A külföldi tőkeállomány mára meghaladja a 100 milliárd eurót, ami 2030-ra megduplázódhat, hiszen a tőke tőkét termel, annak hozama van, amit újra be lehet fektetni, ahogyan azt tette az Audi is – mondta a jubileumi rendezvényen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Kifejtette, hogy az export/GDP arányt tekintve az évtized végére elérhetjük a 100 százalékot, amihez nagyban hozzájárul, hogy a magyar gazdaság exportszerkezete Európában a hatodik, globálisan pedig a 11. legkomplexebb, köszönhetően a high-tech ipar fokozott jelenlétének. A tárcavezető elmondta, ehhez a kormánynak is el kell végeznie három házi feladatot, ezek

  • az energia,
  • a munkaerő
  • és az infrastruktúra.

Kifejtette, hogy az ország 44 terrawattórás éves energiafogyasztása 2030-ra várhatóan eléri a 68 terrawattórát. Az oda vezető út fő kihívása Nagy Márton szerint az energiatrilemma, amely szerint elegendő, olcsó és zöld energiára van szükségünk. Ezért építik meg Paks II.-t, ezért támogatja a kormány a napelem-telepítéseket, emellett nemcsak a lakossági, hanem az ipari tárolókapacitások létesítését.

Szigorú szabályozás a vendégmunkásoknál

A miniszter azzal folytatta, hogy nemcsak biztosítani, hanem képezni is kell a munkaerőt. Aki akar dolgozni, az tud, a statisztikák teljes foglalkoztatottságról árulkodnak, az aktivitási rátát ugyanakkor még lehet növelni.

Ahol semmilyen eszközzel nem teremthető elő a szükséges mennyiségű és minőségű hazai munkaerő, ott van csak szükség a vendégmunkásokra, de szigorú szabályozás mentén, amit rövidesen a parlament elé viszünk.

 

A szakpolitikus szerint kulcskérdés az is, hogy a Magyarországon előállított árut magyarok szállítsák, ezzel összefüggésben a logisztikai szektornak van tere a növekedésre, hogy a GDP-arányos súlya 5-ről 10 százalékra nőjön.

Nagy Márton rávilágított: a magyar járműiparban csaknem 150 ezren dolgoznak, ebből az autóiparban majd 100 ezren. A termelési értéke a GDP 20 százalékának felel meg, ami 2030-ra 30 százalékra ugorhat. Megállapította, hogy ez függőség, de lehetőség is, amiben a kulcs a digitális és a zöld átállás segítése.

Ennek érdekében a kormány 6300 milliárd forint értékben tervez fejlesztéseket előmozdítani, amelyek hatására a szektorban majd 20 ezer új munkahely létesülhet.

A miniszter aláhúzta: korábban már segítették 60 milliárd forintnyi állami támogatással az Audit, amelynek a mostani 54 millió eurós, azaz mintegy 20 milliárd forintos beruházási tervéhez is hozzájárulnak. Elsősorban munkaerőpiaci és környezetvédelmi oldalról segítenek, így 3500 munkavállaló átképzésében, illetve a CO2-kibocsátás drasztikus csökkentésében.

Bemutatkozik a PPE

Főszerepet kapott az Audi Hungaria 30. születésnapján a „minden eddiginél kompaktabb és hatékonyabb", úgynevezett prémium elektromos motor (Premium Platform Electric, PPE), amelynek gyártására az Audi AG igazgatótanácsának elnöke szerint Győr a tökéletes helyszín. A kincstári optimizmuson túl Gernot Döllner ezt azzal támasztotta alá, hogy

a vállalat magasan képzett csapatával már több mint 400 ezer elektromos hajtást gyártott 2018 óta, ami felbecsülhetetlen értékű tapasztalattal ruházza fel.

A kisalföldi üzem az Audi Q6 e-tron modellsorozat számára készülő PPE-hajtások mellett az Audi Q8 e-tron számára is állít elő elektromos motorokat, továbbá a vállalat egy új gyártóegységet épít fel a Volkswagen konszern MEBeco platformra (moduláris elektromos hajtáskoncepció) épülő autóinak szentelve.

A PPE-motorok győri termelésindítása mérföldkő az Audi Q6 e-tron felfutásában Gerd Walker, az Audi AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja szerint, aki nem mellesleg az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnöke. Kiemelte: saját tapasztalatból tudja, hogy milyen elkötelezett és lelkes a győri csapat, amely konzekvensen dolgozik a világ legnagyobb motorgyárának e-mobilitásra történő átállásán. Walker – aki 2012 és 2016 között volt a Rába-parti vállalat járműgyártásért felelős igazgatósági tagja volt – hangsúlyozta: az Audi Hungaria motorgyártás terén szerzett hatalmas tapasztalatának és a mérlegében CO2-semleges működésének köszönhetően nélkülözhetetlen szereplője a konszern globális termelési hálózatának.

Repkedtek a milliárdok, de semmit sem adtak ingyen

Csak az elmúlt évben csaknem 1,68 millió hajtást bocsátott ki a világ legnagyobb motorgyára, miközben több mint 171 ezer autó is legördült a szalagról. A kerek évforduló apropóján ugyanakkor érdemes azt is felidézni, hogy az Audi Hungaria 1993-as indulása óta az anyacég több mint 12 milliárd eurót fektetett be Győrben, amellyel a magyar ipar egyik legnagyobb beruházója. Egyúttal a vállalat az egyik legnagyobb magyarországi foglalkoztató is majd 12 ezer munkatárssal. 

A mostani projekt egy 190,2 millió eurós, azaz 72 milliárd forintot is meghaladó fejlesztés eredménye. Egy már meglévő csarnokban alakítottak ki egy teljesen új, 15 ezer négyzetméteres gyártóterületet, ahol 700 munkatárs, három műszakban mintegy napi kétezer elektromos hajtást állít mostantól elő.

Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke megjegyezte: a győri telephely az elmúlt 30 évben egy kis motorgyárból a járműipar meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. „Vállalatunk a Volkswagen konszern világszintű termelési hálózatának meghatározó pillére, valamint a magyar gazdaság motorja. Prémium minőségű termékeink mellett széleskörű fejlesztői tevékenységet folytatunk Győrben, valamint magas hozzáadott értékű, a munkatársaink kompetenciáira épülő szolgáltatásokat kínálunk partnereinknek. Az új elektromos motorgeneráció gyártásának megkezdésével folytatjuk a felkészülést az elektromobilitás korszakára“ – jelentette ki Dintner. Ennek a korszaknak és vele együtt a CO2-semleges tevékenységnek az is a része, hogy a társaság Magyarország legnagyobb ipari geotermikus energia-felhasználója, mint ahogy a területén működik Európa legnagyobb tetőre telepített napelemparkja. Emellett az Audi a DB Cargo vállalattal közösen CO2-semlegesen szállítja a PPE platform számára készülő elektromos hajtásokat Ingolstadtba.

Szintet léptek ezzel a gyártásban

Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásért felelős igazgatósági tagja rávilágított, hogy a PPE-hajtásokkal növelték a gyártási mélységüket, egyúttal új munkaköröket teremtettek

  • a fogaskerék-technológia,
  • az új hőkezelési eljárások
  • és a lézertechnológia területén.

A gyártási technológia is számos innovatív megoldással egészült ki: a konszernben elsőként alkalmaznak egy új impregnálási folyamatot, valamint Győrben először építik a váltókomponenseket az elektromos hajtások integrált elemeként. 

Az eseményen elhangzott, hogy az Audi Hungaria nem csak gyártja, hanem fejleszti is az elektromos hajtásokat: szériatámogatással segíti tovább a gyártói tevékenységet. A PPE hajtások új gyártósorainak kialakítása a győri és ingolstadti gyártástervező szakemberek, valamint a győri szerszámgyár szakembereinek együttműködésében valósult meg. Az új gyártóterület megtervezésének egyik különlegessége volt, hogy az Audi Hungariánál először vetettek be VR-szemüveget egy gyártósor megtervezéséhez. De az említett szerszámgyár szerepe sem éppen jelentéktelen: az Audin kívül a Lamborghini és a Bentley számára is készülnek itt karosszériaelemek, mint például motorháztetők, csomagtérajtók, ajtók, sárvédők, tető- és oldalelemek, főként alumíniumból.

A PPE-hajtások előállítása a státor- és váltókomponens-gyártásból, valamint a meghajtások összeszereléséből tevődik össze. A vállalat három új gyártósort helyezett üzembe az új generációs elektromos motorok előállítása érdekében: a státorgyártás 28, a váltókomponens-gyártás 15 munkafázisból áll, míg a hajtás-összeszereléshez 190 lépésre van szükség. Fontos, tudni, hogy a PPE-hajtások az Audi és Porsche márkák számára is készülnek Győrben.