A Szülői Hang Közösség szerint 2020 óta legalább ötezerrel nőtt azoknak az elsősöknek a száma, akik kénytelenek voltak megismételni az első osztályt. A civil szervezet a jelenlegi iskolaérettségi rendszer túlbürokratizációját okolja, amely szerintük kiszűri a valóban arra rászoruló gyerekeket a halasztási folyamatból.

A szabályozás 2020-as átalakítása előtt az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy egy hatéves gyermek iskolaérett-e, vagy további egy év óvodai nevelésre lenne szüksége.

Az új rendszerben azonban az iskolahalasztást kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérvényezni, a szükséges dokumentumokat a szülőknek kell beszerezniük, a végső döntést pedig a hivatal hozza meg.

A változás hatása a statisztikákban is megjelent, ugyanis a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanév 63,7 százalékáról a 2024/2025-ös tanévre 56 százalékra csökkent a KSH adatai szerint. Ezzel párhuzamosan az elsősök körében tartósan magas maradt az évismétlők aránya.

A Népszava és az Eduline által közölt adatok alapján 2021 és 2024 között 4-5 százalék között mozgott az évismétlő elsősök aránya, a 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A jelenlegi tanévben és a 2025/2026-os tanévre vonatkozó előzetes adatok szerint is 4,5 százalék körül alakul ez az arány, miközben a felsőbb évfolyamokon mindössze 0,7-1,9 százalék.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 4300 gyermek kezdi újra az első osztályt, vagyis nagyjából minden huszonkettedik elsős évet ismétel.

A Szülői Hang szerint a valós probléma ennél jóval súlyosabb, mivel az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma ennek többszöröse lehet, akik tartós kudarcélményekkel és romló esélyekkel szembesülnek.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években nőtt a súlyos tanulási zavarokkal küzdő gyerekek száma is: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2020 és 2025 között 29,4 ezerről 35,7 ezer főre emelkedett az érintettek létszáma.

Kapcsolódó