Az Economx úgy tudja, hogy az utóbbi években az ingatlanügyi hatóságok a nyilvántartási
adatok felülvizsgálata során évente mintegy
50 ezer hagyatéki eljárást kezdeményeznek átlagosan néhány ezer forint értékű
földhányadok tárgyában. Ám a hányadok bejegyzett tulajdonosai akár évtizedekkel
ezelőtt meghaltak.
Ezekről az ingatlan-hányadokról
az örökösök semmit nem tudnak, használni nem akarják őket, tulajdonjogukra nem
tartanak igényt. Ellenkező esetben nem maradtak volna ezek az ingatlanok
évtizedek óta halottak nevén.
A gyakorlatban az örökösök felkutatása is rendkívül
nehézkes, mert ha indult is az örökhagyók után korábban hagyatéki eljárás, az
abban érdekelt felek is jellemzően már meghaltak.
A cél a nem ismert
tulajdonú föld átadása
A módosítás célja, hogy a hagyatéki eljárásban az állam
részére átadhatóak legyenek azok a kis értékű ingatlanok, amelyek a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi
tv.) alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, és
tulajdonosuk nem ismert.
A szabályozás előzménye az örökösödési eljárásról szóló
1894. évi XVI. törvénycikk, melynek Eljárás örökös nemlétében című XII.
fejezete rendezte azokat az eljárási szabályokat, amelyeket akkor kellett
alkalmazni, ha az örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt meg, vagy örökösnek
létezéséről senkinek nem volt tudomása.
Speciális szabályozás
szükséges
Figyelemmel a felajánlásokkal kapcsolatos fenti problémára
(költségviselés), a fellelt örökösök rendszerint visszautasítják ezeket az
ingatlanokat, így végső soron az államhoz kerülnek – fogalmaznak a törvényjavaslat
benyújtói, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence, igazságügyi
miniszter.
Csakhogy addig több tucat örököst, kiskorúak esetén gyámhatóságot (szintén állami költség) kell bevonni az eljárásba, levéltáraknak, bíróságoknak, anyakönyvvezetőknek, járási hivataloknak kell adatot szolgáltatniuk, így az eljárások időtartam, készkiadásai, és az állami szerveket is terhelő munkaerő-költsége sokszorosan meghaladják a hagyaték értékét.
A közjegyzők előtt
lévő ügyek 30 százaléka ilyen
Jelenleg a közjegyzők előtt folyamatban lévő ügyek mintegy
30 százaléka ilyen ügy, ami jelentősen lassítja a többi (érdemi) hagyatéki ügy intézését,
mind a közjegyzők előtt, mind a leltárelőadóknál. Éppen ezért ezeket az ügyeket
speciális szabályozással indokolt kezelni.
Ennek alapján abban az esetben, ha a jogalkotó által
meghatározott csekély forgalmi értékű és területnagyságú ingatlannak (a
tulajdoni illetőségnek) az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa
a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15
évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény útján kísérli meg felkutatni az
örökösöket.
A közjegyző a hirdetményben feltünteti a hagyatéki eljárás
tárgyát képező ingatlanokat (tulajdoni illetőségeket) és felhív mindenkit, aki
a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben
öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy igényét írásban
jelentse be.
A közjegyző az
államnak adja át a hagyatékot
Ha az igény bejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés
nem érkezik, akkor ő hagyatékot az államnak adja át. Ez ellen a végzés ellen a
hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.
Az államot ebben az esetben az örökös jogállása illeti meg
azzal, hogy az igény bejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal
szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely
szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet
érvényesíteni.
A törvényjavaslat jelentősége, hogy összhangban van a
Polgári törvénykönyvben foglalt, a földek tekintetében az állam szükségképpeni
örökösi státuszával és rendezi ezen kis értékű ingatlanok jogi helyzetét.
