BUX 133787.99 0,87 %
OTP 41600 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Még nem kaphatja meg a 6300 milliárdot a leendő Tisza-kormány: üzent a Bizottság az Economxnak

Bár Magyar Péter leendő miniszterelnök már megkezdte brüsszeli tárgyalásait, a hazánknak járó 6300 milliárd forintos uniós védelmi ipari forrás sorsa továbbra is bizonytalan. Az Európai Bizottság az Economxnak hivatalosan is megerősítette: a magyar tervek értékelése jelenleg is tart. A háttérben ugyanakkor egy komoly politikai vita is körvonalazódik, amelyek Ukrajna uniós integrációját és a kárpátaljai kisebbség jogait érintik.

2026. április 30. csütörtök, 18:40

Fotó: MTI/MTVA / John Thys - Brüsszel, 2026. április 29.Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, Magyarország leendõ miniszterelnökét (b) fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2026. április 29-én.MTI/EPA/AFP pool/John Thys
Brüsszel, 2026. április 29.Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, Magyarország leendõ miniszterelnökét (b) fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2026. április 29-én.MTI/EPA/AFP pool/John Thys

A 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) hitelkeret eredeti 19 igénylő tagállama közül mára Magyarország maradt az egyetlen, amelynek védelmi ipari hitelprogramja továbbra is jóváhagyásra vár.

Az Economx arra volt kíváncsi, mennyiben változott a magyar hitelkeret státusza Magyar Péter brüsszeli látogatását követően.

Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) zöld lámpát adott Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveinek, Magyarország neve azonban kimaradt a dokumentumból – ráadásul a testület hivatalosan továbbra sem indokolta a kifizetések akadályozását.

A Bizottság válasza alapján egyelőre nincs áttörés az ügyben. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője portálunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárás még nem zárult le:

„Az értékelési folyamat továbbra is zajlik, a Bizottság pedig annak lezárultával hagyja jóvá a magyar tervet.”

A szóvivő egyúttal jelezte az új vezetéssel való kapcsolatfelvételt is: „Megerősíthetem, hogy folyamatban vannak a tárgyalások a megalakuló kormánnyal.”

Bár az uniós testület hivatalos indoklást nem adott a csúszásra, az sokatmondó, hogy a nemzetközi sajtóértesülések egy mélyebb diplomáciai feszültségre figyelmeztetnek.

A hvg.hu a Bloombergre hivatkozva arról számolt be, hogy a májusban hivatalba lépő Tisza-kormány feltételei nagyrészt visszhangozzák azt a 11 pontos követeléslistát, amelyet még Orbán Viktor terjesztett elő Kijevnek 2024-ben.

Ezek sarkalatos pontjai az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítása és a magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférés.

A Bloomberg forrásai szerint Magyar Péter brüsszeli tárgyalásai vegyes képet mutattak. Az Ursula von der Leyennel, az EB elnökével folytatott megbeszélés kifejezetten pozitív hangulatban telt. Az Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével tartott egyeztetést Magyar Péter „hasznosnak és konstruktívnak” nevezte, ám a találkozó légköre hűvösebb volt. Bár a felek érintették a versenyképesség és az uniós költségvetés kérdését, a magyar politikus ezen a fórumon is határozottan felvetette az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét.

A Bloomberg megjegyzi, Magyar Péter keményvonalas álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben, ahol abban bíztak, hogy Orbán Viktor távozása lendületet ad Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek.

Ez is érdekelhet