A tavalyi évben az Európai Unióban élők 6,4 százaléka élt súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben, ami kismértékű csökkenést mutat a 2023-as 6,8 százalékhoz képest – ez derül ki az Eurostat nemrégiben megjelent adatközléséből, amelyben hazánk érintettségének mértékével is foglalkoznak.

Ez alapján megnézzük, milyen tendenciák olvashatók ki a számokból mind uniós vetületben, mind magyar szemszögből.

A kiskorúak nélkülözése a leghangsúlyosabb

AZ EU statisztikai hivatalának adatai alapján 

a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés a 18 év alatti fiatalokat sújtotta leginkább.

Az ő esetükben jelentősebb, 7,9 százalék az arány, mindeközben az átlaggal megegyező arányban érintettek a 18 és 64 év közöttiek (6,4 százalék), valamint ennél viszonylag jobban állnak a 65 év felettiek (5,1 százalék).

Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorúak, avagy a nem felnőtt korosztályok tagjai a leginkább kitettek a deprivált állapotnak össztársadalmi szinten.

Egy kupac pénzérme hullik a mélybe, szegénység, depriváció
Egy kupac pénzérme hullik a mélybe, szegénység, depriváció

Egyébként még ez év elején publikált az Eurostat egy olyan statisztikát, mely szerint tavalyelőtt a 65 évnél fiatalabbak 8,1 százaléka nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élt. Az érintettek pedig a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek számítanak – és a leszakadás veszélye Magyarország bizonyos területein is fenyeget.

Mi az anyagi depriváció? Röviden szegénységet jelent, azaz a létfontosságú javak, illetve a pénz hiánya. A deprivációs index az anyagi és szociális hátrányokat méri, kifejezetten a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők arányát mutatja egy adott országban vagy régión belül. Ugyanakkor a mélyszegénység csak a depriváció legszélsőségesebb formája, amikor valaki súlyos hiányt szenved alapvető szükségletek terén.A KSH meghatározása szerint a súlyos anyagi és szociális depriváció rátája olyan személyek arányát mutatja, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben pénzügyi okból hiányt szenvednek. Ilyen a kiadások rendezésétől a megfelelő fűtésen át a saját autó használatáig számos szempont:
  1. váratlan kiadások fedezetének hiánya;
  2. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék;
  3. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
  4. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
  5. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
  6. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
  7. problémás az elhasználódott bútorok cseréje;
  8. elhasználódott ruhák;
  9. nem rendelkezik legalább két pár cipővel, amelyekből az egyik minden évszakban használható;
  10. hetente egy kisebb összeget nem tud magára költeni;
  11. nem tud rendszeresen részt venni fizetős szabadidős programokon;
  12. legalább havonta egyszer nem tudja vendégül látni rokonait, barátait, vagy elmenni velük vendéglátóhelyre;
  13. nem rendelkezik otthon interneteléréssel.

Az adatsor szerint a nők körében magasabb volt a súlyos anyagi és társadalmi depriváció aránya, mint a férfiaknál (6,6 százalék a 6,2 százalékkal szemben) 2024 során. Ez a magasabb arányú nőkre vonatkozó minta minden megfigyelt korcsoportban következetesen fennáll, kivéve a 18 év alattiakat. A deprivációs rátában tehát a nemek közti, a nők nézőpontjából negatív eltérés csak a felnőtt lakosság esetében figyelhető meg.

Az uniós országok közül a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözéssel küzdők legnagyobb arányával Románia (17,2 százalék) bír, őket követi Bulgária (16,6 százalék) és Görögország (14,0 százalék).

Ezen országokban a társadalom durván egyhatoda érintett.

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Szlovéniában (1,8 százalék), Horvátországban (2,0 százalék), Lengyelországban és Luxemburgban (mindkettő 2,3 százalék) regisztrálták.

Azaz az utóbb felsorolt tagállamokban csupán minden ötvenedik emberre jut egy hányattatott sorsú személy.

Még mindig elkeserítő a magyar ráta, ám a trend lassú, de biztató

Hazai vizekre evezve feltűnő, hogy van azért még hova fejlődni, mivel hátulról a negyedik helyet foglaljuk el a 27 tagállam rangsorában.

Magyarország ugyan kétszer kedvezőbb helyzetnek örvend, mint keleti szomszédja, ám a nyugatabbra fekvő államokhoz mérten sokkal lehangolóbb arányt, 9,3 százalékot képvisel a nélkülözést tekintve.

A legtöbb uniós tagország azonban a depriváltság szempontjából derűsebb képet mutat, az EU-s átlaghoz képest is másfélszer gyatrábban áll hazánk szénája. A magyar adat viszont 2020 óta, a 10,7 százalékos szintről enyhe javulási ívet írt le, ugyanakkor az uniós átlag is javult az öt évvel korábbi 6,7 százalékhoz képest. Ezt az évek alatt némi hullámzás kísérte, a leglátványosabban pedig az euróövezet produkálta ezt a trendet. Az utóbbi évek dinamikájánál maradva azt is látni, hogy az eurózóna kissé növelte a 2020-as arányát 5,9-ről 6,1 százalékra.

Az adatsort szemlélve kirajzolódik, hogy az egyes szláv népek mellett a skandináv nemzetek esetében is fényesebb kilátásokra lehet számítani. Ahogy az pedig fentebb látható volt, a Balkán keleti szegletében ennek az ellenkezője érvényes. Igaz, öt esztendő távlatából a bolgárok és a románok kiugró adatai mára jóval csekélyebbre szelídültek. A dobogós országok közül a lengyel és a szlovén esetben szolid javulás történt az évek alatt, a horvátok pedig felére redukálták a nélkülözők arányát fél évtized leforgása alatt.

Csaknem tízszeres eltérés a két véglet közt

Látványos visszaesésként értékelhető Németország esete, ahol az utóbbi években, különösen 2021 és 2022 között majdnem két százalékponttal, másfélszeresére nőtt az érintett, nehéz élethelyzetűek aránya. Az elmúlt öt évben 4,4-ről 6,2 százalékra ugrott a vonatkozó német ráta. Csehország 1,9-ről 2,6-ra rontott ez idő alatt, északi szomszédunk, Szlovákia pedig még drámaibb trendet, 4,5-ről 7,6 százalékra romló arányt tudhat magáénak.

Ha a V4 országaira irányítjuk tekintetünket, látszik, hogy a lengyelek állnak a legkedvezőbben, utánuk a csehek, majd a szlovákok következnek, és végül mi, magyarok zárjuk a visegrádi sort.

Amennyire érdekes, annyira tragikus, hogy 2024-ben a két szélsőértéket reprezentáló tagállam, Szlovénia és Románia között több mint 9,5-szeres különbség mutatkozik

– noha mind a két ország a kelet-közép-európai régióba tartozik.

Torzak lehetnek a magyar szegénységi mutatók: a KSH elnök revíziót ígért

A HUN-REN szegénységről szóló konferenciáján szóba kerültek a KSH által közölt adatproblémák is. A kutatók 2022-2024 között gyors növekedést tapasztaltak a magyarországi szegények számában. Azt már egy ideje lehet tudni, hogy idehaza statisztikailag torzíthatnak a szegénységi mutatók – az viszont továbbra is érvényes, hogy Magyarország az egyik legzártabb társadalom Európában, azaz a szülők társadalmi helyzete nagy mértékben meghatározza a gyerekek életkilátásait. Részletek >>>

Kapcsolódó