A Proceedings of The National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy új technológia segítségével átlagosan 240 műanyag nanorészecskét számoltak meg a kutatók egy népszerű palackozott ásványvízben.

Ez az eddig becsült érték tíz-százszorosát jelenti, ami alapos vizsgálatot igénylő egészségügyi kockázatokat jelenthet.

A tanulmány társszerzője, Bizhan Yan azt javasolja, hogy akik aggódnak a palackozott vízben lévő mikrorészecskék miatt, azok keressenek alternatívát, mint például a csapvíz – írja az Infostart.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a műanyag részecskéknél nagyobb veszélyt jelent a kiszáradás, ezért fontos lehet a palackozott víz fogyasztása is.

A mikroműanyagok már valamennyi ökoszisztémában kimutathatók lettek mostanra, a sarki jégsapkáktól a hegycsúcsokig. Sőt, már a felhőkben is van polimer.

A nanoműanyagok, melyek a méter egymilliomod részénél is kisebbek, képesek az emésztőrendszeren és a tüdőn is átjutni, bekerülhetnek a véráramba, valamint a placentán át a még a magzatok testébe is.

Korábban is készült néhány kutatás a mikro- és nanoműanyagok toxikus hatásairól, azonban ezen tanulmány szerzői egy stimulált Raman-spektroszkópia nevű technikát használtak, amellyel megállapították, hogy a palackozott vizekben literenként 110-370 ezer részecske található: ezeknek a 90 százaléka nanoműanyag, a többi pedig mikroműanyag.

A részecskék anyaga a kutatás szerint nagyrészt nylon és a víz tisztítására szolgáló műanyag szűrőkből származik.

A második leggyakoribb részecske a PET (polietilén-tereftalát), amely magának a palacknak az anyaga, ami annak összenyomásával kerül a vízbe. A többi műanyag a palack le- és visszacsavarásával kerül a vízbe.

Műanyagot termő termőföldből eszünk

A talajban és a termesztett növényekben is ott van már a műanyagszennyezés. Még az óceánok szennyezettségénél is rosszabb a helyzet. Pedig az igazán rossz. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk származik.