külső személyt ilyen jogosultsággal felruházni nem lehet. Tartós akadályoztatás esetén azonban célszerű a bírósági nyilvántartásban a képviselő személyét megváltoztatni, mivel jogerős végzés hiányában a helyettes képviselő által tett jognyilatkozatot nem mindenhol fogadják el, ezért az alapítvány törvényes működése is veszélybe kerülhet. Ide kapcsolódik az a működés körében felmerült probléma, hogy a képviselő olyan nyilatkozatot ad be a bírósághoz, hogy képviseleti jogáról egy korábbi időpontban lemondott. Vajon a lemondás időpontja és az új képviselő nyilvántartásba vétele között ki volt az alapítvány képviseletére jogosult? Sajnos ebben az esetben a képviselő helytelenül járt el, mivel nem a bíróságnál kell bejelenteni a lemondási szándékot, hanem az alapító felé kell azt jelezni. A képviseleti jog mindaddig nem szűnik meg, amíg az alapító bejelentése alapján a bíróság a képviselet-változást jogerősen nyilvántartásba nem veszi. Természetesen a képviselethez kapcsolódó felelősség is addig tart, amíg a bíróság az új képviselőt be nem jegyzi. Ez a bejelentés az alapítónak érdekében áll, mivel csak így biztosítható az alapítvány működőképessége. Ha a képviselő lemondása ellenére az alapító nem jelöl ki új személyt a képviseletre, a lemondani kívánó képviselő az ügyészséghez fordulhat. A társadalmi szervezetek képviselete A képviselő szerv (például elnökség) A társadalmi szervezetek képviseletére hasonló szabályok vonatkoznak, mint az alapítványokra, azonban vannak speciális eltérések. A továbbiakban ezekről lesz szó. A társadalmi szervezet létrehozásának előfeltétele, hogy az alakuló közgyűlésen megjelenő legalább tíz személy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) 3. § (4) bekezdése szerint megválassza a szervezet ügyintéző és képviseleti szervét. Fontos itt tudni, hogy alakuláskor a szervezet tagjai az alakuló közgyűlésen részt vevő személyek. Ezért az ügyintéző és képviseleti szerv tagjait ezek közül kell megválasztani. Mivel a közgyűlésen a magánszemélyeknek személyesen kell részt venniük, a bíróság semmiféle meghatalmazást vagy előzetes feladatvállaló nyilatkozatot nem fogad el. A képviselő személyének meghatározása A nyilvántartásba vételi kérelmet a társadalmi szervezet képviselőjének kell aláírnia. Mivel a társadalmi szervezet csak a bírósági bejegyző végzés jogerőre emelkedésével nyeri el jogi személyiségét, nem elég az ő egyedüli aláírása, kell két előttemező tanúé is, mivel képviseleti joga csak a nyilvántartásba vételtől lesz joghatályos. Így a kérelemre vonatkoznak a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó alaki feltételek (ld. Pp.). Ezekből következik, hogy a képviselő személyének a beadott iratokból azonosíthatónak kell lennie, azonban az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak nevét és lakcímét nem szükséges feltüntetni az alapszabályban. Ott csak meg kell határozni pontosan a tisztségviselők létszámát és a funkciókat (például: elnök, alelnök, titkár). A képviseletre vonatkozó szabályoknál pedig szintén nem kell nevet említeni, csak a funkciót. Így a későbbiekben, ha a funkciókat betöltő személyek változnak, akkor sem kell az alapszabályt módosítani. Ha az alakuló közgyűlés funkció szerint megválasztja a tisztségviselőket, azaz minden funkcióhoz határozatában egy-egy szervezeti tag nevét rendeli, abból a képviselő személye egyértelműen beazonosítható lesz. Összeférhetetlenség A feladatvállaló nyilatkozatot az Etv. 8. § (1) bekezdése alapján kell tenni, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint – a társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén – más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Mint láthatjuk, az alapítványok és a társadalmi szervezetek képviselő szerveinek nyilatkozatai eltérnek egymástól. Érdekes következtetésekre juthatunk, ha a két nyilatkozatot összevetjük. Láthatjuk például azt a szabályozás helytelenségéből adódó hibát, hogy míg a társadalmi szervezet képviselője és tisztségviselői csak büntetlen előéletűek lehetnek, addig az alapítványoknál ilyen megkötés nincs. Ha sarkítani akarjuk a helyzetet, akkor úgy is felfogható, hogy az alapítvány képviselője tekintetében mindegy, hogy az illető bűnöző vagy tisztességes ember, lényeg, hogy az alapítóval ne álljon függőségi viszonyban. Természetesen ez némileg túlzás, azonban a törvény tiltó rendelkezése hiányában akár elő is fordulhat. Visszatérve a feladatvállaló nyilatkozat tartalmára, célszerű, ha a törvényben meghatározott kizáró okokat konkrétan megjelöljük benne, mert ha csak utalunk a törvényre, azt a bírói gyakorlat eltérően kezeli. Van aki elfogadja, van aki nem, így jobb biztosra menni. A képviselet átruházása A társadalmi szervezet alapszabályában is meg lehet határozni azt a személyt, aki a képviselő akadályoztatása esetén annak képviseleti jogát gyakorolhatja. Azonban itt is kötelező, hogy csak olyan személyre lehet a képviseleti jogot átruházni, aki a társadalmi szervezet választott ügyintéző és képviseleti szervének a tagja. Külső személyre, más egyesületi tagra, munkavállalóra képviseleti jogot átruházni nem szabad. Ebben a kérdésben a bírói gyakorlat egységes, azonban főleg a nagyobb társadalmi szervezetek próbálják ezt a kört bővíteni a szervezet munkavállalói irányába. Tudni kell azonban, hogy amennyiben egy szabálytalan meghatalmazással eljáró személy a társadalmi szervezetnek eljárásával kárt okoz, az így keletkezett kárt a szervezet viseli, amelyet aztán a meghatalmazást szabálytalanul adó képviselőre háríthat. A képviselet korlátozása Az alapszabály képviseletre vonatkozó rendelkezései között nem lehet olyan szabályt alkalmazni, amely azt mondja ki, hogy a képviselő képviseleti joga önálló, de kötelezettséget vállaló jognyilatkozatot csak egy másik személlyel együttesen tehet. A képviseleti jog egységes jogosítvány. Egyéb képviseleti korlátozás nem kizárt, de tudni kell, hogy e korlátozás jóhiszemű harmadik személy jogát nem érinti, ezért célszerűbb az ilyen korlátozást nem az alapszabályba, hanem a szervezeti és működési szabályzatba foglalni. dr. Varga Zoltán