Annak ellenére, hogy a globális szabadidős gazdaság a legnehezebb időszakát élte meg a covid óta, 2024 turisztikai szezonjának küszöbén már az látszik, hogy egy újabb aranykor közeleg az utazási szektorban, igaz, egy sokkal bizonytalanabb nemzetközi környezetben.
A tavalyi év erős forgalma utáni áttörést világszerte és Magyarországon is jelzik az iparági elemzők, amellett, hogy a megváltozott szokások es a geopolitikai folyamatok metszéspontján kialakult újturizmusban a verseny kiélezett. Ezért elengedhetetlen a digitalizációra épülő, tudatos fejlesztésstratégia – úgy az ágazatirányításban, ahogy a vállalkozásoknál.
Az előző évek döntései, a kiemelkedő imázsépítő kampányok, a magyarság időtlen értékeit bemutató, vendégvonzó beruházások hatására a turizmus a koronavírus utáni, nehéz években sem szakadt le a nemzetgazdasági ágazatok sorában, sokkal inkább felzárkózott az európai szinthez, sőt, több tekintetben lehagytuk a Nyugatot – mondta az Economxnak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Rasztovits Dávid a húsvéti időszakkal induló utazási szezon küszöbén úgy látja, a magyar piac előrelépése egyértelmű, bár vannak még olyan területek, amelyek nagyobb figyelmet igényelnek.
Új kapuk nyílnak az állami kézbe kerülő reptéren
Ilyen Budapest attrakciós kínálata, ahol immár égetően fontos a területrendezés több városrészben, akárcsak az infrastruktúra vagy a külföldön nagy vonzerőt jelentő, történelmi termálfürdők fejlesztése. Legalább ilyen fontos pénzt áldozni a reptér fogadóoldali ügyfélélményének javítására is, mivel a légikikötő az a kapu, amelyen belépve a külföldi turisták az első benyomásaikat kialakítják az országról.
Ha a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér újra állami tulajdonba kerül, amely már a küszöbön van, az egy teljesen új lehetőséghalmazt teremt az iparági szereplőknek. A külföldi tulajdonosoknak inkább a nyereség, illetve az osztalék volt fontosabb, amelyet a reptér forgalmából kinyerhettek – ez tavaly már számottevő volt, amikor az utasok 14,7 milliós száma megközelítette az aranykorként emlegetett, 2019-es évet – mutatott rá.
Idén pedig minden esély megvan a rekordév meghaladására Ferihegyen, amely szignifikáns hatással lesz Budapest idegenforgalmi bevételeire – ebben persze nagy szerepet játszik például a több száz négy- és ötcsillagos szállodai fejlesztés, vagy az újra használható Lánchíd, az Operaház.
Rasztovits Dávid szerint a visszavásárlás után a Budapest Airport hiánypótló fejlesztései, például a 3. terminál felépítése ígéretes alapot teremtenek a szolgáltatóknak az egész országban, ez pedig régiós szinten is példát mutat.
A budapesti reptér állami tulajdonszerzése nemcsak a nemzeti érdekek miatt fontos stratégiai lépés, hanem az értékalapú, racionális beruházások révén egyedülálló lehetőséget jelent a versenyelőnyre, azzal, hogy Közép-Kelet Európa szívében a keletről érkezők és keletre indulók számára kivételes átszállási alternatívát kínálhat. Ezzel megelőzhetjük Bécset is az örök versenyben – jegyezte meg.
Lassan aratni lehet a babérokat, bár még van munka
Miután kitört a pandémia, mindenki vészforgatókönyveket gyártott és a túlélésre készült. Nehéz időszak volt, ám fájdalmas veszteségekkel ugyan, de túljutottunk rajta, újraindult a globális gazdaság egyik legnagyobb értéket teremtő iparága – idézte fel a vezérigazgató. Mostanra a növekedésnél tart a szektor: az utazási kedv nő, miközben nagyobbnál nagyobb fejlesztéseket jelentenek be világszerte. Sokszor úgy érzi az ember, mintha áttörte volna a turizmus a saját maga által épített üvegplafont – fogalmazott.
Mint mondta, az előttünk álló időszakban a turizmus itthon is elkezdheti learatni a poszt-covid alatt végzett munka első gyümölcseit és folytatható a nemzetközi trendek adaptációja, amivel a fenntarthatósági törekvésekkel átitatott támogatáspolitika mentén hazánk a Kárpát-medence élére állhat. Ehhez viszont a vállalkozásoknak is lépni kell, mégpedig a digitalizáció felé.
Ahogy 1992-ben az internet megjelenése, úgy 2024-ben a mesterséges intelligencia és az 5G hálózatok teremtenek olyan piaci környezetet, amelyben nem szabad lemaradni. Nem véletlen, hogy az adatokat gyűjtő, azokat jól hasznosító globális cégek egyre-másra vásárolják fel a kisebb szereplőket, ezzel is bővítve a piaci részesedésüket – emelte ki, figyelmeztetve, hogy a mai piacon a generációk szinergiáját kihasználni képes szervezetek kerülhetnek gyorsító pályára, míg azok, akik ragaszkodnak a klasszikus üzleti modellekhez, komoly kockázatot vállalnak.
Előtörnek az innovációk és pénz is van rá
Sokan nem tudják, de számos közvetlen európai uniós forrás elérhető a turizmusban, amire a szervezetek konzorciumként is pályázhatnak – hívta fel a figyelmet.
Várható például, hogy létrejöhetnek térségi, specializált tehetségközpontok az idegenforgalmi felsőoktatásban, és tematikus turisztikai inkubátorok is indulnak a vállalkozókedv serkentésére. Emellett több nemzetközi konferencián mutatkozhat be a lokális tudásunk, amit exportálhatnak a nemzetközi partnerek, például a feltörekvő közel-keleti térségben.
A következő években meghatározó szerepe lesz az innovációs vállalkozásoknak, a fenntartható és technológia alapú, új termékek és szolgáltatások bevezetésének – jegyezte meg Rasztovits Dávid, aki szerint autentikus értékeink, épített örökségünk minőségi bemutatása mellett egy 21.századi, innovációs ökoszisztéma kiépítése térségünket nem csak versenyképesebbé teheti, hanem általa elsők lehetünk egy olyan területen, amely pár évvel ezelőtt meg nem is létezett.
