Május közepén Münchenben tartották a világ napelemes seregszemléjét. Az Intersolárra mi is kaptunk meghívót, arra, hogy nézzük meg: hol tart az európai napelemes gondolkodás, illetve ennek eszköz-, és piaci oldali megvalósíthatósága. A börze egy felkiáltó jel volt. A Napi.hu friss podcastjában ezt próbáljuk meg már az itthoni környezetben értelmezni. A vendégünk Szabó Róbert, a Huawei Solar Inverter Europe fejlesztési megoldásokért felelős értékesítési vezetője.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz otthonkorszerűsítési gyakorlat határozottan túllépni látszik azon az utóbbi években meghonosodott gondolatkörön, hogy a szigetelési munkák után elég pusztán a háztetőre szerelt napelemes rendszerekkel foglalkozni. Az összetettebb, az egész háztartás energiafüggetlenségét célkeresztbe vevő gondolkodás több irányból is eredményesen zajlik, összegyűjtöttünk ezügyben néhány tételt és szereplőt.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA szigetelés és az ablakcsere akkor is megéri, ha a lakás nem eladó: akár felére is csökkentheti a fűtésszámlát. A globális felmelegedés hatására pedig már többe kerül a hűtés, mint a fűtés.
Szerző(k): Vámosi ÁgostonA Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködés segíti a környezetileg is fenntartható gazdasági növekedést, a járvány utáni gazdasági kilábalást és a hazai klímavédelmi projektek finanszírozását.
Szerző(k): Herman BernadettAz energiafelhasználás 36 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékáért az építkezések, az építőanyag-gyártás és az épített létesítmények üzemeltetése felelős. Míg azonban az energiahatékony üzemeltetésre, az ezt célzó felújításokra és a közel nulla energiaigényű épületek építésére kiemelt figyelem jut, addig az építőanyagok gyártásával és az építkezéssel kapcsolatos energiafelhasználásra és szén-dioxid-kibocsátásra sokkal kevesebb - hívja fel a figyelmet szemléletváltást sürgetve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ).
Szerző(k): Szepesi AnitaMagyarországon egymillió főre vetítve 3849 egészséges életévet lehetne nyerni a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével. Ha a dolgozó lakosság egészségesebben élhetne, akár 135 millió euró pluszt is kaphatna a gazdaság – derül ki Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató és Souran Chatterjee, a CEU környezettudományi és -politikai PhD-se a Journal of Cleaner Production nevű nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányából.
Szerző(k): Szabó DánielEléggé ismert történet, hogy április 22-e először 1970-ben volt a Föld Napja, és hogy a vizeink, a levegőnk és a környezetünk védelmének fontosságára figyelmeztető, egy amerikai egyetemista kezdeményezéséből indult esemény igen gyorsan globális méretűvé vált. Arról már kevesebb szó esik, hogy e szimbolikus gesztus mögötti eszmék mostanra nem csak a zöldszervezetek és a kormányzati intézkedések szintjén, hanem a vállalatok életben is hovatovább kötelező érvényűvé váltak. Nem csak egy napra - hisz éppen erről szól a fenntartható fejlődés programja. Az idei Föld Napján ezért egy ilyen, céges példán keresztül mutatnánk meg, hogyan állnak össze a fenntarthatóságot célzó mindennapi döntések idővel történelemmé.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA magyar lakosság több mint háromnegyede véli úgy, hogy nekünk, magunknak kellene inkább megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem szabadna más országoktól, főként az orosz földgáztól függnünk – ez derül ki abból a friss közvéleménykutatásból, amelyet a Greenpeace megbízásából készített a Policy Solutions elemző intézet és a ZRI Závech Research március utolsó hetében.
Szerző(k): Szabó M. István
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
