A GDP-növekedés hajtóereje a következő negyedévekben is a fogyasztás maradhat, a háztartások éves fogyasztási kiadása a 40 ezer milliárd forintot is meghaladja – mondta az Economx érdeklődésére Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára, miután az Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia apropóján arra kértük, foglalja össze a szakterülettel kapcsolatos aktualitásokat.

Maradva a makrogazdasági kitekintésnél, az NGM államtitkára jelezte: 2024-ben több mint 41 ezer milliárd forint volt a háztartások fogyasztási kiadása, ebből mintegy 19 ezer milliárd a kiskereskedelemben csapódott le. A hazai kiskereskedelem 8,3 százaléka, 1 609 milliárd forint online csatornákon keresztül realizálódott, miközben a forgalom 76,1 százalékát (14 684 milliárd forintot) fizikai üzletek adták – a fennmaradó rész mögött az üzemanyag-értékesítés áll.

Kapcsolódó

Minden 10. forint online költés

Az e-kereskedelem része azonban a külföldi webáruházak, így például a Temu forgalma is, ami egyre nagyobb súlyt képvisel a háztartások fogyasztásán belül: ez 493 milliárd forintot jelentett 2024-ben az egyablakos adózási rendszer (OSS) adatai alapján. Gerlaki Bence kiemelte: dinamikusan – csak tavaly 80 százalékkal, az idei első fél évben pedig a magas bázison is további 28 százalékkal – bővült a nemzetközi hátterű e-kereskedők forgalma, ezzel a lendülettel a hazaiak nem tudtak lépést tartani. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már minden 10. forintot online költünk el: míg a műszaki cikkek részaránya közel 50 százalék, addig a ruházat mintegy 20 százalékos súllyal szerepel.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy hét kulcstényezőt tartanak számon, amelyek a fogyasztás növekedését támogatják, ezekre kiemelten figyel a kormány:

  • Stabil munkaerőpiac
  • Dinamikus reálbér-növekedés
  • Adócsökkentő politika és nyugdíjasok támogatásának folytatása
  • Bővülő lakossági hitelezés
  • Alacsony infláció
  • Háborúk és kereskedelmi konfliktusok lezárása
  • Fogyasztói bizalom, megfelelően működő kereskedelem

Gerlaki Bence emlékeztetett arra, hogy a fogyasztóvédelmi intézményrendszer is átalakult. Míg kormányzati cél a magyar családok védelmének biztosítása, a jogkövető vállalkozások támogatása és a tudatosság növelése a lakosság és a piaci szereplők körében egyaránt, addig a megvalósítás eszközei a jogalkotás, folyamatos hatósági ellenőrzések, az együttműködés a hazai kkv-szektorral, illetve a folyamatos és aktív kommunikáció minden célcsoport vonatkozásában. A hangsúly az együttműködésen van.

Gyorsabb és hatékonyabb fogyasztóvédelem

Ezzel összefüggésben bővült az NGM felelőségi köre is 2024. január 1-től a kereskedelempolitikával, 2024. augusztus 1-től a fogyasztóvédelemmel, majd 2025. január 1-től a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) létrejöttével. Az NGM államtitkára rámutatott, hogy közös fogyasztóvédelmi adatbázis jött létre, így az MNB, a GVH és a Nébih bevonásával egységes keretbe foglalták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét.

Az új rendszer révén a hatóságok gyorsabban, átláthatóbban és összehangoltan tudják kezelni az ügyeket, erősítve ezzel a fogyasztók védelmét és a jogbiztonságot. Fontos lépcsőfok a – 20 vármegyei és fővárosi – kormányhivatalok egységes jogalkalmazása, mint ahogy a társhatóságokkal megerősített közös ellenőrzési rendszer is. Így a NAV-val közös élelmiszer-ellenőrzés, az SZTFH-val közös fiatalkorúak védelmét célzó ellenőrzés – a dohánytermékek és alkoholtermékekkel kiszolgálás tilalmára vonatkozóan, az NNGYK-val az étrend-kiegészítők területén tett közös fellépések, illetve a GVH-val megvalósuló kooperáció a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknál.

Gerlaki Bence
Gerlaki Bence
Kép: NGM

Gerlaki Bence az Economx kérdésére mérlegre tette az NKFH első kilenc hónapjának eredményeit is. A hatóság több mint 3000 árréscsökkentési ellenőrzést koordinált, miközben a háztartási termékeknél átlagosan 25, az élelmiszereknél pedig átlagosan 20 százalék feletti mértékben mérséklődött az árrés. Az élelmiszerbiztonság terén több mint 10 ezer hatósági ellenőrzés felett jár az NKFH számlálója. Mindez egyúttal több mint 465 millió forint bírság kiszabását, a nyári kiemelt időszakban közel 1500 vendéglátóhely ellenőrzését és több mint nyolc tonna élelmiszer forgalomból való kivonását is jelenti.

A fogyasztóvédelmi területen 9827 ellenőrzés koordinálása és 2,18 milliárd forint feletti fogyasztóvédelmi bírság áll a bizonyítványban. A piacfelügyelet is aktív volt, itt 226 vámértesítésről, 2562 piacfelügyeleti ellenőrzésről és majd 210 millió forintos bírságról adott számot az államtitkár. Emellett nagy hangsúlyt fektettek a laboratóriumi munkára (élelmiszer és vegyipari, illetve mechanikai és villamos labor), valamint a panaszkezelésre; csak a kormányhivatalokhoz 19800 bejelentés érkezett.

Új cselekvési terv – 7 pontban

A fogyasztóvédelmi hatóságnak a klasszikus ellenőrzési feladatokon túl újfajta cselekvési tervvel kell védenie a fogyasztókat – jelentette be az NGM államtitkára. A cselekvési tervnek 7 pontja van, lefedve az alábbi területeket: gyermekvédelmi ellenőrzések, online csalások, étrend-kiegészítők kockázatai, harmadik országból érkező termékek, laboratóriumi vizsgálatok szükségessége, javítással kapcsolatos problémák, illetve ingatlanközvetítői tevékenység. De lássuk a részleteket!

1. Gyermekvédelem

Kiemelt cél: a gyermekek és fiatalkorúak testi, lelki, erkölcsi és gazdasági biztonságának védelme a piacon és az online térben. Annak biztosítása, hogy a gyermekeket érintő piacokon minden szereplő felelősen működjön, és a jogsértések már megelőző szinten kiszűrhetők legyenek.

A főbb ellenőrzési területek közé tartoznak a reklámok és influenszertartalmak, a gyermekeket célzó, megtévesztő vagy reklámnak álcázott tartalmak kiszűrése. Ugyanígy az értékesítési tilalmak: alkoholtartalmú italok értékesítésének ellenőrzése, beleértve az online csatornákat is. Hangsúlyos elem a gyermekjátékok tesztelése – sérülés-, fulladás- és egészségkárosító kockázatok kiszűrése laboratóriumi vizsgálatokkal. Nagyítóval vizsgálják a gyermek- és babaruhákat is, fontos szempont lehet például a „100% pamut” megjelölés valódiságának laboratóriumi ellenőrzése.

2. Online csalások

A fókusz itt egy csaló webáruház-kereső létrehozásán van még 2026 első félévében, ezáltal a webáruházak megbízhatóságának vizsgálatán, azonosítva a jogsértő vagy kockázatos online kereskedőket. Az elemzési szempontok közé tartozik a panaszkezelés, az ügyfélszolgálat, a szállítási idő, az elállási jog, a jótállási, szavatossági feltételek, a fizetési lehetőségek, valamint az adószám státusza.

A fogyasztói véleményekre éppúgy támaszkodnak, mint a hatósági adatokra, adószám- és domain-elemzésre, technikai azonosítókra (e-mail, telefonszám). A cél világos: a fogyasztók még a vásárlás előtt fel tudják ismerni a kockázatot, és el tudják kerülni a csaló oldalakat.

3. Étrend-kiegészítők kockázatai

Magyarországon az étrend-kiegészítők piaca 20–30 milliárd forintra tehető, az NNGYK 20 ezer regisztrált terméket tart számon. Csakhogy az online kínálat ennek többszöröse, és a piac dinamikusan bővül. Jelzésértékű, hogy 2023–2024 között több mint 1000 meg nem felelést jelentettek az EU-ban az ACN-hálózaton keresztül. Az influenszerek által reklámozott, ellenőrizetlen forrásból származó termékek komoly problémát jelentenek, számos termék nem felel meg a biztonsági és fogyasztóvédelmi előírásoknak, veszélyeztetve a fogyasztók egészségét.

Konkrét fellépésként említhető, hogy az NKFH és a NAV közös ellenőrzése során több mint 1500 doboz, 5,5 millió forint értékű hamis étrend-kiegészítőt foglaltak le. A termékek félrevezető jelöléseket tartalmaztak, ezért élelmiszer-hamisításnak minősültek. A forgalmazást az NKFH korábban megtiltotta, és a weboldal felfüggesztését is elrendelte, azonban az influenszer új domain alatt folytatta. A hatóság újabb eljárást indított, és a fogyasztók védelme érdekében teljes körű forgalomból kivonást rendelt el. Sikeres együttműködés, amire lehet és kell is építeni: az NNGYK által regisztrált étrend-kiegészítők listáját az NKFH automatikusan megkapja, így célzott ellenőrzések valósulnak meg. Az NKFH a NAV-val közös e-kereskedelmi ellenőrzéseket folytat a jogsértő webáruházak kiszűrésére.

Nagy Márton és Gerlaki Bence
Nagy Márton és Gerlaki Bence
Kép: MTI, Hegedűs Róbert

4. Vámhatár-ellenőrzések

Fontos tudni, hogy az NKFH a NAV-val együttműködve összekapcsolja a vámellenőrzést és a piacfelügyeletet, ezzel megelőzi a veszélyes termékek bejutását a piacra és védi a fogyasztókat. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a NAV előértesítést vagy vámriasztást küld az NKFH-nak, amely dönt a piacfelügyeleti ellenőrzés szükségességéről vagy a termék szabad forgalomba bocsáthatóságáról a hatósági ellenőrzés mellőzésével.

E téren már felmutatható eredmény, hogy 2025-ben eddig 197 bejelentés (98 előértesítés, 99 vámriasztás) érkezett az NKFH-hoz. A riasztások több mint 1 millió terméket, összesen 121 tonna árut érintettek. 51 esetben indokolt volt a beavatkozás, 29 esetben pedig megtiltották a forgalomba hozatalt. Az intézkedések révén több mint 120 tonna nem biztonságos termék került ki a piacról. Az NKFH és a NAV uniós közös akcióban is ellenőrzi a harmadik országból érkező, 150 € alatti online csomagokat, megelőzve a veszélyes áruk bejutását a magyar piacra.

5. Laborfejlesztések

A nagyszabású elemzési munka jelentős szakmai kapacitást és technológiai hátteret igényel, ami az NKFH laborhálózatának stratégiai szerepét erősíti. Ennek keretein belül lehetségesek komplex laborvizsgálatok a fogyasztók biztonságát leginkább érintő termékkategóriákban. Így az NKFH akkreditált laborjai például gyermekjátékok, kozmetikumok és textíliák mélyreható kémiai vizsgálatát végzik. A cél a veszélyes anyagok (pl. bór, fluor, krómvegyületek) kimutatása és a piacon lévő termékek biztonságának garantálása.

Kiemelkedő újsításnak számít a rákkeltő nehézfémek pontosabb kimutatása, a mosószerekben használt foszfortartalmú vegyületek vizsgálata, a hintőporban használt cink-oxid mérése. De például az új ICP-MS készülék lehetővé teszi a fogyasztási cikkekben – játékokban, kozmetikumokban és mosószerekben – található veszélyes anyagok pontos, uniós előírásoknak megfelelő kimutatását.

6. Javítással kapcsolatos problémák

Uniós irányelv alapján az Európai Uniónak 2027. július 31-ig kötelező létrehoznia egy európai online javítási platformot. Az irányelv átültetésének határideje 2026. július 31., eddig kell a tagállamoknak dönteniük a nemzeti megvalósítás formájáról. Magyarország önálló nemzeti platformot hoz létre, amely megelőzi az uniós határidőt, és 2026 második felében már működőképes lesz.

A cél a fogyasztók hatékonyabb védelme és a javítási szolgáltatásokhoz való gyors, hiteles hozzáférés biztosítása. A projekt megvalósítása érdekében már zajlanak a tárgyalások a piaci szereplőkkel, szakmai szervezetekkel és szövetkezetekkel.

7. Ingatlanközvetítők

Alapos, átfogó országos témavizsgálat indul az ingatlanközvetítők által alkalmazott általános szerződési feltételek (ÁSZF-ek) vizsgálatára. Fókuszban a tisztességtelen szerződési feltételek kiszűrése, amelyek a fogyasztók jogait indokolatlanul korlátozzák. Az ellenőrzés kiterjed a nagy hálózatokra (pl. Duna House, Otthon Centrum) és a kisebb irodákra egyaránt.

A kormányhivatalok szükség esetén közérdekű perindítás kilátásba helyezésével lépnek fel a jogsértő feltételek megszüntetése érdekében. Ennek része az Ügyészséggel történő folyamatos együttműködés, sőt közös munkacsoport létrehozása (NKFH-NGM-Ügyészség)