Bár az adatok alapján nem áll rosszul, a szemléletben bőven van még javítanivaló a magyar egészségügy minőségbiztosítási működésében. Sokan feleslegesnek, időrabló papírmunkának tartják a minőségügyi rendszerek működtetését, holott ezek nyomán hosszú távon a szolgáltatás hatékonyabb, az életminőség jobb lehet, a halálozási statisztika pedig javulhat. Csakhogy a jelenlegi finanszírozási rendszer abban teszi érdekeltté a kórházakat, hogy minél több beteget vegyenek fel.
Csalóka számok, hiányzó elkötelezettség
Az Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint Magyarországon 2006-ban 87 kórház rendelkezett ISO 9001, 45 KES (kórházi ellátási standardok) és 21 intézmény egyéb minőségügyi rendszerrel, 43 intézményben volt csak ISO, egyben csak KES és 44 kórházban integráltan ISO-KES tanúsítás. Emellett 22 kórháznál folyt ISO 9001, 37-nél KES, 32-nél JES (járóbeteg-ellátási standardok), illetve 46 egyéb minőségügyi rendszer kialakítása. A helyzet formálisan nem rossz, de tartalmilag – ha a „minőségügy minőségét” nézzük – már igen – véli Gődény Sándor egyetemi docens, a Debreceni Egyetem népegészségügyi karának egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakvezetője. Sokan még most is feleslegesnek, időrabló papírmunkának tartják a minőségügyi rendszerek működtetését. Pedig nem az a kérdés, miként lehet az ellátás mellett egészségügyi minőségbiztosítással is foglalkozni, hanem az, hogyan lehet magas színvonalú és jó minőségű ellátást megvalósítani, hiszen a kettő egymást feltételezi – tette hozzá Gődény.
A minőségügyi rendszer kialakítása – ISO, KES vagy JES, illetve ezek integrációjaként kialakított rendszer – azonban önmagában még nem jelent automatikusan a beteg számára is érezhető javulást az egészségügyi ellátásban. Nem a kiválasztott rendszer a fontos, hanem a dolgozók elkötelezettsége és azonosulása a minőségüggyel. Az egészségügyi ellátás reformjához, a lakosság egészségi állapotának javításához sem elegendő csupán az egészségügy szerkezetének átalakítása, az új finanszírozási formák bevezetése. A sikerhez elengedhetetlen a minőségszemlélet terjesztése és a minőségfejlesztési módszerek alkalmazása a mindennapi ellátásban – mondta a szakvezető.
A minőségbiztosítás ma még nem jár nyilvánvaló előnyökkel az egészségügyben, jelenleg az sem bizonyított, hogy a minőségügyi rendszer csökkenti a költségeket. Márpedig egy megfelelően működő rendszer arra törekszik, hogy megelőzze a betegséget, ennek következtében viszont kevesebb a beteg. Csakhogy ma a kórházak általában abban érdekeltek, hogy minél több beteget vegyenek fel, mert ettől függ a finanszírozásuk – véli Gődény.
A BM Kórház a jó példa
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Kórházának – a korábbi BM Kórház – rendelőintézeteit évente mintegy félmillió ember látogatja, az intézmény még 21 ezer benn fekvő beteget is ellát. A kórház Magyarországon egyedüliként teljesíti mind az ISO 9001:2000, mind a kórházi ellátási standardok (KES 2.0), mind pedig a járóbeteg-ellátási standardok (JES 1.0) előírásait. Minőségirányítási rendszere ezzel kiterjed a járó- és fekvőbeteg ellátástól kezdve a rehabilitáción, a humán tevékenységen és krónikus ellátáson keresztül az ápolásig, a kórházvezetésig, a gazdálkodásig a működés minden területére – mondta lapunknak Tőrincsi József nyugállományú dandártábornok, a kórház titkárságvezetője. Egy év alatt jutottak el a minőségbiztosítási rendszer kiépítésének első lépéseitől a sikeres auditálásig; a felkészítés megközelítőleg 8 millió, az auditálás 2 millió forintjába került az intézménynek. Míg más kórházak Magyarországon egyelőre nem ismerték fel a minőségügy jelentőségét, addig mi a betegeket az ajtón való belépéstől a gyógyulásig vagy a haláláig követni tudjuk – tette hozzá Tőrincsi. A minőségügyi irányítást a kórházban jelenleg egy fő végzi, a dolgozók pedig saját munkakörükben felelősek az előírások betartásáért.
Minőségügyi szakemberképzés Debrecenben
Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 3/2001-es rendelete nevesítette a minőségügyi szakember munkakört, amelynek betöltéséhez felsőfokú szakirányú végzettség szükséges. A Debreceni Egyetem népegészségügyi iskoláján kétéves másoddiplomás képzés folyik az egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakon. A képzés kielégíti az egészségügyi ellátórendszer teljes vertikumának – a hatósági (ÁNTSZ), a finanszírozói (OEP), illetve az egészségügyi szolgáltatói (a háziorvostól az egyetemi klinikákig) – az egészségügyi minőségbiztosítással kapcsolatban felmerülő igényeit. A hallgatók a kurzus elvégzésével egyúttal teljesítik az EOQ (minőségügyi rendszermenedzser az egészségügyben) képzés kritériumait is. Ez azért fontos, mert a jelenlegi jogi szabályozás nem írja elő az EOQ kurzus elvégzését, így gyakran nem megfelelően képzett dolgozó irányítja a rendszer működését – mondta a szakot vezető Gődény.
Willin-Tóth Kornélia