Magyarországon hivatalosan több lakás van, mint ahány háztartás — mégis egyre többen érzik úgy, hogy lehetetlen saját otthonhoz jutni. A szociális bérlakások háttérbe szorultak, az árak évek óta emelkednek, és kevés új lakás épül. Eközben sokan befektetésként vásárolnak ingatlant, ami még inkább megnehezíti az első lakást keresők dolgát. Hogyan jutottunk idáig, és mit lehetne tenni?
Szerző(k): Farkas TiborA tavaly bemutatott Új Gazdasági Akcióterv számos lakáspolitikai intézkedést tartalmaz. Az egyes szabályozások kirajzolnak egy átfogó stratégiát, amely szép lassan a fenntartható, alacsony rezsijű, felújított vagy új otthonok világába vezet. Most ezen az úton tett újabb lépést a kormány: tízezer számra jöhetnek az ingyen felújítások!
Szerző(k): Farkas TiborA megfizethetetlen lakásárak és bérleti díjak kontinensszintű problémát jelentenek. Az Európai Parlament szerint 2015 és 2023 között az EU-ban az ingatlanárak átlagosan 50 százalékkal emelkedtek. 2010 és 2022 között pedig a bérleti díjak 18 százalékkal nőttek.
Szerző(k): Farkas TiborA lakáspiaci túlértékeltség egyrészt csökkentheti a lakáspiacra belépni szándékozók ingatlanvásárlási esélyét, másrészt globális vagy lokális gazdasági válságban a hiteleken keresztül sebezhetővé teszi a bankrendszert, ami boríthatja az egész gazdaságot. Budapesten 2021-ben csaknem 40 százalékos volt a túlárazottság, azóta országosan feleződött ez a mutató. Vagyis összességében nincs vész.
Szerző(k): Farkas TiborA nyári időszakban, amikor sok egyetemista a szakmai gyakorlat vagy más elfoglaltságok miatt nem tud hazaköltözni, az egyik legégetőbb kérdés a megfizethető lakhatás megtalálása. Budapesten az albérletárak már jó ideje az egekben járnak, ezért érdemes megnézni, hogy mennyibe kerülnek a nyári kollégiumok.
Szerző(k): Farkas TiborElegük lett a dél-európai népszerű turistacélpontokban élő helyieknek az oda özönlő tömegekből. Több városban is tiltakoztak az életüket felforgató látogatók ellen.
Szerző(k): G. É.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma megjelent lakáspiaci jelentése szerint a szűkös kínálat és az erőteljes kereslet eredőjeként országos átlagban az adásvételek 8,3 százalékánál, Budapesten 18 százalékánál kelt el az ingatlan a hirdetési ár felett az első negyedévben. Élénkülő forgalomról, tranzakciós számról és hitelvolumenről számoltak be. Ugyanakkor a túlértékeltség szintje jelenleg 14 százalék, ez pedig nem jó jel.
Szerző(k): Farkas TiborAkárcsak a KSH újlakás-építésekre vonatkozó adatai, ugyanúgy az építőipari statisztikák is meglehetősen ellentmondásosak. Ezek átmeneti időszakot jeleznek, és bár vannak tendenciák, hogy a lakásépítések részben enyhítik a szektor nehézségeit, az adatok majd csak hosszabb távon jelenthetnek pozitív eredményeket. De ahhoz kell még néhány kormányintézkedés.
Szerző(k): Farkas Tibor
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
