Győr alapvetően ipari jellegű város; több mint 24 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban, legnagyobb arányban a gépiparban. Ezt Győrött hagyományosan a Rába képviselte, de most már évi 700 milliárd forintot meghaladó forgalmával és csaknem 4500 főállású foglalkoztatottjával az Audi a város első számú ipari cége. A textilipar súlya csökkent, de az ágazat ma is megvan: ezt képviseli a Graboplast Rt., a Győri Textilből átalakult Uniontext Textilipari Kft., a legnagyobb magyarországi gyapjúfonal-termelő cég, az olasz érdekeltségű GWC, valamint a Gardénia Rt. Bár a győri tejüzem bezárt, az élelmiszeripar súlya jelentős maradt a városban. Itt van a Wolf Hungária Kft., az üdítőital-gyártó Lamba Kft., a Pick Rt. tulajdonába került Ringa Rt., a United Biscuits kezében lévő Győri Keksz Kft., a Győri Likőrgyár Rt. és a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. Az építőipar a rendszerváltás után szinte teljesen összeomlott, de ma már vannak olyan cégek, amelyek az ország egész területén vállalnak munkát; ilyenek például az Integrál-csoporthoz tartozó társaságok vagy a Pannon-Team Kft. Győrött megjelent egy új iparág is, az elektronika; itt építette fel a Philips legnagyobb magyar gyárát, ahol 3800 ember dolgozik, és ahol többek között autórádiókat, faxgépeket, újraírható CD-ket készítenek. A városban nyílt az ország első ipari parkja 1991-ben. A jelenleg 43 hektáros területen - amely igény esetén 125 hektárra növelhető - 18 cég működik. Többek között a Philips, az Amoco Fabrics Magyarország Kft., az egyik német alumíniumöntöde, a Vereinigte Aluminiumwerke magyar vállalata, a VAW Alumíniumtechnika Kft., valamint több győri kisvállalkozás. A betelepülő cégek kettőtől tíz évig terjedő mentességet kaptak a helyi adó fizetése alól. Ma már csak akkor nem kell helyi adót fizetnie egy beruházó cégnek, ha zöldmezős idegenforgalmi beruházást vagy kutató-fejlesztő intézményt hoz létre - ekkor öt év mentességet kap, ha pedig az ipari parkban telepszik le, akkor kettőt. Az önkormányzat igyekszik támogatni a kisvállalkozásokat: ha évi hatmillió forintnál kisebb az árbevételük, akkor nem kell helyi adót fizetniük. A nagyobbak is visszaigényelhetik az adót különféle jogcímeken; például ha részt vesznek a középiskolások szakképzésében. A helyi adó egyébként kereskedelmi és pénzügyi cégeknél 2 százalék, ipari tevékenységet folytatóknál 1,9 százalék. A város már munkaerőhiánnyal küzd, a munkanélküliségi ráta 4-4,5 százalékos. Hatvan-hetven kilométeres körzetből, sőt még Szlovákiából is járnak emberek Győrbe dolgozni. A város az idén 20 milliárd forintból gazdálkodik. Ebből a helyi adó a tervek szerint 5 milliárd forint lesz. A tavalyi keret 16 milliárd forint volt, amiből 4 milliárd forintot tett ki a helyi adó, 6,3 milliárd forintot az állami támogatás, a többi egyéb bevétel és pályázati pénz. A helyi adó növekedésének a legfőbb oka az, hogy nőtt az adóalap, azaz a cégek árbevétele. Győrött építményadó is van. Az összegét az idén felemelték, úgyhogy jelenleg négyzetméterenként 400 forintot kell fizetni az ipari épületek, 200 forintot az idegenforgalmi célra használt építmények és 160 forintot a garázsok, valamint a hétvégi házak után. Tavaly ebből 100-150 millió forintos bevétele származott a városnak, idén pedig ennek a többszörösére számítanak. Győrnek 90 millió forint tartozása van, a hitelt energiaracionalizálásra vette fel a város. A polgármester szerint ennek a visszafizetése nem lesz komoly teher. A 2000-re tervezett évi 20 milliárd forint bőven fedezi a város kiadásait, sőt még beruházásra is komoly összegek maradnak. Az utak állapotának a javítására például 1,8 milliárd forintot fordít az idén az önkormányzat; ez a tavalyinak 3,5-szerese. A helyzet egyébként nem rosszabb, mint a többi magyar városban, de szükség van új utakra, vasúti alul- és felüljárókra. 1998-ban befejezték a város közművesítését. A szennyvíztisztító építését 1987-ben kezdték el, eddig erre 2 milliárd forintot ruháztak be. A tervek szerint a még hiányzó 4,5 milliárd forint 20 százalékát fizetné az önkormányzat, 40-40 százalékát pedig az állam, illetve - ha Brüsszelben elfogadják a város pályázatát - az Európai Unió. A teljes beruházás a megállapodástól számított két-három éven belül készül el. Idén az önkormányzat egyenként 500 millió és 1 milliárd forint közötti összeget fordít a kulturális, oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények rekonstrukciójára. Egymilliárd forintért építenek új sportcsarnokot a Széchenyi István Főiskolának, amely 2002-ben megpályázza az egyetem címet. Kétszázötvenmillió forintból koncertteremmé alakítják a hajdani Rába mozit; itt lesz majd a Filharmonikusok állandó helye is. A távlati tervek között szerepel egy híd építése a Dunán és egy fedett uszoda megvalósítása. A tervek szerint a következő évben egymilliárd forintot fordítanak a termálfürdő felújítására. Győrött a nagy átmenő forgalom és a fellendülőben lévő üzleti és konferenciaturizmus miatt szűkösek lettek a szállodai kapacitások. A volt KISZ-iskola helyén egy budapesti magáncég 300 millió forintból 56 szobás, háromcsillagos, 700 fős konferenciateremmel rendelkező szállodát épít és szó van egy másik új szálloda létrehozásáról is. A városban már több nagy kereskedelmi cég is letelepedett, jelen van a Spar, a Tesco, a Metro, a BricoStore, a Praktiker és felépült a Győr Plaza. A polgármester szerint jó néhány új jelentkező is van, de a betelepülésüket igyekeznek lassítani, mert tönkretehetik a helyi kereskedőket. A város dinamikus fejlődése tükröződik az ingatlanárakban is; 4 millió forintnál olcsóbban már garzont sem lehet kapni. Beépítetlen telek is kevés van, és azok is drágák, mert egyre többe kerül ezeket közművesíteni. V. É.