A négymilliárd forintot is túllépi annak a közel háromszáz képnek a biztosítása, amely Aba-Novák Vilmos kiállításán látható a debreceni MODEM-ben július 6-ig. Ez meghaladja a tavalyi nagy sikerű "Az igazi da Vinci" tárlat biztosítási összegét, mint ahogy egyre növekvő tendenciát mutatnak a negyvenhét évesen elhunyt festő alkotásainak árai is.
Akik már az ötvenes-hatvanas években felismerték a sokáig politikai okokból mellőzött alkotó művészi értékeit, azok számára anyagilag is gyümölcsöző befektetésnek bizonyult az Aba-Novák-művek vásárlása. Az utóbbi évtizedek aukciós leütései szerint az életében is nemzetközi elismerést szerzett mester festményei már középtávon is megsokszorozták árukat. Az átlagosan négyzetméteres nagyságú tempera-farost, illetve olaj-vászon képek közül például a Magyar falu vasárnap című életkép egy 1961-es licitáláson még 8200 forintot ért el, egy évre rá azonban - a Magyar Nemzeti Galéria nagy feltűnést keltő emlékkiállítása után - a százezer forintos határra ugrott a mester árfolyama. 1980-ban még így is csak egyenként 150 ezer forintért cserélt tulajdonost nyilvános aukción a Vásár vagy Székely falu című zsánerjelenete, az erkölcsi rehabilitációt is hozó rendszerváltás után azonban a milliós határt is túllépték képei. 1995-ben a Dudát fújó olasz férfi karakterfigurájáért 1,7 milliót pengettek le, fél évtizeddel később pedig már a tízmilliós magasságot ostromolták az Aba-Novák-képek. A cirkuszi sorozatába tartozó Komédiások temperáért 2002-ben 13 milliót adtak, 2005-ben a vásári ciklusból a Vurstli már csaknem háromszor annyit, 36 millió forintot kóstált (mindkettőt a Kieselbach Galéria árverezte). Most a debreceni tárlat főműnek számító legdrágább alkotása, a méreteiben is monumentális, mezőn dolgozó székely parasztokat ábrázoló Fény olaj-vászon kompozíciója 200 millió forintos értéket képvisel.
Aba-Novák Vilmos képei életében is olyan árakon keltek el, hogy a harmincas évektől megérte hamisítani őket, a leleplezett botrányokról a korabeli sajtó is szívesen cikkezett. (A másolók, illetve hamisítók között akadt, akinek képességeit maga Aba-Novák is elismerte a nagy port kavart 1937-es bizonyítási per során.) A debreceni tárlat kurátora, Molnos Péter monográfiája írása közben több, máig eredetinek tartott képről is kiderítette, hogy minden kétséget kizáróan hamisítvány, és ezt nyomós érvekkel bizonyítja. A tisztázási folyamatot hivatott segíteni és a széles nyilvánosságot is tájékoztatja a kiállítás egyik érdekes részlete: egy külön benyílóban az ott kiállított hamisítványok segítségével a látogatók részesei lehetnek a "nyomozómunkának", vagyis a különbségek összevetésének. A hamisítványokon megítélhető egy-egy eredeti műből "kölcsönkért" jellegzetes Aba-Novák-motívum megtévesztő hasonlósága, de a széteső kompozíció, az össze nem illő részletek, a különbözőképpen vetett árnyékok és egyéb amatőr elemek árulkodó volta is.
Wagner István