A liberalizáció utáni piaci egyensúly megteremtésében meghatározó szerepe lesz a Hírközlési Döntőbizottság (HDb) tevékenységének – mondta Frischmann Gábor, a HÍF elnöke a Central European Business Centre által a távközlés liberalizációjáról rendezett konferencián. A bizottságnak egyeztetési feladatai lesznek, például akkor, ha a szolgáltatók nem tudnak megállapodni abban, hogy az egységes tudakozórendszert miként alakítsák ki. Az egyeztető eljáráson kívüli, jogvitás ügyek is a bizottság elé kerülhetnek, ezek között említette az elnök például azt az esetet, amikor a társaságok nem tudnak megállapodni a közös létesítmények, ingatlanok használatáról, vagy ha valamely szolgáltató kétségbe vonja egy másik – jelentős piaci erővel rendelkező – cég által tett referenciaajánlat betartását. Ormós Zoltán és Lakatos Péter ügyvédek a további lehetséges jogvitákra hívták fel a figyelmet. Vissi Ferenc szakértő, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke a távközlés liberalizációjának európai uniós tapasztalatairól elmondta, hogy az EU telefóniaszabályozása átmeneti időszakban van. Az 1998 óta nyitott piacot ugyanis 26 irányelv szabályozza, ám egy tagország sincs, amely ezeknek maradéktalanul megfelelne. Így jelenleg a tagállamok ellen 21 eljárás van folyamatban az EU szakbizottságánál. Az EU távközlési piacán 1400 összekapcsolódási szerződés létezik a domináns és az alternatív piaci szereplők között. A liberalizációs folyamat komoly terheket ró az egyes országok hírközlési felügyeleteire, Nagy-Britanniában például az 1998-as piacnyitás után 78 ezer fogyasztói panasz érkezett a felügyelethez. A Matávnak nem célja az árverseny fokozása, ám arra törekszik, hogy maximalizálja a meglévő infrastruktúrájából származó bevételeit, és ebből finanszírozza azt a bevételkiesést, amely abból eredhet, hogy az előfizetők esetleg más szolgáltatókhoz vándorolnak – mondta Bölcskei Imre, a társaság szabályozási igazgatóhelyettese. Hozzátette: a vezetékes telefónia liberalizációja után a helyi, illetve a havi előfizetési díjaknál nem várható csökkenés, ám a nemzetközi díjak 20 százalékkal is mérséklődhetnek. A Matáv szakembere elmondta: a világ távközlési piacán megfigyelhető az a tendencia, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók holdinghoz hasonló vállalati szerkezetet hoznak létre. Így az anyacég foglalkozik az infrastruktúrával, a beszéd- és bérelt vonali szolgáltatásokkal, míg a leányvállalatok nyújtják a mobil-, az internet- és a csomagkapcsolt szolgáltatásokat. Hasonló folyamat zajlik le Magyarországon – közelebbről a Vivendinél és a Matávnál, ahol jövőre befejeződik a vállalati struktúra átalakítása. Bölcskei szerint a hírközlési törvény úgynevezett számhordozhatósági szabálya – ami 2003. Januárjától lép életbe – okozhatja az uralkodó szolgáltató, a Matáv legnagyobb veszteségét. Ugyanis az az előfizető, aki megtarthatja megszabott üzleti szempontból bejáratott telefonszámát, könnyebben változtat szolgáltatót. Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója előadásában rámutatott: a december 23-i piacnyitástól önmagában nem vár sokat. A tényleges verseny kialakulásához még számos feltételnek teljesülnie kell. A kényes kérdések között említette például az egyetemes szolgáltatások finanszírozását. Példaként hozta fel Nagy-Britanniát, ahol a szabályozó Oftel – hosszas tanulmányozást követően – végül nem rótt ki pénzügyi kötelezettséget az egyetemes szolgáltatást nem nyújtó társaságokra. Horváth szerint Magyarországon is alaposan kellene a kérdést tanulmányozni. Az alternatív szolgáltató első embere túlnépesedettnek tartja a hazai adatátviteli piacot, a beszédszolgáltatást illetően pedig úgy vélekedik, hogy az új szereplők számára az összekapcsolási piacra való belépés mindenképpen szükséges, ám nem elégséges. Tompa Ferenc, a Westel Rt. szabályozási igazgatója azt emelte ki, hogy a mobiltelefóniában a hangsúly továbbra is a szolgáltatások minőségének javítására helyeződik, s Nyugat-Európában néhány nagy vállalatcsoport alakul ki, s az ő stratégiájuk határozza majd meg a leányvállalatok tevékenységét is. A fix hálózatból induló és a mobilban végződő hívások percdíjainak hatósági árassá tétele kapcsán pedig azt jegyezte meg Tompa, hogy az új törvény bevezetése előtt nem történt piackutatás, költség–haszon elemzés, ami pedig a szabályozás változásának előfeltétele, s a magyar eljárás ellentétes az uniós gyakorlattal. Az elmúlt években a magyar távközlésben beragadt az árszínvonal, s most ennek feloldására kell törekedni, hisz immár nem indokolhatók a következő lépések nemzeti célokkal – azok ugyanis teljesültek –, előtérbe kell kerülniük a cégek gazdasági érdekeinek, vagyis a beruházásaik megtérülésének – mondta Tóth Tibor, a Vivendi Hungary vezető szabályozási tanácsadója, aki szerint még mindig vannak költségfüggetlen árak. Tóth arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy bár vonzó lehet a magyar távközlés, a közelmúltban mégsem jelentek meg Magyarországon új külföldi befektetők, a Jásztel, az Emitel és az UTI-cégek már korábban is Magyarországon lévő társaságok kezébe kerültek. A magyarországi internetpenetráció 16-18 százalékos – a skandináv országokban ez a szám 70 százalék – s a magyarok közül aktívan 10 százalék használja az internetet. A lemaradásunk okaként Both Vilmos, az econet. hu vezérigazgatója és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke a hozzáférésnek és a számítógépeknek a hazai vásárlóerőhöz képest magas árát említette. Az internet elterjedését korlátozza továbbá, hogy kevés a közhasznú tartalom. Both szerint enyhítene az internetezés költségein, ha a betárcsázás tarifáját az állam nem sújtaná 25 százalékos adóval. Az egységes hírközlési törvény előírja, hogy az internetfelhívás költségeit a távközlési cégnek meg kell osztania az internetszolgáltatóval (ISP-vel). A díjmegosztással kapcsolatban Both elmondta, hogy az úgynevezett sima bevételmegosztás – vagyis amikor a távközlési szolgáltatók számolják a perceket és a generált bevétel meghatározott részét átadják az ISP-nek – a távközlési cégeknek hátrányos, míg az ISP-nek kedvező megoldás, s a felhasználónak pedig előnyös, mert olcsóbb lesz az internet. A másik, a fordított számlázásra épülő megoldás, amikor az ISP nagykereskedelmi áron időtartamot vesz a távközlési szolgáltatótól, majd maga számolja fel a perceket, s az internetes cég számlázza a telefon és az internet költségét. A távközlési szolgáltatónak előnyös lehet, ha megfelelő nagykereskedelmi árat ér el, s semleges a nagy ISP-nek, mert nem jelent túl nagy költséget, míg a kis internetes cégeknek gondot okoz a számlázással kapcsolatos kiadás. A felhasználóknak ez a megoldás is kedvező, hisz olcsóbbá teszi az internetezést. A széles sávú hálózatok mind gazdaságosabb kihasználása lehet az ilyen technikával rendelkező cégek, köztük a UPC célja a későbbiekben, főként miután az új szabályozás sem szüntette meg az úgynevezett egyhatodos korlátozást – mondta Mátrai Gábor, a UPC üzletfejlesztési igazgatója. A társaság mind nagyobb szerepet szán az IP-alapú szolgáltatáscsomagjának. Mátrai kiemelte, hogy az év végi piacnyitás nem hoz jelentős változásokat, főként azért, mert szerencsétlen időben következik be ez a lépés, hisz a magyarországi cégek anyavállalatait is érzékenyen érinti a recesszió, s ez kihat az itteni leányvállalatok életére is. Diószegi József