A kommunista időkből származó találós kérdés: miért nem terjedt el a szovjet mikrocsip? Mert nem fért ki a gyárkapun. Most ugyanazt csinálják a kínaiak a technológiai versenyben az amerikaiakkal, mint amit az amerikaiak tettek az oroszokkal, írja György László kormánybiztos Facebook-oldalán. 

Egészen 2025 január végéig abban a tudatban volt a világ, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése és a know-how amerikai privilégium. A chipektől kezdve a modellek tervezéséig a többiek csak utánuk kulloghatnak jóval lemaradva. Ezt szolgálta az is, hogy titkosak voltak a forráskódok, valamint Amerika nem engedte, hogy Kína hozzáférjen a működtetéshez szükséges legfejlettebb mikrochipekhez. 

Kapcsolódó

Erre egyszercsak a semmiből a kínaiak előálltak két ún. nagy nyelvi modellel. Ezek közül az egyik az Artificial Analysis rangsora szerint válaszminőségben a semmiből rögtön a második helyre lőtte fel magát. Mindezt úgy, hogy a DeepSeek v3

  1. lebutított chipekkel,
  2. jóval kevesebb chippel, 16 ezer chip helyett 2 ezerrel és
  3. tized annyi költségből építette fel a nyelvi modelljét, mint a Meta. 

Ráadásul fordulópont a jelenlegi kínai bejelentés, olyan mint Prométeusz tüze, merthogy nyílt forráskódú. A legenda szerint Prométeusz ellopta az istenek tüzét és az embereknek adta. Rossznyelvek szerint a kínaiak is merítettek ihletet az amerikaiaktól. A különbség az, hogy az amerikai cégek, mint az OpenAI titkolják a forráskódjukat és a forráskódot fejlesztő kutatókat is rejtegetik. 

A kínaiak ezzel szemben közzétették annak a 139 kutatónak a nevét, akik a nyelvi modellt fejlesztették és tudományos publikáció formájában közölték. A nyílt forráskódnak és az első lépésben tizedérezsugorodó költségeknek köszönhetően az egész világ élvezheti a mesterséges intelligencia előnyeit.

Az NVIDIA részvényárfolyama egy nap alatt 15 százalékot zuhant. De még az energiatermeléshez szükséges uránbányák részvényárfolyama is 9 százalékot esett, hiszen a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges energia jóval kevesebb is lehet, mint azt gondolták eddig.

A nyílt forráskóddal persze kinyílt Pandora szelencéje, amiről egyelőre beláthatatlan, hogy mit tartogat. Az emberiség legnagyobb áldását vagy átkát. Valószínűleg rajtunk fog múlni, hogy mire használjuk azt a páratlan képességet, amit a mesterséges intelligencia rejt magában.

Még egy izgalmas adat: Kína 1 billió jüant (kb. 140 milliárd dollár) kíván befektetni a mesterséges intelligencia technológiákba. A forrásokat az innovatív neurális hálózatok és az MI startupok fejlesztésének támogatására fogják fordítani. Az USA nemrég 100 milliárd dolláros projektet jelentett be, vagyis a csillagok háborúja immár az MI-területén folytatódik.