Egyes amerikai konzervatívok korábban azt hitték, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megtalálta a módját annak, hogy bezárja a woke-izmus Pandora szelencéjét. A tengerentúli jobboldal pedig azt is elnézte, hogy a magyar kormány szorosan összefonódott a Kínai Kommunista Párttal.
Peking stratégiai fontosságú infrastruktúrákat – légi- és tengeri kikötőket, zöld energia- és távközlési létesítményeket – vásárolt fel, és titkos rendőrségi állomásokat is létrehozott Európában. Hszi Csin-ping stratégiai partnerséget kötött Magyarországgal, az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjával – írja a Wall Street Journal hasábjain megjelent véleménycikkében Meg Hansen, aki magyar ösztöndíjjal a budapesti Danube Intézetnél vendégkutatójaként tevékenykedik.
Mióta 2013-ban csatlakozott a pekingi Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, Magyarország nagyszabású gyártási együttműködésekben vesz részt kínai elektromos járművekkel foglalkozó vállalatokkal.
Orbán Viktor a Huawei kibernetikai lábnyomát is kiterjesztette, annak ellenére, hogy a távközlési óriáscéget szellemi tulajdonlopással, kémkedéssel és kibertámadásokkal hozták összefüggésbe.
– írja a szerző, aki Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkárral beszélgetett májusban a kiberbiztonsági és ellátási láncot érintő fenyegetésekről, amelyeket a kínai mesterséges intelligencia, az 5G hálózatok és az EV-technológia fejlesztése jelent Magyarországon. Az államtitkár szerint a kormány alapos kockázatértékelést végez, és a nemzeti érdekeknek megfelelően jár el.
Magyarország a nyugati kapu Kínának
Kína azonban úgy tekint Magyarországra, mint egy „belépési pontra”, ahonnan erői ellenséges akciókat indíthatnak Nyugat-Európa és az Egyesült Államok ellen. Washington sürgetésére Franciaország, Olaszország és Spanyolország vezetői erősebb kiber- és kereskedelmi védelmi intézkedéseket szorgalmaztak.
Magyarország ezzel szemben ellenzi az EU kockázatcsökkentő erőfeszítéseit. Az Orbán-kormány sikeresen udvarolt a kínai BYD-nek, hogy építse meg első európai elektromosjármű-gyártó üzemét Magyarországon. Ez lehetővé teszi az autóipari óriás számára, hogy az EU-n belüli gyártással megkerülje Brüsszel új vámtarifáit.
Magyarországot sok pofon érte a rendszerváltás után
„Orbán Viktor indítékait sokan vagy az illiberális tekintélyelvűségéből, vagy a nacionalista konzervativizmusából próbálják levezetni. Valójában a kormánya opportunista működést vegyít a magyar nemzeti identitás sértettségen alapuló politikájával, amelyet viszont elég kevesen értenek.”
A Szovjetunió összeomlása után Magyarország arra törekedett, hogy liberális demokráciává váljon. A tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés azonban, mély recessziót, tömeges munkanélküliséget, alacsonyabb életszínvonalat és társadalmi elégedetlenséget eredményezett.
Az évtizedeken átívelő rossz pénzügyi gazdálkodás miatt meggyengült ország exportvezérelt és a külföldi befektetések által irányított gazdaságát kiütötte a 2008-as pénzügyi válság. 2010-től Orbán Viktor a Nyugatból való növekvő kiábrándultságot kihasználva a „keleti nyitás” politikája révén új politikát hirdetett meg, ami egy posztliberális keresztény demokrácia – írja Meg Hansen.
Ennek következtében az Orbán-kormány kétkulacsos külpolitikát folytat, amelyet eufemisztikusan „konnektivitásnak” neveznek, és amely magában foglalja a Nyugattal való kapcsolatokat és az erőltetett integrációt a kialakulóban lévő, Peking vezette keleti blokkba.
Orbán Viktor a magyarokat a kereszténység és a szuverenitás magányos védelmezőinek állítja be az EU dekadenciájával szemben, és ezzel országa kivételességet erősíti a világpolitika színpadán.
A WSJ szerzője szerint Orbán ügyes politikus, aki a Nyugatot beképzeltnek és árulónak ábrázolja, ami az 1920-as trianoni békediktátum tartós nemzeti traumájára épül. Az antanthatalmak által az első világháború után kikényszerített szerződés a legyőzött Magyarország területének kétharmadát juttatta szomszédainak.
A Nyugat alkonya és Orbán mefisztói alkuja
A megaláztatások évszázada egyfajta elidegenedést vésett a magyar nemzeti emlékezetbe. Ez hívta életre a turanizmust, amely a magyar alapító magyar törzsek eurázsiai sztyeppei eredetét és török származását hangsúlyozza. Tipikus a magyarokat harcos népként feltüntetni igyekvő mitologizálás, amely kihangsúlyozza azt, hogy bár az öreg kontinensen élnek, de valójában mégsem Európához tartoznak. Az 1920 előtti Nagy-Magyarország iránti nosztalgia pedig azt fémjelzi, hogy a történelem erősen hat a nemzeti identitásra.
Orbán Viktor azt jósolja, hogy az illegális bevándorlás, az identitáspolitika és a háborúskodás a hegemón Nyugatot a vesztébe sodorta, míg a 21. századot a harmóniára törekvő Kína fogja megnyerni.
Kormánya azt akarja leutánozni, ahogy Kína 30 év alatt utolérte a nyugati ipari és technológiai fejlődés „300 éves útját” a kockázatvállalás ellenére. Peking a maga részéről tavaly rekordösszegű, 9 milliárd dolláros közvetlen külföldi befektetéssel, valamint hatalmas infrastrukturális és logisztikai projektekkel jutalmazta Magyarországot.
A szerző szerint Orbán mefisztói alkuja csak tragédiával végződhet: „Magyarország megágyazott Kínának, de abba az ágyba az Egyesült Államok vezette Nyugatnak is bele kell majd feküdnie, ha meg akarja akadályozni, hogy Kína kihasználja Európa leggyengébb láncszemét.”
