Az otthonkorszerűsítési gyakorlat határozottan túllépni látszik azon az utóbbi években meghonosodott gondolatkörön, hogy a szigetelési munkák után elég pusztán a háztetőre szerelt napelemes rendszerekkel foglalkozni. Az összetettebb, az egész háztartás energiafüggetlenségét célkeresztbe vevő gondolkodás több irányból is eredményesen zajlik, összegyűjtöttünk ezügyben néhány tételt és szereplőt.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA szigetelés és az ablakcsere akkor is megéri, ha a lakás nem eladó: akár felére is csökkentheti a fűtésszámlát. A globális felmelegedés hatására pedig már többe kerül a hűtés, mint a fűtés.
Szerző(k): Vámosi ÁgostonA Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködés segíti a környezetileg is fenntartható gazdasági növekedést, a járvány utáni gazdasági kilábalást és a hazai klímavédelmi projektek finanszírozását.
Szerző(k): Herman BernadettAz energiafelhasználás 36 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékáért az építkezések, az építőanyag-gyártás és az épített létesítmények üzemeltetése felelős. Míg azonban az energiahatékony üzemeltetésre, az ezt célzó felújításokra és a közel nulla energiaigényű épületek építésére kiemelt figyelem jut, addig az építőanyagok gyártásával és az építkezéssel kapcsolatos energiafelhasználásra és szén-dioxid-kibocsátásra sokkal kevesebb - hívja fel a figyelmet szemléletváltást sürgetve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ).
Szerző(k): Szepesi AnitaMagyarországon egymillió főre vetítve 3849 egészséges életévet lehetne nyerni a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével. Ha a dolgozó lakosság egészségesebben élhetne, akár 135 millió euró pluszt is kaphatna a gazdaság – derül ki Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató és Souran Chatterjee, a CEU környezettudományi és -politikai PhD-se a Journal of Cleaner Production nevű nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányából.
Szerző(k): Szabó DánielEléggé ismert történet, hogy április 22-e először 1970-ben volt a Föld Napja, és hogy a vizeink, a levegőnk és a környezetünk védelmének fontosságára figyelmeztető, egy amerikai egyetemista kezdeményezéséből indult esemény igen gyorsan globális méretűvé vált. Arról már kevesebb szó esik, hogy e szimbolikus gesztus mögötti eszmék mostanra nem csak a zöldszervezetek és a kormányzati intézkedések szintjén, hanem a vállalatok életben is hovatovább kötelező érvényűvé váltak. Nem csak egy napra - hisz éppen erről szól a fenntartható fejlődés programja. Az idei Föld Napján ezért egy ilyen, céges példán keresztül mutatnánk meg, hogyan állnak össze a fenntarthatóságot célzó mindennapi döntések idővel történelemmé.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA magyar lakosság több mint háromnegyede véli úgy, hogy nekünk, magunknak kellene inkább megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem szabadna más országoktól, főként az orosz földgáztól függnünk – ez derül ki abból a friss közvéleménykutatásból, amelyet a Greenpeace megbízásából készített a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závech Research március utolsó hetében.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz ENSZ friss klímajelentése a 2010 és 2019 közötti időszakot vizsgálta, és a szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy még soha nem volt ennyire magas a globális szén-dioxid-kibocsátás. A tudósok szerint még most kell változtatni ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fokra lehessen csökkenteni a globális felmelegedést. Az ENSZ-főtitkát szerint fennáll a veszélye annak, hogy a Föld lakhatatlanná válik, ha a kormányok nem értékelik át az energiapolitikájukat.
Szerző(k): Ambrus-Nagy Boglárka
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
