A hét elején Párizs közelében tartott nukleáris csúcstalálkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke „stratégiai hibának” nevezte az egyes uniós országok által végrehajtott átállást az atomenergiáról.
Mint mondta, az atomenergia megbízható, megfizethető, alacsony kibocsátású villamosenergia-forrás. Egyúttal bejelentette az atomerőművek számára nyújtott új uniós pénzügyi támogatást.
Apai örökség, szimbolikus küzdelem
Von der Leyen szavai máris visszhangra találtak Németországban, amely 2023-ban állította le utolsó atomreaktorát. A Deutsche Welle szerint az EB-elnök édesapja, Ernst Albrecht a német jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként és Alsó-Szászország kormányfőjeként az atomenergia elkötelezett támogatója.
Azonban kudarcot vallott az állam keleti részén egy nagy radioaktivitású nukleáris hulladéktároló létrehozására irányuló kísérlete – sőt, a Gorleben faluban tervezett építés megakadályozása több százezer ember nukleáris energia elleni küzdelmének szimbólumává vált.
Nem vágnak hátraarcot
Berlin most is ódzkodva reagált Ursula von der Leyen kijelentésére: a szintén CDU-s Friedrich Merz kancellár a minap azt közölte, hogy sajnálja ugyan, de nem lehetséges a korábbi kormányok döntésének megváltoztatása az atomenergia kivezetéséről, a mostani kabinet pedig inkább a jelenlegi energiapolitikákra koncentrál.
A konzervatívok koalíciós partnere, a balközép Szociáldemokraták (SPD) is elutasították a javaslatot, mondván, hogy az atomenergia már eddig is milliárdokba került az adófizetőknek. Emellett szerintük annak sincs értelme, hogy a mobil reaktorokra, az úgynevezett kis moduláris reaktorokra (SMR) összpontosítsanak, mert azok a folyamatos fejlesztések ellenére eddig sem hoztak áttörést.
