Az emelkedő születéskor várható átlagos élettartamnak és a csökkenő születési számnak köszönhetően a világ egyre több országában, így hazánkban is öregszik a társadalom. A magasabb átlagos életkor nem jelent csökkenést a teljes populáció mobilitásában, vásárlóerejében, vagy ami még ennél is fontosabb: nem jelent visszalépést fogyasztói igényekben.

Az öregség fogalma relatív. Az 50 év feletti korosztály jelentősen fiatalabbnak érzi magát, mint a valós életkora. A tényleges és az érzékelt életkor között átlagosan hét év különbség van. A kor előre haladtával egyre nyílik az olló – valamint megfigyelhető, hogy a tudatosabb, az egészségükkel többet foglalkozó generciótagok még az áltagosnál is nagyobb különbséget jeleznek a valós és az érzékelt életkoruk között – írja a Bien.hu.

Javuló egészségtudatosság

Amellett, hogy a megjelenés a túlnyomó többség számára kifejezetten fontos, általánosan javuló életminőség, egészségtudatosság is mérhető az 50+ korosztályban. A vizsgált generáció közel fele mindig szakít időt valamilyen mennyiségű mozgásra annak érdekében, hogy megőrizze egészségét. Az érett korúak több, mint harmada érzi úgy, hogy most egészségesebben táplálkozik, mint régebben, ötödük pedig odafigyel az elfogyasztott ételek kalóriarétékére is. Általában a nyugdíjba vonulás, a gyerekek kirepülése, illetve a nagyszülővé válás jelent éles határvonalat a korosztály számára.

A vásárlási szokások is megváltoznak

A havi kiadások között az élelmiszer kategória áll az első helyen, átlagosan körülbelül 74 ezer forint értékű havi költéssel. A második legnagyobb tételt a rezsidíjak jelentik további 44 ezer forintot jelentő összegben. Vitaminokat és étrendkiegészítőket a korosztály harmada legalább havonta vásárol, fodrászatra negyedük, szépségápolásra pedig ötödük költ havi gyakorisággal. Az 50 év felettiek havi szinten átlagosan 20 ezer forintot költenek az egészségükre. 

Tartják a lépést a korral 

A 50 év feletti lakosság ötöde rajong az új technológiai eszközökért. Az érett korúak fele elismeri, hogy fontos megtanulni az új technikai eszközök működését, mivel használatuk sok előnnyel jár – és mára már a hétköznapok részévé is váltak. 

Az 50 év felettiek körében tízből heten neteznek valamilyen rendszerességgel.

Az internetezők 61 százaléka naponta használja a közösségi médiát – elsősorban a Facebookot –, online hírportálokat pedig 51 százalékuk olvas napi rendszerességgel. Az online hírolvasók 15 százaléka kommenteket is szokott a hírekhez fűzni.

Online filmnézésre is tökéletesen alkalmas, gyors internettel a vizsgált korosztály közel fele rendelkezik. A generáció számára a leggyakrabban használt mobil telefon kategória mára már az okostelefon, a hagyományos készüléket alig harmaduk részesíti előnyben.

A tévénézés különösen igaz az idősebb, illetve a már nyugdíjas szegmensre jellemző. Az összetett vizsgálatok kimutatnak egyes fogyasztócsoportokat, amik tagjai már elfordultak a klasszikus médiától, és erőszeretettel használják a technológiai innovációkat és a digitalizáció előnyeit. A TV és a rádió tipikusan a 60 év felettiek, az online videó és streamelés a 60 év alattiak körében örvend nagy népszerűségnek.

Nem mindenki issza már a TV szavait

Az 50+ célcsoport elsősorban a tévében látottaknak hisz, diplomások körében ugyanakkor már az online hírportálok számítanak a leghitesebb információforrásnak. Noha a reklámokat sokan elutasítják, az 50 év felettiek negyede nyilatkozott úgy, hogy vásárolt már kifejezetten reklám hatására. Nagyon fontos azonban az ismerősök szava is egy-egy termékkel kapcsolatban, az idősek fele jellemzően kikéri a reklámokban látott termékekről ismerősei véleményét, tapasztalatait.