Ősszel nagyszabású, 7 pontos fogyasztóvédelmi cselekvési tervet jelentett be. A most közzétett konkrét honlapblokkolás már a program megvalósításának végrehajtását jelenti? 

Részben igen, hiszen a cselekvési terv egyik eleme valóban az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmének további erősítése. De az online térben történő erőteljes fellépés nem újkeletű dolog, hiszen már a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2025. január 1-jei felállítását megelőzően elmondtuk, hogy az új hatóság egyik fő feladata az online visszaélések visszaszorítása lesz, amelynek egyik része a honlapblokkolás ha a fogyasztók széles köre átverés áldozata lehet. Nem csak üres fenyegetőzés volt a részemről, a kollégáimmal a jogszabályi és technikai keretet előkészítettük, hogy amennyiben szükséges ilyen fellépéssel fogunk reagálni.

Kapcsolódó

De a programpont nemcsak a honlapblokkolást jelenti, hiszen az már maga az eredménye egy fogyasztóvédelmi ellenőrzésnek. A webáruházak vizsgálata egész évben fókuszban van, és kiterjed mind a hazai, mind az uniós, és nem utolsó sorban a távol-keleti üzemeltetésű honlapokra is. Erre pedig egyértelműen azért van szükség, mert az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult a kiskereskedelem szerkezete, amely új fogyasztói és sajnos új vállalkozói magatartásokat is magával hozott. Míg 2010-ben az e-kereskedelem a teljes forgalom kevesebb mint 1 százalékát adta, addig 2024-re a magyarországi online piac mérete elérte a 2 100 milliárd forintot, és részesedése meghaladta a 10 százalékot. Látható, hogy az e-kereskedelembe terelődik át a fogyasztás egy markáns része, már minden 10. forintot online költünk el, bizonyos termékkategóriák esetén, kiemelhető például a műszaki cikkek, játékok vagy akár a ruházat nagyon jelentős 40-50 százalék is lehet az online vásárlások aránya. 

Ez a dinamika óriási lehetőség a fogyasztók és a vállalkozások számára, vásárlóként mi is élvezzük a mindennapi előnyeit az online világ térhódításának, és vállalkozói oldalról is jelentősek az eredmények. Ugyanakkor fokozott kockázatokat is jelent ez a robbanásszerű változás. 

De miért veszélyes interneten vásárolnunk, ha elsősorban ismert márkák webáruházaiból rendelünk?

Éppen ezzel kerülhetünk bajba, hogy tévesen hisszük azt, valamely népszerű és ismert márka online áruházáról van szó. A kockázat alapját a gyors, impulzív vásárlási döntések és a professzionális megjelenésű, de jogsértő oldalak együttesen adják. Az NGM-hez, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NKFH) és a kormányhivatalokhoz is számtalan olyan bejelentés érkezik, amely szerint csaló webáruházak valamely ismert márka nevével és arculatával élnek vissza, kihasználva a fogyasztók bizalmát és az online vásárlás gyorsaságát. Ezek az oldalak rendkívül professzionális megjelenésűek, majdnem ugyanaz a honlapcímük, mint az eredeti oldalnak, majdnem, vagy teljesen ugyanúgy néznek ki, mint az ismert oldalak. Ugyanakkor mégsem az általunk választani kívánt márka vagy áruháza online felületéről van szó, amelyek célja egyértelműen a fogyasztók megtévesztése, illetve adott esetben pénzügyi és személyes adataik megszerzése. Éppen ezért a hatóság számára kiemelten fontos, hogy az ilyen jellegű visszaéléseket minél hamarabb azonosítsa és megszüntesse. 

Térjünk rá a konkrét esetre, amely bejárta a hazai sajtót is. Mi történt pontosan, és mit jelent az, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság blokkolt egy honlapot? 

Egy olyan weboldalról van szó, amely egy ismert sportszer-kereskedelmi lánc, a Hervis nevével és arculatával visszaélve kínált termékeket. Az oldal megtévesztő módon azt a benyomást keltette, mintha a valódi vállalkozás webshopja lenne, rendkívül hasonló névvel, rendkívül hasonló felépítéssel kínálta árucikkeit, miközben semmilyen kapcsolatban nem állt az ismert vállalkozással. 

Természetesen gyanús lehetett az oldalra felmenő potenciális vásárlóknak, hogy valami sántít, hiszen több százezer forintos (elektromos) bicikliket és síléceket lehetett pár tízezer forintért a kosárba helyezni, ugyanakkor a fogyasztók széles köre hihette azt, hogy ez a „készletkisöprés” összhangban van a Hervis Magyarországról történő kivonulásával, ami tavaly év végén lett bejelentve. 

A közösségi médiában, nevezetes a TikTokon futó hirdetések és a keresőoptimalizált találatok miatt reális veszélye volt annak, hogy rövid időn belül nagyszámú fogyasztó válik érintetté. A jogsértés súlyossága és a fogyasztók széles körét fenyegető anyagi kár miatt soron kívüli eljárás indult, és az NKFH szakmai irányítása alatt álló Budapest Főváros Kormányhivatala ideiglenes intézkedésként elrendelte az oldal hozzáférhetetlenné tételét, amelynek célja az volt, hogy megakadályozzuk a további károkozást az ügydöntő határozat meghozataláig. Nem mellesleg bevontuk a nyomozóhatóságot is az ügyben, mert jelentős kárt okozó bűncselekmény is felmerülhet. 

Ez azt jelenti, hogy a hatóság „le tudja kapcsolni” a csaló oldalakat? 

Meghatározott feltételek mellett igen. Maga a fogyasztóvédelmi törvény teszi lehetővé, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ideiglenes intézkedéssel elrendelje egy elektronikus adat – például egy weboldal – hozzáférhetetlenné tételét, ha ez a fogyasztók védelme érdekében szükséges. Ez különösen indokolt lehet akkor, ha a jogsértés a fogyasztók széles körét fenyegeti, súlyos anyagi hátrányt okozhat, vagy kiszolgáltatott fogyasztói csoportokat érint.

Hogyan zajlik egy ilyen blokkolás?

Anélkül, hogy a technikai részletekbe belemennék, a folyamat több szereplő együttműködésére épül. A döntést a fogyasztóvédelmi hatóság hozza meg, de a technikai végrehajtásban szerepe van a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak. A folyamat jogszerű, átlátható, ellenőrizhető. 

Mi történik ha ugyanaz az oldal megjelenik egy új webcímmel? 

Leblokkoljuk azt is. Egyébként sajnos jogos a kérdés, előfordulhat hogy a csalók egy a lebokkolt oldallal teljesen megegyező webshoppal megjelennek újból nagyon hasonló webcímmel, ezért a hatóság fellépés mellett fontos hogy a fogyasztók is résen legyenek, ha gyanús oldalt észlelnek jelentsék az NKFH ügyfélszolgálatán. Egyébként a tiltott szerencsejáték területén van már az állami szereplőknek tapasztalata hogy ilyen esetekben hogyan lehet újból gyorsan eljárni.  

Mire számíthatnak az online vásárlók és a webáruházak a jövőben a hatóság részéről? 

Az NGM az irányítása alatt álló NKFH-val és a kormányhivatalokkal együtt folyamatosan vizsgálja az online kereskedőket, különös figyelemmel a megtévesztő gyakorlatokra és a fogyasztók anyagi, illetve adatbiztonságát veszélyeztető esetekre. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar fogyasztók kizárólag biztonságos, jogkövető webáruházaktól vásárolhassanak, és hogy a csalókkal szemben gyors, határozott és látható hatósági fellépés történjen. Nemcsak reagálunk a bejelentésekre, hanem proaktívan is figyeljük az online térben zajló folyamatokat, különösen azokat a felületeket, ahol rövid idő alatt nagyszámú fogyasztó érintetté válhat. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint a NAV-val együtt jelenleg aktívan dolgozik egy, a webáruházakat vizsgáló honlap elkészítésén, ami alkalmas lesz arra, hogy a most leblokkolt honlap URL-címét vagy a webshop nevét beírva azonnal tényszerű információhoz jusson a fogyasztó, mennyire  veszélyes az oldal, milyen fogyasztóvédelmi problémákkal szembesül, amennyiben onnan „megpróbál” vásárolni. A részleteket az intézkedés kapcsán hamarosan nyilvánosságra fogjuk hozni. 

Összességében teljesen nyilvánvaló, hogy az e-kereskedelem térnyerése kapcsán felmerülő kockázatok és veszélyek miatt nem ülhet karba tett kézzel az állam, a fogyasztók és a jogszerűen eljáró kereskedők védelme társadalmilag és gazdaságilag is prioritás.