2023 egyik legelső új változása a Munka törvénykönyvét
érintette, bár lehet, a munkáltatók nem igazán örültek neki. A munkáltatónak a
korábbiakhoz képest jóval alaposabban kellett már igazolnia, hogy valóban
átszervezés és nem személyes konfliktus, vagy az apasági szabadság kivétele
miatt szüntette meg a munkaviszonyt.
Majd változott a földterületek öröklése is, míg korábban egy
földterület osztatlan közös tulajdonként átszállhatott az örökösökre, onnantól kezdve legfeljebb csak átmenetileg vált lehetségessé. Az örökösöknek pedig
dönteniük kellett arról, hogy mi legyen a földterület sorsa: megegyezhetnek,
hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak.
Ha nem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti
a földterületet. A megoldás: ha a földtulajdonos végintézkedésben előre
elrendezi hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg vagyonának
más részeit másoknak.
Elindult az uniós mesterséges intelligenciára vonatkozó
irányelv kidolgozása is, ebben a szakmai munkában a magyar Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság is komoly szerepet vállal.
Teljes változás a
hulladékgazdálkodásban
Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például
minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket
csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről
érkezik.
A kiterjesztett gyártói felelősség szabályai a gyártókat és
a kereskedőket is meglepték, és az új törvény a mai napig számos kérdést vet
fel.
Domain nevek
regisztrációja
Túl nagy figyelmet nem kapott, ám április elsejétől komoly
változások történtek a domain nevek regisztrációjában, valamint a felmondási és
„parkolási” határidők tekintetében. A szabályzat három fontosabb ponton
módosul, melyek a következők:
- Lerövidül a felmondási idő;
- Módosul a törlés előtti parkolásból való visszaállítás
ideje; - Bevezetésre kerül a 10 éves domain regisztráció.
Új reklámetikai kódex
született
A reklámipart érintő digitalizációs változások miatt új
reklámetikai kódex született, amelyben még komolyabb védelmet kapnak a gyermek-
és fiatalkorúak, de többek között rendelkezik a sérülékeny célcsoportokról, a
sokoldalú és diszkriminációmentes emberábrázolásról.
A kiskorúak védelmét szolgáló fejezetekben a korábbi
változatnál is nagyobb figyelmet kapott a kiskorúak emberi méltóságának
védelme, az életkori sajátosságok körültekintő figyelembevétele és a
kiskorúakat veszélyeztető, félrevezető, megtévesztő reklámok szigorú tilalma.
Békéltető testületek,
felszámolási szabályok
Jelentős mértékben, két lépcsőben, június 25-től bővítették és
jövő januártól ismét bővítik a békéltető testületek hatáskörét. Bizonyos
esetekben a cégek alávetési nyilatkozata hiányában is kötelező érvényű
határozatokat hozhatnak a testületek, addig erre nem volt lehetőség.
Júliustól pedig hatályba lépett a képviseleti kereset
indítására lehetőséget adó törvénymódosítás, a jogaiban sértett fogyasztónak
nincs szüksége bíróságra, ha kezdeményezi, a közérdekvédelmi ügyész megteszi
helyette. Ingyenesen, ám a kezdeményezés jogosságát ellenőrzi.
Júliustól hatályba léptek új felszámolási eljárási
szabályok, ennek alapján a munkavállalók immár külön eljárás nélkül juthatnak a
munkabér jellegű követeléseikhez.
Lecsapott az ostor az
átalányadózókra
Majd lecsapott az ostor az átalányadózókra. Az
átalányadózók, akik 2022 őszén, a kata megnyirbálása után ezt az adózási formát
választották, nagy pofonnal szembesülhettek. Ugyanis személyijövedelemadó-előleget is kell már fizetniük.
A fiatalok számára talán az egyik legfontosabb változás a szakképzési törvény módosítása volt,
miszerint a nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15
munkanapról 20 munkanapra változott. Az éves összes szabadság mértéke a
módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött lett, hanem a jogviszony típusától
függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi
30 munkanap).
Megérkezett a jövő
Bíró nélküli, automatikus jogi döntések születhetnek nemsokára
itthon is, ez is kiderült 2023-ban. Bár a törvény hatályba lépését két és fél
évvel elhalasztották, a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi
közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések
alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.
2023 legbénább
törvénye
Ez a törvény kötelezően írja elő a lakosság számára, hogy
minden ingatlan adásvételéhez kötelezően használja az e-aláírást. A jogszabály
arról is rendelkezett, hogy a tulajdonjog átruházásához szükséges bejegyzési
engedélyt elektronikus űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás
elhelyezésével, vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni.
Abban az esetben tehát, ha az ügyfél az adásvételi szerződés
aláírásakor nem rendelkezik az elektronikus aláírási megoldások valamelyikével,
nem fogja tudni aláírni a bejegyzési engedélyt, ezáltal az ügylet meghiúsulhat.
Időközben az igazságügyi kormányzat rájött, hogy annyira
rosszul készítette el a törvényt, a tájékoztatást, hogy a 2024. februárról
először júliusra, majd végezetül 2024 októberére módosította a hatályba lépést.
Ám az Economx véleménye lesznek itt még időpont csúszások.
Digitális
állampolgárság, kibervédelmi irányelv
Ambiciózus terveket tartalmaz a kormány novemberben benyújtott
digitális állampolgárság törvény tervezete, ugyanakkor nagy kérdés, hogy
sikerül-e mindenki számára a gyors átállás. A digitális állampolgárságról szóló
törvény 2024 júliusától felváltaná az elektronikus ügyintézésről szóló
törvényt, ám egészen biztos, nem fog működni.
2023-ban lépett hatályba a NIS2 irányelv, vagyis a
felülvizsgált uniós kibervédelmi direktíva, amit Magyarország az elsők között
ültet át az Európai Unió tagállamai közül a saját jogrendszerébe, hogy a magyar
cégek hatékonyan vehessék fel a küzdelmet a látványosan növekvő
kiberfenyegetésekkel szemben
Az új kibervédelmi irányelv szerint a legalább 50 főt
foglalkoztató, vagy a 10 millió eurót (jelenlegi árfolyamon nagyjából 3,8
milliárd forintról beszélhetünk) meghaladó éves árbevétellel rendelkező
cégekre, köztük minden olyan szervezetre vonatkoznak, amelyek az EU gazdasági
és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót látnak el.
Ez volt 2023 egyik legfontosabb törvénye
December 17-én lépett hatályba 2023 egyik legfontosabb, a munkahelyi
visszaélések bejelentését rendező törvény, az úgynevezett panasztörvény. Ez az
50 és a 249 közti alkalmazottat foglalkozó cégeknek adott határidőt, hogy
teljesítsék kötelezettségeiket. A munkahelyen tapasztalt szabálytalanságokat,
sérelmeket akár névtelenül is be lehet panaszolni.
