Az európai országok sorra veszik fontolóra szélerőmű kapacitásuk növelését. Ennek oka a költséghatékony létesítés mellett a naperőművek ciklikusságának kiegyensúlyozása. Magyarországon ehhez azonban a jogi szabályozás koncepcionális átalakítására lenne szükség, amire hamarosan sor kerülhet.
Szerző(k): Varga CsengeA hálózat „nem térdelhet le” az újfajta kihívások előtt, ám ahhoz, hogy ez így legyen, nagyon sok feladatot kell elvégezni – fogalmazott a Napi.hu-nak adott interjúban Németh Csaba, a villamosipari- és energetikai létesítmények tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Forest-Vill Kft. ügyvezetője. Szerinte idővel eljutunk oda, hogy nem lehet majd több megújuló energiát a hálózatba engedni, tárolni kell majd, ekkor pedig az összes napelemes cég meg akarja majd lovagolni a következő nagy boomot – mindenki energiatárolót fog építeni, akár a lakosság számára is.
Szerző(k): Károly GáborEgy koreai kutatócsoport friss fejlesztése lehetővé teszi, hogy a víz tisztításával egyidejűleg energiát is termelhessünk.
Szerző(k): Eisenkrammer NóraLegalább 65 százalékban megújuló energiával működő fűtési rendszer beépítésére kötelezik Németországban a lakásépítőket és a fűtést korszerűsítő lakásfelújítókat 2024-től a szövetségi kormány szerdán elfogadott törvénytervezete szerint.
Szerző(k): Horváth TiborA klímaváltozás beköszönte előtt, amikor még voltak jellegükben értelmezhetően elkülönülő évszakok, létezett értelmezhető fűtési szezon is, amihez többé-kevésbé csakugyan alkalmazkodni lehetett. A fűtési idény azonban manapság bajosan követhető, hiszen késő ősszel is vannak meleg időszakok, illetve a tavasz derekán is bőven akadnak hidegebb nappalok, éjszakák. Az elektromos hálózat bűvös „H” tarifája azonban létezik, és szigorúan alkalmazkodik a naptári napokhoz, ami konkrétan azt jelenti, hogy április 15-én megszűnt az idény jelleggel működő kedvezményes hőszivattyús fűtési lehetőség.
Szerző(k): Sánta AndrásSikerrel zárult március 31-én a magyar kormány által indított Baross Gábor tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjaira meghirdetett pályázat. A vártnál jóval magasabb összeget, 169 milliárd forintot juttat a gazdaságba a Baross Gábor tőkeprogram első pillére a túljelentkezés miatt.
Szerző(k): Varga Csenge2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető. Idén a magyar családok számára várhatóan nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő rezsicsökkentett ára.
Szerző(k): Horváth TiborIdeiglenesen megállapodott az uniós tanács és parlament a megújuló energiaforrások részarányának megkétszerezéséről 2030-ig. Ezenkívül ágazatspecifikus célokat tűztek ki a közlekedésre, az iparra, az épületekre, valamint a távfűtésre és -hűtésre vonatkozóan.
Szerző(k): Varga Csenge