Orbán Viktor a Megafon Klub rendezvényen szerdán Budapesten egyebek mellett azt mondta: ez egy olyan kampány, amelyben „földharc van, mozgósítási csata van, melót kell beletenni, munkaórát, türelmet, időt, és a végén lesz egy eredmény”. Hozzátette: a kampány kiélezett lesz, az ellenfél „álnok és könyörtelen”, de kétsége nincs afelől, hogy győzni fognak.

„Ez egy olyan csata, amit a családoknak, a barátoknak, a baráti közösségeknek, a helyi politikai közösségeknek helyben kell megvívni” - hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint.

Választási esélyek

A választási esélyekről szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott: nincs a zsebben a helyzetet egy „csettintéssel” megoldó dolog. „A magyar jövő legfontosabb civilizációs kérdéseiben nagy többség van a mi oldalunkon” - szögezte le.

Megismételte korábbi kijelentését, amely szerint ha holnap reggel lenne a választás, a 106 választókerületből a mostani erőviszonyok mellett 65-öt behúzna a Fidesz, emellett tíz olyan körzet van, ahol jó eséllyel harcolnának. „Négy éve 87-et nyertünk meg, ezt célozzuk meg most is” - húzta alá.

Szerinte ha azokat az embereket is ráébresztik arra, hogy sorsuk szempontjából fontos elmenni szavazni, akik egyébként nem foglalkoznak politikával, mert élethelyzetükből ez nem következik, és sikerül őket elérni, akkor „nagy győzelmet tudnak aratni”. „De ha a melósok, a munkások, a betanított és szakmunkások, a közmunkások nem jönnek elegendő számban választani, akkor el lehet csúszni” - vélekedett.

Ennek a választásnak a biztonság a tétje - a gazdasági, pénzügyi és katonai biztonság - fogalmazott. Közölte: lesznek olyan helyzetek, amikor Magyarország vezetőjének, kormányának és parlamenti többségének döntésén múlik, milyen irányt vesz az ország jövője, ezért a legfontosabb a biztonság.

Barátság kőolajvezeték

A rendezvényen a kormányfő a Barátság kőolajvezeték ügyével kapcsolatban azt mondta: a magyar gazdaságot nem lehet olajblokáddal sem térdre kényszeríteni a választásokig, mert jelentős tartalékokat halmoztak fel.

Arra a kérdésre, van-e tudomása arról, hogy az ukránok a magyar energiabiztonságot fenyegető más, súlyosabb akcióra készülnének, úgy válaszolt: van, de „ez az ő tudása”. Beszédesnek nevezte, hogy szerdán reggel össze kellett hívni a védelmi tanács ülését, és megerősített biztonsági intézkedéseket kellett elrendelni bizonyos energetikai, kritikus létesítmények védelmére.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a készletek májusig kitartanak. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyarországra érkező olajszállításban „az orosz a fő rendszer, a horvát a kiegészítő”, és most a kiegészítő rendszeren keresztül is tudnak olajat behozni.

„Várjuk a beérkező nagy tankereket, Horvátországból valamennyi olajat biztosan fel tudunk hozni, vissza fogjuk tölteni a stratégiai tartalékot” - mondta, hozzátéve: „nem könnyű a helyzet, az ukránok tudnak rajtunk szorítani, de mi is tudunk rajtuk szorítani”. Ilyenkor nemcsak elhárítani kell a fenyegetést, hanem ellenlépéseket is kell tenni annak érdekében, hogy „leszokjanak erről”.

Magyarország benne lesz a háborúban

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Parlament a háború negyedik évfordulója alkalmából elfogadott egy dokumentumot, amely szerint „az Európai Parlament határozottan üdvözli egy multinacionális biztosító erő Ukrajna számára való létrehozását”.

Szerinte ez már arról szól - utalva a franciák és az angolok megállapodására -, hogy katonai egységeket küldenének Ukrajnába. Szerinte a következő 1-2 évben „be fog kopogtatni az ajtónkon az európai háború”, és olyan helyzet állhat elő, amikor európai, élesre felszerelt katonai egységek érkeznek Ukrajnába.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ha Ukrajnát felveszik az EU-ba, és háborúban áll valakivel, akkor „mi azonnal benne leszünk a háborúban”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak NATO-tagként részt kell-e vennie a háborúban, úgy válaszolt: a NATO védelmi szövetség, és a tagállamoknak nincs kötelezettségük arra, hogy a saját területükön kívül katonai akciókban vegyenek részt. Egy ukrán-orosz háborúba tehát nem kell belépni, azonban ha Ukrajna NATO-tag lesz, onnantól kezdve „menni kell” - fogalmazott, hozzátéve: ezért ellenzi a kormány Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozását.