A kínai gazdaság döcögése
és a kínai részvények gyatra teljesítményének kiváló példája az egykor az egyik
legígéretesebb e kereskedelmi cégnek tartott Alibaba szenvedése. Ma már nehéz
elképzelni, de a kínai cég közel 10 évvel ezelőtti tőzsdei bevezetését követően
többet ért, mint az Amazon.com vagy az azóta Meta Platforms-ra átkeresztelt
Facebook.
Igaz, egy ideig sikerült tartania a lépést amerikai társaival a kínai csodacégnek, azonban a 2020-ra 858 milliárd dollárra emelkedő piaci kapitalizációja mostanra 200 milliárd dollár alá zuhant. Mindezt úgy, hogy közben az amerikai versenytársaknak sikerült felelniük a 2022 őszén indult bikapiacra és újból megsokszorozták értéküket. Erről bővebben itt írtunk.
Pedig az Alibaba 10 évvel
ezelőtti 80 százalékos részesedése a kínai e-kereskedelmi piacon és az 50
százalék feletti éves forgalomnövekedés elkápráztatta a befektetőket, akik
részesedni akartak az egy erősödő kínai középosztály jelentette lehetőségekből.
A Szilícium-völgy cégeinek nem volt válasza az Alibaba rendkívül népszerű
Taobao és Tmall vásárlási platformjaira, vagy az Alipay leányvállalatára, amely
úttörő szerepet játszott a mobiltárcák, a digitális banki szolgáltatások és a
vagyonkezelés terén -emlékeztet Reuters.
Az Alibaba egyébként 2020-ban
még sikeresen ült fel a koronavírus járványt kísérő lezárások idején kialakult
tőzsdei hullámra. A korlátozások miatt világszerte tömegesen kényszerültek
távmunkára és az online kereskedelem használatára az emberek és ez
értelemszerűen az iparágban érdekelt cégek részvényei iránti keresletet az
egekbe hajtotta.
A cég azóta bemutatott
mélyrepülésben számos tényező szerepet játszott, azonban ezek közül a
legfontosabb maga a kínai vezetés volt. A hatalmát egy szilárdabban tartó Hszi-Csinping
féle vezetés végül lecsapott a számára kényelmetlenül túlzó autonómiát élvező
technológiai cégekre is. Ezeken belül az Alibaba kiváló célpontnak bizonyult
arra, hogy példát statuáljanak vele mivel annak alapító milliárdos tulajdonosa Jack
Ma amúgy is túlságosan szókimondó szereplő hírében állt.
A kínai vezetés nem
szereti a konkurenciát
Állítólag Ma 2020-as őszi
beszéde adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy a hatóságok fellépjenek a cég
ellen és végül megakadályozzák pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó
leányvállalata az Ant tőzsdei bevezetését. Ezután a kínai a hatóságok részéről
komolyabb hadjárat indult a dinamikusan növekvő kínai technológiai cégek ellen
az Alibaba elleni vizsgálat 2021-ben végül 2,8 milliárd dolláros bírsággal
zárult.
Ironikus módon a kínai
tech-riások elleni fellépés hátterében pontosan ugyanazok az okok állnak, mint
ami miatt az amerikai tech cégeknek is folyamatosan különböző
vizsgálóbizottságok előtt kell magyarázkodniuk legyen szó akár az Egyesült Államokról
akár az Európai Unióról. Ez pedig az, hogy ezen cégek kezében mérhetetlen
mennyiségű személyes adat összpontosul, amelyet más célokra is fel lehet akár
használni. De persze nem csak a politikai okok hanem a cégvezetés elhibázott
lépései és a megjelenő versenytársak is komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy az
Alibaba nem tudta beváltani a hozzáfűzött reményeket.
Jönnek a versenytársak
A kisebb riválisok otthoni
piacain egyre inkább lefaragták dominanciáját, az LSEG által megkérdezett
elemzők a következő három pénzügyi évre mindössze egyszámjegyű növekedést
prognosztizálnak árbevétel szintjén. Eközben az Alipayt működtető Ant csak
negyedét éri annak a 315 milliárd dolláros értékelésnek, amellyel a 2020-as
tőzsdei bevezetésre készült a kínai hatóságok fellépése előtt.
Ráadásul eközben Jack Ma
és utódja, Daniel Zhang alatt az Alibaba mindenbe belevágott, a hagyományos
kiskereskedelembe, a felhőalapú számítástechnikába, a szórakoztatóiparba, az
egészségügybe és más területekbe is befektetett. Ez még önmagában nem lenne
baj, a vállalat mérlegfőösszege 2023 márciusára a tőzsdei bevezetéskorinak 15-szörösére,
1,75 billió jüanra (244 milliárd dollár) nőtt. Azonban a növekedés a
hatékonyság csökkenésével járt.
Sok befektetés rosszul
sült el, a negyedéves nyereség a legutóbbi gyorsjelentés szerint az előző év
hasonló időszakához képest 77 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra zuhant,
elsősorban a részvénybefektetések árfolyamvesztesége, valamint a Sun Art
szupermarketlánccal és a Youku videó-streaming szolgáltatással kapcsolatos
értékvesztés miatt.
Eközben a cég
alaptevékenységét komolyan támadják, a Douyin, (a TikTok eredeti kínai verziója, szintén az anyavállalat ByteDance
tulajdonában van) félelmetes e-kereskedelmi
versenytárssá vált, a Temu is komolyan veszélyezteti a cég pozícióit. Az Alibaba piaci részesedése az otthoni online vásárlásban
az Insider Intelligence szerint nagyjából 40 százalék.
Újratervezés indult
Az Alibaba kezdeti
válasza az volt, hogy hat részre bontotta magát, hogy az egyes üzletágaknak
nagyobb önállóságot adjon, miközben értéket szabadít fel. A befektetők ezt
eleinte kedvezőn fogadták, azonban a kínai gazdaság lassulása miatti
hullámvölgyek miatt ez az öröm hamar elenyészett.
A külföldi befektetők már
hat egymást követő hónapban nettó eladók a kínai részvényekből. Ráadásul az
amerikai technológiai korlátozások miatt egyre bizonytalanabbak az önálló kínai
felhő- és mesterségesintelligencia-üzletág kilátásai. Márpedig korábban az elemzők
egykor az Alibaba legértékesebb egységének tartották ezeket az e-kereskedelmi
üzletág után.
A gyenge és átláthatatlan
kormányzás nem segített. Az üzleti egységek szétválasztása után belső hatalmi
harcok törtek ki - írta a Financial Times bennfentesekre hivatkozva. Az egyik
ilyen Zhang és Wu, az Alibaba társalapítói közötti különösen zavaró volt.
Júniusban Zhang bejelentette, hogy lemond a csoport vezérigazgatói és elnöki
posztjáról, hogy a felhőalapú szolgáltatásokkal foglalkozó egységet vezesse,
azonban kevesebb mint három hónappal később hirtelen kilépett.
A kívülállóknak még
mindig nincs rálátásuk arra, hogy valójában ki is a főnök. Az Alibabát a gyakorlatban
egy olyan társulás irányítja, amely a vállalat legtöbb igazgatóját jelöli. Mind
Zhang, mind Ma, aki 2019-ben lemondott az elnöki posztról, még mindig tagok
ebben a társaságban. Zavarba ejtő módon az Alibaba szerint Zhang még mindig részt
vesz a vállalat vezetésében, csak éppen másképp csatornázza a szakértelmét a
cég irányításába.
Az Alibaba
átszervezésének állapota ugyancsak tisztázatlan, miután elvetették a felhőalapú
szolgáltatások kiszervezését és felfüggesztették a logisztikai és
élelmiszer üzletágának tőzsdei bevezetését.
Wu most a hazai
e-kereskedelmi és felhőüzletágakat vezeti a csoport vezérigazgatói szerepe
mellett. Jelentős és tartós befektetéseket ígért a két üzletágba a növekedés
felélesztése érdekében, miközben a vállalat évi 12 milliárd dollárt tervez
költeni részvényeinek visszavásárlására.
Az Alibaba működési nettó cash flow-ja a
decemberi negyedévben 26 százalékkal, 9 milliárd dollárra csökkent az előző év
azonos időszakához képest. Ráadásul a szigorú trösztellenes szabályok és a
hatósági ellenőrzés Kínában megnehezíti a vállalat számára az elvesztett piaci
részesedés visszaszerzését.
Akárhogy is lesz, az
Alibaba sikere végső soron összefonódik a kínai gazdaságéval. Ha valaki úgy
dönt, vásárol az agyonvert részvényekből, akkor azzal valójában a kínai
gazdaság feltámadását játssza meg. Nem biztos hogy rossz döntés, de erre vannak
más lehetőségek is.
