– Számításaink szerint a cigaretták feketepiacának becsült aránya az elmúlt évben 15–17 százalék között mozgott, ami hozzávetőleg 3 milliárd szálnak felel meg – fogalmazott Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. A szervezet most először, a NAPI Gazdaság hasábjain tárta a nyilvánosság elé adatait, oszlatva ezzel az elmúlt években az illegális dohánypiacról kialakult – gyakran nagyságrendekkel eltérő – véleményeket, ugyanakkor nagyjából alátámasztotta a dohánygyártók feltételezéseit. A cigaretták feketepiaca tehát a hivatal szerint is kiterjedt méreteket öltött.
Nem véletlen, hogy már senki sem csodálkozik azon, ha például a budapesti Fáy utcai kínai piac előtt leszólítják és cigarettát kínálnak neki.
– Marlboro, Davidoff, L&M, Pall Mall, Muratti, Vogue, Slim, Eve. Más nincsen – felelte egy távol-keleti árus, amikor arról faggattuk, milyen márkái vannak. Egy csík – 10 dobozos karton – arany Marlborót vettünk tőle.
– Háromezer-ötszáz – nyújtotta a kezét. De azt mondják a rutinosabb vevők, hogy odaadta volna 3200-ért is, sőt ha nagyobb tételben veszünk, 3000-ig is lement volna, de ez attól is, függ milyen napja van.
Azon sem csodálkozik senki, hogy – még mindig Pesten maradva – a Lehel téri aluljáróban a posztoló rendőrpárostól három méterre kínálják a romák a cigit. És az sem meglepő, hogy például egy Pest környéki településen, családi házba becsöngetve, ismerősre hivatkozva ukrán, román márkákat lehet venni 190 és 300 forint körüli áron.
Rosszkor jöttek – fogadott az erdőkertesi vegyesbolt tulajdonosa, aki történetesen ismerős volt. Suttogva folytatta: tegnap jártak az emberüknél a fináncok, nem tudom, hogy találtak-e valamit, ma egész nap senkinek sem nyitja ki az ajtót. Valószínűleg maguknak sem ad el ma semmit.
Az erdőkertesi bolttulajdonos szerint a díler néhány hete vett egy kis Polskit, most azzal szállítja mindenki szeme láttára az árut az újpesti piacról.
– Honnan tudja ilyen biztosan? – kérdeztük.
– Kedveseim, egy kisváros boltosa mindenről tud, pont a konkurenciáról ne tudnám, mit csinál?
– Azt mondja a terítő kocsis (a hivatalos cigarettaszállító), hogy a maga forgalma is jelentősen csökkent.
– Visszakereshetik az elszámolásaimat, korábban rendre 100 ezer felett rendeltem, most 35–40 ezrek vannak nekem ide beírva a naptárba.
A forgalomcsökkenésre nem csak Erdőkertesen, de Pesten is jó néhány trafikos panaszkodik, akiknek a vevőkörébe általában az árérzékenyebb közönség tartozik. Van, aki 25–30 százalékos visszaesésről beszél, de meggyőződésük, hogy az elmaradozó vevők aligha szoknak le a cigarettáról.
Az azért megnyugtató, hogy a vámosok egyre több információval bírnak a láthatatlannak hitt piacról – mondta a boltos. Sipos Jenő adatai szerint az eltelt két hónapban 381 esetben foglalt le a VPOP fekete cigarettát, ami az idén eddig lefoglalt termékek 58 százalékát tette ki. Ugyanakkor a szervezet elemzése alapján várható, hogy a csempészet erősödik, és nem kizárt, hogy a feketepiac bővül – így számolnak a pénzügyőrök.
A VPOP adatai szerint januárban, az előző év azonos időszakához mérten 25, februárban pedig 54 százalékkal kevesebb cigarettazárjegy fogyott; emögött az is meghúzódik, hogy a gyártók decemberben az olcsóbb jegyből hatalmas mennyiséget vettek, aminek egy része januárban és februárban került forgalomba. Ám tény, hogy tavaly is ugyanilyen megoldással operáltak a gyártók, így nehéz elképzelni, hogy két hónap alatt ilyen tetemesen csökkent volna a dohányzók száma.
A feketepiac új csatornáit feltérképezve azonban érthető a „zárjegybessz”. A kínai piac mellett ma már a legálisan működő vegyesboltokba, trafikokba is beszivárgott a csempészett cigaretta. Mi például a Hegedűs Gyula utcában, a Westendtől két percre gyalog, egy dohánygyártóval szerződött vegyeskereskedésben pult alól jutottunk ilyen cigihez, és információink szerint a környéken nem ez az egyetlen üzlet, amely foglalkozik a termékkel. A kereskedő Marlborója és L&M-je nem volt hamis, az egyiket Moldáviában, a másikat Ukrajnában gyártották. A legmegdöbbentőbb azonban a hamis Sopianae volt, amit csak azért nem tudott csíkban adni az eladó, mert azt csak a nagymegrendelőinek szállítja.
– Én is a fekete cigit szívom – mondja egy terítőkocsis, az egyik hivatalos dohány-nagykereskedő szállítója –, nem keresek olyan sokat, hogy ki tudjam fizetni a drága legális terméket – és előhúzott a zsebéből egy Prilukit, ami az ukrán „Szofi” lightnak felel meg. Van, hogy veszem a boltban, de előfordult már, hogy rendeltem – és megmutatta a telefonszámot.
– Működik is?
– Persze; ha ukrán, román vagy szlovák márka kell, néhány órán belül jön. Marlboro is van, persze hamis, mint a kínain, azt néhány nappal előre meg kell rendelni. A „Malbi” ugyanannyi, mint a kínaiaknál, 3300–3500 egy csík. Az ismeretlenebb vackokat dobozonként odaadják 200 alatt. A szlovák cigi például jó, csak nem olyan olcsó, de még mindig megéri onnan rendelni. Itthon a Malbi most 560 lesz, persze még egy darabig nem, amíg kifut a boltokban az olcsóbb készlet. Kint a sima 419. A százas, vagyis a hosszú, 432. Ami pedig itthon 415, az a szlovákoknál 352 és 361 között mozog. Nem beszélve a 70-es méretről, amit itthon nem ismernek, az még egy tízessel olcsóbb is.
Azt mondja, a feketepiac lassan átterelődik a direkt disztribúcióra.
– Már szakneve is van?
– Hogyne – folytatja –, a kínai piacokat open marketnek, ezt a telefonos megoldást direkt disztribúciónak hívják.
– Arról tudsz valamit, hogyan jön a fekete áru az országba?
– Látni még nem láttam, erről a vámosokat kell megkérdezni – közben mosolygott. Azt beszélik, hogy egy csomó trükk van. Aki nagy tételben csinálja, az leszervez egy egész busznyi utast. Ez a legismertebb és mindenki szeme előtt zajlik. A csomagtartóban pontosan annyi csík cigaretta van, amennyit fejenként még beengednek a vámosok. Ilyen fuvarokat naponta többször is megcsinálnak. Van, aki kicsiben csinálja ugyanezt a biciklijével, és a határ innenső oldalán azonnal megvan az árura a vevő. Természetesen ez éppúgy törvénytelen, mintha valaki kamionszámra csempészi a cigit, mert erről is hallani. De itt van például a Sopianae. Ezt tuti itthon gyártják. Annak idején hozzá lehetett jutni leselejtezett gépekhez. Isten tudja, kinél landolt egy-két totál leamortizált töltő.
Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a dohányzás itthon komoly társadalmi probléma. A magyar lakosság a világ harmadik legnagyobb cigarettaélvezője. A 14 év feletti lakosság 37 százaléka dohányzik, és az egy főre jutó fogyasztás eléri a 2400 szálat, vagyis a 120 dobozt évente.
A World Health Organization (WHO) adatai szerint a világon 1,1 milliárd dohányos él, és évente 4,9 millióan halnak meg valamilyen dohányzással kapcsolatos betegségben. Nemzetközi felmérések szerint a dohánytermékek árának emelése összefüggésbe hozható a fogyasztók számának csökkenésével. Vadász Imre, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) orvosa szerint a cigaretta árának rendszeres és az infláció mértékét meghaladó emelése – állítása szerint – részben alkalmas a dohányzás visszaszorítására. Vizsgálatok szerint az uniós országokban 10 százalékos áremeléssel 3, míg egy kelet-európai országban 7 százalékkal csökken a dohányzók száma. Ez arra is rámutat, hogy nem igaz a gyártók azon felvetése, hogy az áremelés következtében visszaesett fogyasztás jelentős bevételkiesést eredményez.
Ennek azonban némileg ellentmond a VPOP adata, ami szerint 2002-ben az fogta vissza a feketepiacot, hogy a boltokban a drága termékeket olcsóbb, úgynevezett szivarkákkal ki lehetett váltani. Ez a csatorna 2003-ban azonban már nem működött és a feketepiac a legális 15–17 százalékára duzzadt.
Vadász szerint a fogyasztás visszaszorításában a másik fontos tényező a cigarettareklámok kiszorítása és a leszokás segítése. Jelenleg Magyarországon mintegy száz helyen – elsősorban tüdőszűrő állomásokon – működik leszokást segítő rendelés. Itt a dohányzást elhagyónak egy három hónapos programot kínálnak. Az egészségügyi tárca tervei között szerepel a program országos kiterjesztése valamennyi tüdőgondozó bevonásával. Ám jelenleg ezt az OEP nem finanszírozza, a leszokást segítő termékre – nikotintapasz, gyógyszer – nem jár támogatás.
A nem dohányzók számára kielégítő lehet, hogy a hazai cigaretta jövedéki adójának emelése azért összefügg a fogyasztás visszafogásának erőfeszítéseivel, és nem pusztán adóbevétel-növelésről van szó. Elvben! A Pénzügyminisztérium a 2004-es költségvetésben a cigaretta jövedéki adójából származó bevétel 15 milliárd forintos növekedésével számol. Ám ha feketepiac erősödik és a legális piac a „remélt” 10 százalékos csökkenés helyett 20 százalékkal zsugorodik, az állam nemhogy nem nyer, inkább veszít az ügyleten.
Nyitott kérdés az is, hogy az adó növelése és az ebből fakadó gyors áremelkedés önmagában megoldja-e a dohányzás visszaszorítását. A cigarettareklámok szigorítása, illetve a folyamatosan magas, infláció feletti áremelés nem támasztja alá a WHO adatait, legalábbis itthon. Az eltelt 14 év alatt 27 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra csökkent a fogyasztás, összesen tehát 8,5 milliárd szállal zuhant a legális piac. Alapul véve a VPOP 3 milliárd szálra becsült feketepiaci adatait, elmondható, hogy 5,5 milliárd szállal kevesebb cigarettát szívtunk 2003-ban, mint 1989-ben. Ez azt jelenti, hogy az eltelt időszakban a piac jóval kevesebb mint harmadával csökkent, míg a termék fogyasztói ára eközben hozzávetőleg ezer százalékkal nőtt. Érdekes tény, hogy Patai András, a Magyar Dohánygyártók Országos Szövetsége főtitkárának adatai szerint a legmarkánsabb csökkenés 1990 és 1996 között történt. A legális piacot tekintve az utóbbi évek legnagyobb fogyasztás-visszaesése pedig 2003-ban volt, ekkor körülbelül 7 százalékkal olvadt a piac, valamivel több mint 20 milliárd szálról 18,5 milliárd szálra.
Szembeötlő, hogy a dohánygyártók hivatalosnak mondható adataival nem cseng össze az Egészségügyi Minisztérium számsora. Emlékeztetőül: a szaktárca 2400 szál cigarettával számol fejenként, ez 24 milliárd szálas piacnak felelne meg, míg a dohánygyártók fejenként 1850 szálas piacot emlegetnek (2003-ban 18,5 milliárd szál fogyott). Tehát öt és fél milliárd szál valahol hibádzik.
Legolvasottabb

Kinyílt a brüsszeli pénzcsap, milliárdokat kapott Magyarország

Itt a hidegfront, de nem lesz benne köszönet

Ki nem veheti fel a 3 százalékos lakáshitelt? Kombinálható a csokkal?

Rossz idők jönnek a dohányosokra és a sörivókra

Gyors, hamar elkészül, de egyenes úton vihet a vastagbélrákhoz

Így rontjuk el a kávé jótékony hatását, pedig meghosszabbítaná az életet

Kiborultak a turisták a magyarok kedvenc nyaralóhelyén, brutális árakkal szembesültek

Az agyevő amőba betett a strandoknak

Feszült helyzet Szerbiában, a városok lezárására készülnek a diákok

A Tesla talált plusz 40 kilométert a kínai modellekben
A frissített Model 3 és Y gazdagodik a plusz hatótávval.