Michel Barnier francia miniszterelnök bizalmatlansági szavazásnak néz elébe, miután parlamenti jóváhagyás nélkül kényszerítette át a vitatott jövő évi költségvetési tervezetet. Az indítványt az ellenzéki pártok nyújtották be.

A bal- és szélsőjobboldali ellenzéki képviselők, köztük Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés (RN) pártja, megfogadták, hogy megbuktatják Barnier-t, és ehhez meg is van a kellő támogatás – írja a Euronews.

Barnier kedd este a francia médiának adott interjújában kijelentette, még az utolsó pillanatban is megpróbálta megnyugtatni az RN-t olyan engedményekkel, mint az áramáremelések megszüntetése, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza Le Pen pártját és baloldali szövetségesét, hogy bizalmatlansági indítványt tegyen.

Marine Le Pen veszélyesnek, igazságtalannak és büntetőnek minősítette francia a költségvetést, amelynek célja, hogy Franciaország költségvetési hiányát a GDP 6 százalékáról 5 százalékra nyomja le jövőre az állami kiadások 40 milliárd eurós csökkentésével és az adók 20 milliárd eurós emelésével.

Ha a bizalmi szavazás sikerrel jár, több mint 60 év után ez lenne az első alkalom, hogy megbuktatnak egy francia kormányt, és Barnier az ország legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé válik 1958 óta. Macron azonban felkérheti Barnier-t, hogy továbbra is ügyvivői szerepet töltsön be.

A politikai instabilitás az elmúlt hetekben megrendítette a francia tőzsdét, és megemelheti a francia kamatlábakat, ami növeli az amúgy is óriási adósságot.

A helyi idő szerint (közép-európai idő szerint) szerdán 16 órakor kezdődő bizalmatlansági szavazást az eurózóna egészében szoros figyelemmel kísérik, ahol már egyébként is komoly aggodalomra ad okot a német politikai válság és a közelgő februári választások, valamint a kormány visszatérése.

Jó kérdés, mi lesz ezután? Az biztos, hogy Emmanuel Macron elnöki pozíciója egyelőre érintetlen marad, ugyanakkor a Barnier kormány bukása egyúttal őt is valamiféle nyomás alá fogja helyezni, hiszen a mostani francia kormány tagjai közt vannak a Macron-féle centrista párt tagjai is. Az ellenzék, jobb és bal egyaránt remélheti, hogy a kormány megbuktatásával rávehetik Macront, hogy az eredetileg 2027-ben esedékes elnökválasztás helyett előrehozott elnökválasztást írjon ki. Macron azonban többször is hangsúlyozta korábban, hogy hivatali ideje végéig államfő akar maradni. Itt tudhatja meg, mi történhet még >>>