Nőtt a várható élettartam az Európai Unióban, de komoly különbségek rajzolódnak ki az egyes tagállamok között. Hány évig élhetünk várhatóan az EU-ban és Magyarországon? Megérjük-e átlagosan a 80 esztendőt mi, magyarok? Interaktív térképeken ábrázolva mutatjuk a helyenként lelombozó, másutt biztatónak ható adatokat.
Szerző(k): Sándor ZoltánAz utolsók közé csúszva, a képzeletbeli hátsó padok egyikében ül Magyarország a diáktámogatások szempontjából. Megnézzük, és grafikonokon mutatjuk, hol milyen szintű a tanulók anyagi támogatása: mennyi pénzt adnak az EU-tagállamok kormányai, és hogy honorálja tanulmányaikat a magyar kabinet. A földrajzi különbségek sok esetben drámaiak, a HÖOK szerint olyannyira, hogy idehaza egyenesen az ösztöndíjak duplázására lenne szükség.
Szerző(k): Sándor ZoltánA múlt havihoz mérten nőtt, ám az egy évvel ezelőttihez képest csökkent az eurózóna külkereskedelmi többlete.
Szerző(k): EconomxJókora áremelkedés ment végbe a második negyedévben az uniós országokban. Mutatjuk, hogyan változtak az agráriumban az árak, és hogy miben tűnik ki Magyarország.
Szerző(k): S. Z.Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában és a diákoknak nyújtott állami támogatás mértékében. Miközben az uniós átlag folyamatosan közelít a 2030-ra kitűzött célokhoz, hazánk lemaradása egyre szembetűnőbb.
Szerző(k): Kreivich OrsolyaMegközelítőleg ugyanannyi egészségben töltött évre számíthatunk, mint az átlag európaiak. Ám a várható élettartamot vizsgálva már átlagosan több évvel is le van maradva hazánk az EU átlagától. De milyen ok állhat e kettős jelenség mögött? A KSH lapunknak elárulta, mi magyarázza, hogy az élettartamban minket leköröző európai népesség tagjai gyakorlatilag addig maradnak egészségesek, mint a magyarok.
Szerző(k): Sándor ZoltánAz euróval fizető országokban, illetve az unió egészében is cammognak felfelé a termelői árak, miközben az energia sem lett olcsóbb mindenütt.
Szerző(k): S. Z.Az EU-ban élő lakosság kis híján kilenc százaléka nem engedhet meg magának normális étkezést. De mekkorára rúg azok aránya, akik nem ehetnek minden második nap halat, csirkét, vagy más húst idehaza? Grafikonon mutatjuk, mennyire gyéren táplálkozik a magyarság jelentős hányada.
Szerző(k): Sándor Zoltán
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
