Nagy sikert arattak a régi mesterek a bécsi Dorotheum tavaszi aukciós hetén - eleget téve a várakozásoknak, hiszen a Dorotheum kontinentális viszonylatban vezető aukciósháznak számít ebben a szegmensben. Girolamo Macchietti Madonnája a gyermek Jézussal és Szent Jánossal megtízszerezte kikiáltási árát, amikor az április 15-i licitáláson nagy csatában 400 ezer euróért szerezte meg egy telefonon küzdő brit gyűjtő (ez az itáliai festő aukciós rekordja is). A többi főmű is jó árakon cserélt gazdát: Giovanni Paolo Panini római vedutája olasz tulajdonba jutott telefonon 300 500 euróért, Guido Reni Bűnbánó Magdolnáját egy a teremben is jelen lévő svájci vevő szerezte meg
260 300 euróért, Tiepolo Rebekka a kútnál című kompozíciója 176 800 euróért ment tovább, Jacob Marrell csendélete 110 100 euróért kelt el (képünkön). Születtek meglepetések is: a ház szakértői a Krisztus holtteste kínzóeszközökkel című művet eredetileg a németalföldi Pierre Hubert Subleyrasnak tulajdonították, ezért előzetesen csak a 12-18 ezer eurós sávra taksálták, de a neves művészettörténész, John Spike az olasz Sebastiano Ricci művévé nyilvánította, így az ajánlatok meg sem álltak a 145 300 eurós magasságig.
Másnap, a XIX. századi festészet napján az olasz szalonpiktúra került a középpontba, itt ismét 400 ezer euró lett a legmagasabb leütési ár, ezt Giovanni Boldini virtuóz ecsetvonásokkal felvitt nőalakjáért adták meg. Francia magántulajdonba került Nicolau Antonio Facchinetti Pillantás a riói öbölre című 1872-es tengeri tájképe - ennek a hátoldalára is festett a Brazíliában kedvelt mester egy városrészletet -, mégpedig úgy, hogy telefonos vetélkedésben tízszeresére ment fel a 28 ezer eurós becsérték, és 283 300 eurónál ütötték le végül a művet. A lengyel akadémikus festő, Henryk Siemiradzki antikizáló zsánerjelenete, a Vízhordó nő olajfaligetben egy lengyel gyűjtőnek a kikiáltási ár háromszorosát is megérte, amikor meg sem állt 134 ezer euróig.
Wagner István