Az ország legnagyobb egybefüggő kiállítótermének számít Debrecenben a Modem összesen 4500 négyzetméteres alapterületével, amelyből háromezer a tárlaton hasznosítható felület. A régióban a legmodernebbek közé is sorolják, rendkívül érdekes programja pedig külföldről is csalogatja a látogatók tömegeit.
A tavalyi nagy sikerű Leonardo-tárlat után most Aba-Novák Vilmos eddigi legnagyobb életmű-kiállítása még Az igazi da Vinci biztosítási összegét is felülmúlta 4 milliárd forintos summájával, így minden idők legdrágább magyar tárlata.
Ehhez képest a kiállítás költsége mindössze ötvenmillió forint.
A mintegy félszáz hazai magánkollekcióból és öt ország közgyűjteményeiből érkezett közel háromszáz alkotást hetven éve nem láthatta a hazai közönség, a család tulajdonából kölcsönzött rajzok pedig még sosem kerültek a nyilvánosság elé, azokat különleges, fényérzékeny üveggel védik. A képek mellett ráadásul nemcsak a művész műtermét rendezték be eredeti bútoraival és néprajzi tárgyaival az egyik benyílóban, hanem közzétették a világhírű fotós, André Kertész munka közben róla készült fotóit.
A tengerentúlról pedig előkerült az az 1935-ös New York-i útja során róla készült egyórás színes film, amely világviszonylatban is korai ritkaságnak számít. Egy külön teremben méretarányosan rekonstruálták az 1937-es párizsi világkiállítás 220 négyzetméteres, sokalakos pannóját, amely a francia-magyar kapcsolatokról szólt és aranyérmet nyert a Picasso által elnökölt zsűritől. Ekkor kiáltott fel állítólag a mester elismeréssel: ki ez a barbár zseni?
Innen kölcsönözte a tárlat a címét is, amelynek kurátora Molnos Péter és "pikantériája", hogy a művészettörténész a rendezési előkészületek közben számos, eddig eredetinek tartott műről bebizonyította hamis voltát, mert Aba-Novák már életében is a legtöbbet hamisított alkotók közé tartozott, ezért most külön részleget szentelnek a megtévesztő ál-változatoknak.
