Egybegyűltek a világ legnagyobb gazdasági hatalmainak vezetői, ám az élet felülírt bizonyos prioritásokat. Míg korábban Donald Trump vámjairól, Grönland esetleges annektálásáról, vagy az ukrajnai háborúról beszéltek volna, kénytelenek a közel-keleti feszültséggel is foglalkozni. Közben a G7-es csúcsra az ukrán, a mexikói és a dél-afrikai elnök mellett Donald Trump is hivatalos, és nem kizárt, hogy ebben ezúttal sem lesz köszönet.
Szerző(k): Hegedűs SzabolcsAz EU radikálisabb szankciókat sürget Moszkva ellen a G7-csúcson, Ursula von der Leyen szerint a békéhez erősebb nyomásgyakorlásra van szükség.
Szerző(k): K. P.„Az izraeli-iráni háború olyan pillanatban érte az európai gazdaságot, amikor az energiavállalatok eleve csak drágán tudják felhalmozni a tartalékaikat a téli fűtési szezonra” – jelezte lapunknak Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint a konfliktus ismét megmutatta az Európai Unió energiapolitikájának stratégiai hibáit.
Szerző(k): Rádi BalázsSzámos áldozattal járt Irán hajnali válaszcsapása, mely során mintegy száz sebesültet kellett kórházba szállítani, s meghalt több ember.
Szerző(k): Sándor ZoltánNövekvő infláció, romló teljesítmény, elszabaduló benzinárak – elemzők szerint az izraeli-iráni konfliktus kiterjedése már érezhetően visszaránthatja a globális gazdaságot. Európában is nő a feszültség: vasárnap a német kancellár Teheránt bírálta, majd figyelmeztette országát a zsidó intézmények elleni támadásokra. Egy internetes pletykával is küszködnek, mert elterjedt, hogy a németek közvetlen szerepet játszanak a közel-keleti háborúban.
Szerző(k): Thurzó KatalinAkár 20 forinttal is drágulhat az üzemanyagok literenkénti ára jövő héten. Erre számít az RTL Híradónak nyilatkozó Pletser Tamás energiapiaci szakértő. Hétfőn jöhet a fájdalmas bejelentés.
Szerző(k): Economx„Szerintem az Egyesült Államok jobban érintett ebben, mint gondolnánk. Valami, amit szerintem érdemes szem előtt tartani, az az úgynevezett kényszerítő diplomácia, amely katonai eszközöket használ a diplomáciai stratégia részeként, és itt szerintem van némi koordináció az USA és Izrael között” – mondta Karin Aggestam, a Lundi Egyetem professzora a svéd Dagens Nyheternek.
Szerző(k): V. G.Teherán azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja a katonai bázisokat, ha Washington, Párizs és London megvédi Izraelt az iráni rakétáktól. Az Egyesült Államok több mint 50 ezer katonára számíthat a régióban. A britek is bejelentették: megerősítik jelenlétüket.
Szerző(k): Economx
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
