Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közzétette idei első féléves jelentését az Európai Unió
statisztikai hivatala, az Eurostat, amely megállapítja, hogy az EU turisztikai ágazata
az idei évben kilábalt a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből: január és
június között az elmúlt tíz év legmagasabb szintjét érte el a tagországok
kereskedelmi szálláshelyein összesített vendégéjszakák száma.
Az adatok szerint
2023 első hat hónapjában 1,193 milliárd vendégéjszakát regisztráltak a szállásadók,
amely közel 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához
képest. Ráadásul a forgalom az idén minden hónapban meghaladta az előző év azonos
hónapjának eredményeit – az Eurostat szerint különösen a januári (plusz 45százalék)
és a februári (plusz 27 százalék) értékek javulása figyelemreméltó.
Hazánk teljesítménye gyengült
2019 elő félévéhez, azaz a koronajárvány előtti, kimagasló időszakhoz
képest a 2023-as, első félévi összforgalom ugyan szerény – 0,9 százalékos – növekedést
mutat, a hangsúly ugyanakkor a növekedésen van – hívta fel az economx.hu
figyelmét Kovács Balázs. A GD Consulting nemzetközi turisztikai tanácsadó cég
vezetője rámutatott: az első hat hónapban minden EU-tagállamban nőtt
a vendégéjszakák száma 2022-hez képest, Magyarország kivételével.
- Cipruson (plusz 39,3 százalék),
- Máltán (plusz 30,5 százalék).
- Szlovákiában
(plusz 28,7 százalék) volt erős a forgalombővülés a kereskedelmi
szálláshelyeken, - Magyarországon viszont kismértékű csökkenéssel (-0,3 százalék) sereghajtónak
számít ebben az összehasonlításban.
Ausztriában az uniós statisztikai jelentés szerint 20
százalékot némileg meghaladóan nőtt a vendégéjszakák száma, amely erős
teljesítménynek számít, így a 2019-es eredményeket csak hajszállal nem sikerült
beérni a szomszédban – mondta a szakértő.
Cselekvési terv kell a kihívásokra
Kovács Balázs arról is beszélt, hogy különös volt az elmúlt
nyár: szárazság, villámárvíz, rekord meleg, rekord hideg, mindenben volt
részünk.
A mögöttünk hagyott főszezon, – mint cseppben a tenger – megmutatta, hogy milyen lesz az életünk, ha nem változtatunk a szokásainkon. A megbolonduló klíma miatt jóformán pusztán a szerencse dolga lett, hogy a jól megérdemelt éves pihenésünk megvalósulhat-e, úgy ahogy elterveztük, és nem mossa el az árvíz, vagy nem égeti fel a tűz
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a klímaválság, továbbá a munkaerőhiány, az
inflációs nyomás miatt a bizonytalanság törzsvendéggé vált a
turisztikai szektor minden szegmensében, miközben töretlen az emberek utazási
vágya. Ezen a területen márpedig pozitív változásról és
újrakezdésről, újturizmusról nem beszélhetünk úgy, hogy nincs
stratégiánk és cselekvési tervünk a jelen kihívásaira – jegyezte meg Kovács
Balázs.
