Átlagosan negyedmillió forintnál is többet fizettetnek ki bűnügyi költségként azokkal a drogfogyasztókkal, akik sikeresen elvégzik az elterelést – számolt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2022 és 2024 közti időszakra vonatkozó adatigénylésének eredményéről a Telex.

A TASZ adatai szerint évente 2000-2600 sikeres elterelés történik. Nem mindegyik esetben kellett végül kifizetniük a bűnügyi költségeket az elterelteknek, de az adatok azt mutatják, hogy ez egyre jellemzőbb.

Tavaly már az esetek több mint 60 százalékában az eltereltekre hárították a bűnügyi költségeket, miközben 2019-ben ez az arány még 20 százalék körül volt.

Elterelésre akkor van lehetőség, ha csekély mennyiségű kábítószer birtoklásáról vagy fogyasztásáról van szó, a Magyarországon elkövetett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közel 80 százaléka ebbe a kategóriába esik. Az eltereléssel a drogfogyasztó elkerüli a büntetőeljárás lefolytatását és a végén a büntetést.

A 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény azonban lehetővé tette, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a kisebb súlyú kábítószeres ügyekben az ügyészség azokkal a gyanúsítottakkal is részben vagy teljes egészében kifizettethesse a nyomozás költségeit, akik egyébként sikeresen elvégezték a 6 hónapos elterelést. Ez a bűnügyi költség a lefoglalt anyagok laborvizsgálatából, szakértői díjakból és költségátalányból áll össze.

A TASZ adatgyűjtése szerint az eltereltek összességében évente több százmillió forintot fizetnek be az államnak a kiszabott bűnügyi költségekből.

  • A 2022-ben megfizettetett bűnügyi költségek becsült összege 485 millió forint volt, az átlagos bűnügyi költség ügyenként körülbelül 234 ezer forint.
  • A 2023-ban kiszabott bűnügyi költségek összértéke 439,86 millió volt, átlagosan 327,77 ezer forintot kellett kifizetniük az elterelést vállaló fogyasztóknak. 
  • Az áthárított bűnügyi költségek összértéke 2024-ben 519,91 millió forint volt, amiből az elengedések és a mérséklések után ténylegesen 386,10 milliót kellett kifizetniük a drogfogyasztóknak.

A jogvédő szervezet szerint azonban az az eljárás, hogy a drogfogyasztókkal fizettetik ki a nyomozás költségeit, éppen ellentétes azzal, ami az elterelés eredeti célja lenne: aki nem végzi el, annak ugyanúgy ki kell fizetnie a bűnügyi költséget, vagyis az elterelés nem mentesít a büntetőeljárás hátrányai alól. 

Akár az az abszurd helyzet is előállhat, hogy az áthárított nyomozási költség nagyobb, mint amennyi a büntetőeljárás végén kiszabott pénzbüntetés lenne.

Ráadásul a rendőrségnek és az ügyészségnek külön kerete van a nyomozási költségekre - hívták fel a figyelmet.