Az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb, gyakorlatilag minden magyar háztartást érintő gazdaságpolitikai kérdése így foglalható össze:

milyen előnye van a saját tulajdonú ingatlannak az albérlettel szemben?

Erről a dilemmáról folyt szakmai vita az Economx szervezésében, az Otthon Start Expo 2026 rendezvényen. A formabontó körülmények között zajló beszélgetés résztvevői Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke és Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője voltak, és a vita középpontjában az állt, hogy a magyar lakosság számára hosszabb távon az albérlet vagy a saját lakás jelent-e kiszámíthatóbb megoldást.

A beszélgetést az Economx főszerkesztője, Ilku Miklós vezette, aki rögtön számokkal keretezte a vitát. Felidézte, hogy 2025-ben az albérleti díjak átlagosan 6 százalékkal emelkedtek, miközben az ingatlanárak növekedése meghaladta a 20 százalékot. Az elmúlt időszakban mért mintegy 375 százalékos lakásár-emelkedéssel Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe került. Ez a trend sokak számára azt az érzetet kelti, hogy az ingatlan lett az egyik legbiztosabb befektetés, amely nemcsak lakhatást, vagyonelemet is teremt, míg az albérlet esetében egy szolgáltatás igénybevételéről van szó – érvelt Szegő Péter.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Schumicky Balázs ezzel összhangban úgy fogalmazott, a jelenlegi környezetben, aki teheti, annak valóban érdemes élni az Otthon Start Program nyújtotta lehetőségekkel. Ezt annyival árnyalta, hogy az indoklása szerint a magyar bérleti piac szabályozása hiányos, ami mindkét oldalon bizonytalanságot okoz. A bérlők kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, míg a bérbeadók kockázatait a kaució gyakran nem fedezi, különösen akkor, ha az ingatlan állapota jelentősen romlik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kilakoltatási moratórium torz ösztönzőket hozhat létre.

„Ha nincs kiszámítható szabályozás, akkor a magántulajdon felértékelődik” – foglalta össze álláspontját.

Szegő Péter szintén arra mutatott rá, hogy a hazai lakáspiac jogi környezete európai színvonalú, miközben a bérleti piac működése sokakat elbizonytalanít. A szakértő szerint jelenleg még nem látható pontosan, milyen hatással lesz a kedvezményes hitel az albérleti piacra, illetve arra, hogy a fiatalok mekkora része választja az első lakás megvásárlását a bérlés helyett.

A kormányzati álláspont szerint a magyarok döntő többsége továbbra is saját ingatlanban képzeli el a jövőjét.

A vita során ugyanakkor Schumicky Balázs a bérleti piac hosszabb távú társadalmi szerepét is hangsúlyozta. Véleménye szerint egy jól kialakított bérlakásprogram – a nyugat-európai példákhoz hasonlóan – növelné a társadalmi mobilitást, és lehetővé tenné, hogy a munkaerő rugalmasabban kövesse a beruházásokat. Arra is kitért, hogy a szabályozás önmagában nem hozna gyors árcsökkenést, különösen Budapesten, ahol az albérleti díjak jelenleg jellemzően 220–230 ezer forint körül alakulnak.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Szegő Péter ehhez kapcsolódva azt emelte ki, hogy

a régióban erős az egzisztenciális félelem érzete, ami magyarázza a saját lakás iránti erős vonzalmat.

Hozzátette: Magyarországon kevésbé elterjedt a vagyon diverzifikálása más befektetési eszközökbe, például állampapírokba vagy részvényekbe, ami tovább növeli az ingatlan szerepét a megtakarítások között.

Kapcsolódó