Noha az elmúlt évek megtépázták az előző német kancellárt, Olaf Scholzot is delegáló SPD népszerűségét – amely a legrégebben létező párt nyugati partnerünknél – egy kérdésben széles egységet kovácsol a konzervatív-szocdem koalíció kisebbik fele. 

Hétvégi pártkoferenciájukon a szociáldemokraták Berlinben bejelentették: megvitatták a végrehajtó bizottság kezdeményezését, amely az AfD teljes betiltására irányuló eljárás előkészítését szorgalmazza.

Az Orbán Viktor patrióta európai szövetségéhez tartozó Alice Weidelék részben már szélsőségesnek minősített populista pártja ezzel nem, hogy a következő választások megnyerésére sem készülhetne, hanem akár végleg kiszorulhat a német parlamentből. 

Igaz, hogy nem eszik olyan forrón a kását: a mainstream SPD becslése szerint a bizonyítékok összegyűjtése körülbelül egy-másfél évig tart, ezután következne az alkotmányellenességet megállapító eljárás, ha a pártok többsége is rábólint – derül ki a Welt beszámolójából.

Hivatalosan már demokráciaellenes, de működhet 

Nemrég megírtuk: a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal döntése értelmében a német Alternatíva Németországnak (AfD) párt hivatalosan is szélsőjobboldalinak számít, miután a belügyi titkosszolgálat szerint beigazolódott a gyanú, hogy a párt nyíltan és radikálisan a szabad demokratikus berendezkedés ellen dolgozik, etnikai alapon kirekeszt, és például megsérti az emberi méltóságot.

Erről a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Economxnak elmondta: az ellenzéki frakció politikai jogait a Bundestagban nem érinti az, hogy szélsőséges besorolást kaptak, de például a jövőben könnyebben meg tudják figyelni a párt tevékenységeit vagy egyes csoportjait, tagjait.

Emellett, nemigen teheti meg senki a többi párt közül, hogy azt a látszatot keltse, köze van az AfD-hez – jegyezte meg Stefán Csaba.

Politikai taktikázáson múlhat a tűzfal ereje

A populista jobboldali AfD betiltatását újabban zászlajára tűző SPD többséget kell elérjen a parlamentben ahhoz, hogy kérelmet nyújthassanak be az alkotmánybírósághoz – elemzi a Welt. 

Ehhez nemcsak a Zöldek és a Baloldal támogatását kell megnyerniük, hanem a nagyobbik kormánypárt, a kereszténydemokrata CDU/CSU szavazatait is, amely eddig ellentmondásosan, vagy inkább diplomatikusan állt a kérdéshez.

Például a migrációs reform érdekében a kampányában markáns javaslatokat megfogalmazó Friedrich Merz (CDU) kancellár akkor elfogadta az AfD-s képviselők szavazatait is, amivel majdnem el is bukta a választási esélyeit, mivel óriási felháborodást, tömegtüntetéseket váltott ki a németek körében.

A többség ugyanis attól félt, hogy leomlik a történelmi gyökerű „tűzfal” a szélsőjobboldal és az uralkodó, demokratikus pártok között. 

Ám a kancellár már akkor többször kizárta az együttműködés lehetőségét az EU-ellenes populistákkal.

A közvélemény-kutatások az Elon Musk által is nyíltan támogatott AfD jelentős előretörését mutatták az elmúlt hónapokban, ám a lendületük egyre csökken, ahogy a május elején beiktatott Merz-kabinet halad előre a vezető EU-s állam megújulását célzó, kormányzati úton.

Kiűzetés a parlamentből, történelmi feladat

„Befolyásos politikusok Németországban eldöntötték, hogy megtörik az AfD-t, a legerősebb ellenzéki pártot.

Egy biztos, nem fog nekik sikerülni. Nincsen helye semmilyen tűzfalnak”

– mondta nemrég Budapesten Alice Weidel, az AfD társelnöke, aki pártját a németek következő kormánypártjaként aposztrofálta a CPAC Hungary előadásán. 

A párt egyelőre továbbra is demokratikusan legitim, és a megválasztása nem illegális.

Az SPD viszont azzal érvel új indítványában, hogy nem politikai önkényességből, hanem alkotmányos felelősségből, a demokratikus rend érdekében kezdeményezik újra a betiltást, habár az indítvány egyszer már kudarcot vallott 2024 novemberében, mert nem érte el a szükséges parlamenti többséget. 

„Le kell bontani a fasiszta struktúrákat, 

történelmi feladatunk, hogy ezeket az embereket kiűzzük a parlamentből”

– fogalmazott Lars Klingbeil társelnök.