Az Európai Unió tagállamai és az Európai Bizottság (EB) közösen a világ legjelentősebb humanitárius adományozói: 2006-ban december elejéig az EB a humanitárius segítségnyújtási osztályon (ECHO) keresztül 665 millió eurót fordított a természeti katasztrófák és konfliktusok áldozatainak megsegítésére.
A büdzsét a tagállamok befizetéseiből különítik el, de az egyes országok külön-külön is folytatnak segélyezési tevékenységet, amelyet saját költségvetési keretükből fedeznek. Az ECHO katasztrófák után akár 72 órán belül a partnerszervezetek rendelkezésére tudja bocsátani az első támogatási összegeket. A segély mértéke a pártatlanság és a semlegesség elvét követve, kizárólag rászorultság alapján dől el – mondta a NAPI Gazdaságnak Németh Eszter, az ECHO képviselője.
Magyarországon 2004 óta működik a Külügyminisztériumhoz tartozóan a segélyezéssel foglalkozó Humanitárius Segélykoordinációs Munkacsoport. Az egyes segélyszervezetek – a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt vagy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet – a tárcánál pályázhatnak a tevékenységükhöz szükséges forrásokra.
A magyar kormány 2006-ban a költségvetésből eddig mintegy 125 ezer eurót áldozott humanitárius műveletekre Libanonban, Indonéziában és Kenyában, várhatóan még további 120 ezer eurót fordít a rászorulók támogatására a beérkezett kérések teljesítésével.
A segélyszervezetek általában nem rendelkeznek tartalékokkal, így további forrásokhoz saját gyűjtési akcióik során juthatnak, leggyakrabban segélycsomagok vagy más tárgyi jellegű felajánlások (ingyenes utazás, szállítás) formájában. A nagyobb szervezetek jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, így külső támogatással is növelni tudják forrásaikat.
A hagyományos donor országok – mint például Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország, Dánia – társadalma rendkívül érzékenyen reagál a bajba jutott országok támogatási kéréseire, és nagy összeget fordítanak a károk enyhítésére. Magyarország az új donor EU-tagállamokra jellemző mértékű felajánlásokat tesz és a középmezőnyben helyezkedik el a humanitárius katasztrófahelyzetek megoldásában – tudtuk meg Németh Esztertől.
A magyarok szívesen és könnyen adnak takarót, konzervet, vagyis kézzelfogható dolgokat, de sokkal nehezebben mozgósíthatók például az oktatás támogatására. Meg kell még teremteni az adományozás kultúráját – mondja Gál Dávid, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat irodavezetője. A humanitárius adományok levonhatók a magánszemélyek, illetve cégek adójából, ha azt kiemelkedően közhasznú vagy közhasznú tevékenységet ellátó segélyszervezeteknek juttatják az adományozók, amelyek erről igazolást állítanak ki.
Willin-Tóth Kornélia