Még nem ismert, milyen kártyákat "húz elő" a kormányzat, ha Brüsszelben számot kell adni arról, milyen célokra kívánja fordítani a távközlési cégektől jövőre beszedendő 61 milliárd forintot, ha az unió ragaszkodik korábbi kikötéséhez, miszerint különadó csak akkor fogadható el, ha azt a szektorba forgatják vissza. Az idei büdzsében ugyanis a tízmilliárd forintot sem éri el az informatikai kiadásokra szánt összeg. A legnagybb tétel az az 5,4 milliárd, amelyet a kormányzati rendszerek és a közháló alapszolgáltatásainak biztosítására különítettek el. Komoly tétel még a korábbi Pénzügyminisztérium (PM) fejezetében található 2,4 milliárd forint kiadás a fejezeti informatikai nagyprojektek üzemeltetésére. Ezeken túl csak kisebb, néhány száz milliós informatikai kiadások szerepelnek a költségvetésben (ilyen a PM informatikai szolgáltató központtal kapcsolatos 348 milliója vagy az informatikai rendszerekkel összefüggő kötelezettségek 178 milliója, illetve a központi informatikai kötelezettségek finanszírozására elkülönített 140 millió forint). Ezen túl még az képzelhető el, hogy a kormányzat a "színvallásnál" ide sorolja a klasszikus távközlési szolgáltatásokra (vezetékes és mobil beszéd) kifizetett pénzeket, vagy az adatszolgáltatással - s ennek keretében például a Tetra rádiós rendszerrel - kapcsolatos kiadásokat is. A következő években szóba kerülhetnének a MÁV Zrt. informatikai fejlesztésére (GSM-R) fordítandó állami pénzek is, bár ezt a körülbelül 80 milliárdos projektet nagyrészt az unió finanszírozná, továbbá a digitális közművel kapcsolatos kiadások is elszámolhatóak lennének e címen, de e beruházásnál még nem történtek érdemi lépések.