Magyarországon inkább a kényszer, a fejlett nyugati
országokban döntés kérdése az, hogy nyugdíjba vonulás után a munkát vagy a
pihenést választja az ember – mondta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója,
Molnár László, a Népszavának
a KSH adatsoráról, amely szerint évről évre emelkedik itthon a 65-,
sőt a 70 éven felül munkát vállalók aránya:
- a 65-69 éves korosztályból 2010-ben 25 ezren dolgoztak,
2022-ben 84 ezren vállaltak munkát, - a 70-74 éves korcsoportban, 2010-ben 6 ezren, 2022-ben 28
ezren voltak jelen a legális munkaerőpiacon.
Molnár László szerint az alacsony keresetek és
indulónyugdíjak miatt vállal sok nyugdíjas munkát, hiszen az ellátás 20-30
százalékkal alacsonyabb, mint az utolsó évek átlagkeresete volt.
Magyarországon nemcsak a nyugdíjast viheti rá a kényszer a munkára, hanem a társadalmi igény is.
A háziorvosok átlagéletkora 65 év, ha ők nem dolgoznának
tovább, nagy baj lenne. Több más egészségügyi területen sem lehet nélkülözni az
idős orvosok munkáját. Igaz ez a nővérekre, illetve a szociális területen
dolgozókra, pedagógusokra is.
Hasonlóan látja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak
és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szakértője is. Marosi János is úgy
vélte, főleg a pénz a fő motiváló erő. Van, aki azért dolgozik, mert még a
lakáshitelét törleszti, más az unokájának segít saját otthonhoz jutni. Igaz az
is, hogy van, akiknek aktivitásra van szüksége.
Sokan az alacsony, 200-230 ezres fizetés miatt annyira kevés
nyugdíjra számíthatnak, hogy abból csak nagyon szűkösen lehet megélni, így
nincs más választásuk, minthogy idős korukban is dolgozzanak.
Megjegyezte, hibásnak tartja a nyugdíjasok foglalkoztatását
szabályozó, sokszor értelmezhetetlen és követhetetlen előírásokat. Például,
hogy míg a versenyszférában korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíjasok, addig
a közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a
nyugdíj vagy a munka között, ami alól csak a gyermekvédelem-, szociális
ellátás-, köz- és szakképzés területén dolgozók kivételek.
