Willin-Tóth Kornélia

A minisztériumok létszámkeretei

MeH 686 ÖTM 461 FVM 452 HM 499 IRM 460 GKM 745 KVM 409 KüM 649 OKM 600 EüM 244 PM 538 SZMM 460 Forrás: Határozatok tára

Gázártámogatás: az igénylők kétharmada kap dotációt

A lakosság egy hét alatt negyedmillió igénylést nyújtott be gázártámogatásra, ezzel összesen 1,2 millióra nőtt a kérelmek száma.

Sűrű homály fedi a minimálbérből élők számát

Bár a munkáltatók egyelőre vitatják a minimálbér és a bérminimum emelésének teljesíthetőségét, a 2005-ben született középtávú megállapodás értelmében a tavalyi 62 500 forintos minimálbér összege 2007. január elsejétől 65 500, a bérminimum pedig kétéves gyakorlati ideig 72 100, kétéves gyakorlati idő felett 75 400 forint lett. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2005 novemberében kötött hároméves megállapodást, amelynek alapján meghatározták a 2006-os, a 2007-es és a 2008-as évre szóló kötelező minimálbért, illetve a – korábbi gyakorlattól eltérően – szorzószámok segítségével a szakképzettek legkisebb keresetét, azaz a bérminimumot. Ennek alkalmazása 2006 első félévében ajánlott volt, július elsejétől pedig kötelezővé vált. Bár időről időre felmerül a szám: egymillió munkavállaló él Magyarországon minimálbérből, pillanatnyilag sem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem rendelkezik adatokkal, becslésekkel arról, hogy valójában hány munkavállalót érint az OÉT-vita a minimálbérről és a bérminimumról. A szakemberek szerint a diplomás minimálbér alkalmazása az oktatásban jellemző, míg az agráriumban és az építőiparban a minimálbért, a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökhöz kötődő legkisebb keresetet alkalmazzák a munkaadók. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a minimálbérből élők aránya 8 százalék, ez az arány csak Romániában (12 százalék), Litvániában (12,1 százalék), Franciaországban (15,6 százalék) és Luxemburgban (18 százalék) magasabb. A munkáltatói érdekképviseletek a bejelentett kormányzati megszorítások miatt nyáron még a több évre szóló egyezség 2007-re vonatkozó minimálbér- és bérminimumtételeinek újratárgyalását kezdeményezték, őszre azonban már csak a bérminimum-emelés teljesíthetőségét vitatták. Érveik szerint a korábbi egyezség – az ágazati szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek megállapodása esetén – megengedi azt is, hogy a kötelező mértékhez képest lefelé térjenek el, ám ez nem áll a szakszervezetek érdekében, hiszen megállapodás híján a dolgozók a számukra kedvezőbb, magasabb bért kapják. A bértárgyalások a decemberi kudarcok után 2007 elején is folytatódnak, megállapodás hiányában viszont jelenleg a 2005 novemberében kötött egyezség minimálbér- és bérminimumösszegei érvényesek.

Elfekvő probléma a kórházak felelősségbiztosítása

A Magyar Kórházszövetség legutóbbi, a 2005-ös évre vonatkozó felmérése szerint a válaszadó 75 hazai kórházzal szemben mintegy 3,2 milliárd forintra rúgott a biztosítási kárigény a bejelentett, folyamatban lévő perekben. Elenyésző volt azon intézmények száma, amelyeknek a törvényi előírással ellentétben nem volt érvényes biztosításuk. A legnagyobb kockázattal a szülészet, az ortopédia, a traumatológia és a sebészetek üzemeltetése jár. A biztosítási díj a válaszoló intézmények harmadánál 100 százalékkal, 10 százalékánál 30 és 100 százalék közötti mértékben emelkedett, de nőtt az évekig elhúzódó perek és az intézmények önrészének aránya is. A helyzet csak romlik, véleményem szerint mostanra a kártérítési igények összege és a díjak tovább növekedtek, ráadásul az ügyvédek még üzletet is csinálnak az egészségügyi biztosításból – véli Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója. A szakember szavai alátámasztják azt a nemzetközi tendenciát, amely szerint világszerte gondokkal küzd az egészségügyi felelősségbiztosítások piaca: szaporodnak a műhibaperek, emelkedik a kártérítési összeg és számtalan jogász specializálódik erre a területre. Évente hozzávetőlegesen 300 kártérítési per indul Magyarországon az egészségügyben. Az elvesztett perek finanszírozását a biztosítók általában mind esetszámban, mind az egyes esetekre jutó összeget tekintve is maximálják. A kórházszövetség felmérésében közreműködő tagintézmények 2005-ben összesen 415 millió forint biztosítási díjat fizettek, ami átlagosan 5 millió forintot jelent, de információink szerint a nagyobb kórházak akár ennek négy-hatszorosát is kénytelenek letenni a biztosítótársaságok asztalára. Golub Iván szerint továbbra is szükség lenne egy olyan rendszerre, amelyben a finanszírozó, a tulajdonos, az állam vagy az ágazat vezetése, a kórházak és a biztosítók közösen viselik a kockázat terheit, hiszen – mint mondta – a perek döntő többsége nem személyekhez, egyes orvosokhoz, hanem eseményekhez kötődik. Gyakran az egész rendszer hibás működése, az alulfinanszírozottság vezet a kártérítési összegek megítéléséhez – ezt pedig végül a kórházak fizetik meg.

Bajos most ügyet intézni az okmányirodákban

Péntekig a normál hétköznapi, szombaton a szombati nyitva tartás szerint működnek a posták; néhány fiók vasárnap is várja az ügyfeleket délután kettőig – mondta el lapunk érdeklődésére Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője. Elsősorban a nagy bevásárlóközpontokban, áruházakban vagy azok környékén érdemes december 31-én nyitva tartó posta után kutatni, a III. kerületi Bécsi úti és Zuglóban, a Fogarasi úti fiókban például 14 óráig tartanak nyitva. Az APEH ügyintézési, ügyfélszolgálati rendjében semmilyen változás nem történt, és mivel a legközelebbi jelentősebb bevallási határidő január 12-e, dömpingre sem számítunk az év hátralévő napjaiban – mondta a NAPI Gazdaságnak Juhász István, az APEH elnökhelyettese. Nem várható fennakadás a cégbíróságon sem, pedig a szervezet több munkatársa az év utolsó hetében szabadságra ment. Szerdán, csütörtökön a szokásos rendszer szerint folyik a munka és – az eddigiekhez hasonlóan – pénteken most is csak iratbetekintésre van lehetőség. Ezúttal nincs olyan, 2007. január 1-jén hatályba lépő jogszabályváltozás, ami miatt egy esetleges év végi utolsó ügyfélrohamra kellene számítanunk – tudtuk meg Budai Ildikó Saroltától, a Fővárosi Cégbíróság csoportvezető bírónőjétől. A bíróság elektronikus rendszerét az ünnepek alatt is bárki bármikor használhatja. Az ügyintézés tehát ezekben a hivatalokban zökkenőmentesnek ígérkezik a következő napokban, ám tapasztalataink szerint az okmányirodáknál más a helyzet. Lapunk munkatársát már karácsony előtt arról tájékoztatták két kerületi okmányirodánál is, hogy forgalmi engedéllyel kapcsolatos ügyében legkorábban január elején tudják fogadni. Több okmányirodát megpróbáltunk felhívni – vidéken és a fővárosban egyaránt –, hogy tájékoztatást kérjünk a nyitva tartásról, illetve az elintézhető ügyekről, ám egyedül a II. kerületben vették fel a telefont. Itt a hét hátralévő részében ügyelet jellegű nyitva tartással kell számolniuk az ügyfeleknek. Reggel 8-tól délután 13 óráig csak elveszett okmányok pótlását, gépjárművek ideiglenes forgalomból kivonását, ügyfélkapu- regisztrációt, az anyakönyvi irodában pedig csak elhunytak anyakönyvezését végzik, és azt is csak a kerület lakosai számára. Úgy tudjuk, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alá kerülő okmányirodák nyitva tartásáról jelenleg csak a budapesti Központi Okmányirodában tudnának felvilágosítást adni, ám ott lapzártánkig nem vették fel a telefont. A Központi Okmányiroda és kirendeltségei nyitva tartása viszont a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal honlapján megtalálható.

A főváros pályázatot hirdetett a Szabadság híd felújítására

A fővárosi önkormányzat tervei szerint tavasz végéig kiválasztja a Szabadság híd rekonstrukcióját végző vállalatot. A kivitelezés augusztusban kezdődik, a hidat akkortól lezárják.

Bővül a hazai piac, de messze még az uniós verseny

Lassan, de változik a pálinkáról kialakult kép Magyarországon: egy szűk kör már azt is tudja, hogyan kell helyesen kóstolni ezt a hungarikumot.

Egymillióval több munkavállaló kellene

Mintegy 0,9-1,0 millió fővel kellene növelni a foglalkoztatási szintet, hogy felzárkózzunk az EU átlagához. Továbbra is súlyos regionális feszültségek és a szociális transzferekből (rokkantsági nyugdíj, munkanélküli-segély) élők magas száma jellemzi a hazai munkaerőpiacot – derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2006-os kiadványából. A visegrádi országok mindegyikében az alacsony iskolázottságúak vannak bajban. Hosszú távon a foglalkoztatás növelése csak a közoktatás minőségének jelentős javításával, a falu és város közötti különbségek, a szegregáció felszámolásával oldható meg – mondja Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. Túldimenzionáltnak látja a friss diplomások romló munkapiaci helyzetéről szóló fejtegetéseket Kézdi Gábor, a tanulmánykötet egyik szerzője. Igaz, hogy 2000-ig rohamosan nőtt a főiskolai, egyetemi diplomák piaci értéke, később a növekedés lelassult, majd a friss felsőfokú végzettségűek kereseti előnye csökkent, az adatok azonban nem igazolják a diplomák elértéktelenedését – véli a kutató. Idén vizsgálták a béren kívüli juttatások magyarországi gyakorlatát is. Az eredmények szerint sokan kapnak, de a többség keveset, és elsősorban nem bérkiegészítési, hanem a cégek adóelkerülési szándékától vezérelve.

Megelőzi az uniós átlagot a hazai iparág

Továbbra is felfelé ível a magyar vegyipari termelés pályája, egyedül a háztartásvegyipar területén hozott visszaesést az idei év. A Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója szerint az export révén 2007-ben is – a kormány megszorító intézkedéseinek hatását ellensúlyozva – bővülés várható az ágazatban. Összességében tehát igen jó évet zár a magyar vegyipar. Ez a hatodik esztendő, amikor a legtöbb ágazat felszálló pályán van. Bizonyítja ezt többek között, hogy Magyarországon a vegyipari termékek kibocsátása volumenben 2006-ban 6,7 százalékkal nőtt, miközben az EU 25-ök átlagos bővülése „csak” 2,5-2,6 százalék volt. A hazai exportértékesítés volumene – amely az ágazat teljes értékesítésének mintegy 50 százalékát adja – az idén 16,5 százalékkal nőtt – mondta a NAPI Gazdaságnak Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója. Különösen kedvező eredményeket ért el a hazai vegyipar törzsének számító petrolkémia, valamint az ipari gázok gyártása és a festékipar. A petrolkémia területén folytatódtak az eddigi nagy beruházások, a legfőbb cél továbbra is a kapacitásnövelés és a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítása. A háztartásvegyipar visszaesését a tavalyi gyárbezárások előre vetítették és ezen a területen valószínűleg jövőre sem lehet túl sok jóra számítani. A 2006-os eredmény a szövetség becslése szerint az elmúlt év termelésének 70 százaléka körül alakul majd – jósolta Budai Iván. Stabil a helyzete a műtrágyagyártásnak is, de a kibocsátás itt is valamivel elmarad a 2005-ös szinttől. Egyre komolyabb gondot jelent ugyanis az Európai Unió határain kívülről érkező műtrágyamennyiség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen talán érdemes lenne átgondolni a közösség piacvédelemi stratégiáját – tette hozzá a szakember. A vegyipar teljesítőképességét 2007-ben is elsősorban az export volumene és a magyar GDP alakulása határozza majd meg. Bár a GDP várható szerényebb bővülése aligha lendíti előre a vegyipart, további bővülésre számítunk szinte minden ágazatban. A megszorító intézkedések az export számait valószínűleg nem befolyásolják majd. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy további fontos fejlesztések várhatók az ágazatban – mondta a Mavesz igazgatója. Budai a szövetség 2006-ban végzett munkájával kapcsolatban kiemelte: fontos eredmény, hogy a szövetség az idén is megőrizte egységét és határozottan tudott fellépni a vegyipar versenyképességét szolgáló kérdésekben.