Tóth Katalin

Sokaknak megéri a munkavállalói értékpapír

A 2003-as esztendő egyik újdonsága az úgynevezett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program. Az értékpapír megszerzésekor itt nem kell adót fizetni, hanem csak akkor, amikor azt elidegenítik, átalakítják, kicserélik, bevonják, vagy kölcsönbe adják.

Magyar óriásügylet

A francia Accor-csoport a közelmúltban külön társaságba szervezte ki öt budapesti szállodáját - a Hotel Emkét, a Korona Szállót, a budai Hotel Mercure-t, a Metropolt és a Ráday utcai Ibis Hotelt -, hogy eladja, majd visszalízingelje azokat. A vevőknek kiírt tender első szakasza jelenleg zajlik. Az ingatlanok eladásából származó bevételt az Accor-csoport nemzetközi terjeszkedésének finanszírozására használják fel, ennek keretében további magyarországi szállodák vásárlása vagy építése is szóba jöhet - mondta lapunknak David Sylberg, a cég magyarországi pénzügyi igazgatója. Az óriási, együttesen több mint 50 millió euró piaci értékű ingatlanvásárláshoz értesüléseink szerint szindikátus létrehozását fontolgatják. Az érdeklődők között van az Accor Pannon-csoport elsőként eladott majd visszalízingelt hoteljének, a Hyattnak a vevője, a HVB-bankcsoport bécsi lízingcége, vezető ingatlanlízing-társaságok, jelentős német ingatlanalapok és más befektető cégek, valamint magyar nagybankok, amelyek hitellel támogatnák az ügyletet. A visszalízingeléssel kapcsolatban még nem dőlt el, hogy a húsz évnél hosszabb futamidejű operatív lízingügylet esetében éves fix díj vagy a működési mutatókhoz kötött menedzsmentdíj (a piacon általában a bevétel egy százaléka) lesz az évente felmerülő költség. Az Accor nem tervezi, hogy a Hyatt és az éppen eladó öt szálloda után újabb magyarországi szállodáit is értékesítené és visszalízingelné - tudta meg lapunk. Az ingatlaneladás és -visszalízingelés Magyarországon is terjedő finanszírozási megoldás, eddig leginkább külföldi vállalatok budapesti irodaházai esetében terjedt el.

Önként fizet vissza az APEH

Az adóhivatal vállalja, hogy kikeresi azokat, akik kevesebb adójóváírást vettek igénybe, mint amennyi jár nekik és a különbözetet kérés nélkül visszautalja az adózónak - jelentette be Máté Dániel, a pénzügyi tárca szóvivője az MDF pénteki adóvitáján. A dolog előzménye, hogy 2002-ben az első nyolc hónapra a jövedelem 10 százalékát, de maximum 24 ezer forintot, az utolsó négy hónapra a jövedelem 18 százalékát, de maximum 24 ezer forintot írhattak jóvá a munkavállalók. Kiderült azonban, hogy az alacsony jövedelműek egy része, valamint akiknek jövedelme év közben jelentősen változott, rosszul jártak. Emiatt az adótörvény utólagos módosításával lehetővé teszik, hogy akinek a 2002. év elején alkalmazott számítás a kedvezőbb, az azzal is számolhat, ebben az esetben azonban nem érvényesíthet évi 36 ezer forintnál több adójóváírást. Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint vitatható, hogy a jövedelem különbözőképpen adózik, attól függően, hogy egy éven belül milyen ütemezésben kereste meg az adózó. Máté szerint a törvényhozó szándéka az volt, hogy a minimálbér szeptembertől adómentes legyen, ezért módosították az adójóváírás mértékét. A már beterjesztetthez képest további módosítások nem várhatóak. Szakértők szerint a törvénymódosítás nyomán senki sem jár rosszabbul, mint 2001-ben. Azok azonban, akik nem tudják kihasználni a lehetséges adójóváírás teljes összegét - mivel szeptember előtt keletkezett jogosultságukat nem vihetik át az utolsó négy hónapra, illetve fordítva -, azok jobban sem jártak.

Adómegtakarító kötvényárazás

Az adótörvény idei változásából adódó lehetőség a közép- és felső vezetők szűkebb körének adóhatékony ösztönzésére az átváltoztatható kötvény. A rendszer kulcsfontosságú kérdése azonban a kötvény piaci ára, azaz: hogyan árazzák be a kötvényt ahhoz, hogy annak megszerzésekor ne keletkezzen adóköteles jövedelem a magánszemélynél. A szaktárca és a merészebb adózók elképzelései között e tekintetben mindenesetre elég nagy eltérések adódhatnak. Január elsejétől - az szja-ról szóló törvény szerint - a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, amikor az átváltoztatható kötvényt névre szóló részvényre váltja, így adókötelezettsége sincsen. Ám amikor eladja a részvényt, az annak megszerzéséért fizetett összeg (a kötvény megszerzési ára, valamint az átváltáskor fizetett különbözet) és a részvény eladási ára közötti különbség után is mindössze legfeljebb 20 százalék forrásadót fizet. (Ha a részvényt a tőzsdén értékesíti, akkor az adó nulla százalék.) A kötvény és - az átváltást követően - a részvény tartásának időszakában kamatot, illetve osztalékot is kaphat a dolgozó. Valószínűsíthető, hogy a gyakorlatban a kötvényt zárt körben bocsátják ki, ezért az arra fizetett kamat az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik a magánszemélynél, szemben az osztalékkal, amelynek adóterhe többnyire 20 százalék. Az adóteher alapján az átváltoztatható kötvénynél a „legtöbbet juttatni legkisebb ráfordítással” elvből a „legkisebb ráfordítás” lesz - mondta lapunknak Alföldi Csaba, a Deloitte & Touche igazgatója. A kötvény megszerzéskori értékét a Pénzügyminisztérium valószínűleg úgy értelmezi, hogy az annak a részvénynek az aktuális piaci árához közelít, amelyre átváltható. A merészebb adózók - arra hivatkozva, hogy a kötvény átváltásáig eltelő idő alatt a kockázatot a kötvénytulajdonos viseli - a kötvény értékét igen alacsonyan határozhatják meg. Érdemes azonban olyan módszert választani, amely az adóhatóság számára is elfogadható szakmai érvekkel határozza meg a kötvény értékét. A részvény piaci árát a tőkepiacok és a nem nyilvános társaságok esetében a számviteli elvek alapján határozzák meg. A Deloitte & Touche-sal együttműködve a kötvény szokásos piaci értékének meghatározására különböző módszereket alkalmazunk és ajánlunk ügyfeleinknek - mondta lapunknak Kovács Zoltán, a CA-IB Tőkepiaci Tanácsadó Rt. igazgatója. A beárazás során számos közgazdasági körülményt kell megvizsgálni, ráadásul a zártkörű társaságok esetében a tőzsdei ár sem nyújt fogódzót. A kötvény árazását torzítaná, ha kizárólag a részvény - amire a kötvény átváltható - jegyzéskori piaci ára lenne a meghatározó. Számos egyéb szempont (például korlátozott forgalomképesség), illetve az átváltásig eltelő idő hossza vagy az átváltási feltételek is erőteljesen befolyásolják a kötvény árazását. Egy átváltoztatható kötvény úgy tekinthető, mint egy részvényvásárlásra adott vételi opcióval kiegészített kötvény, ezért általában az opcióárazás szabályai szerint ésszerű árazni - mondja Kovács.

Megveheti, de nem tarthatja meg a Posta a Defendet

Úgy tűnik, kompromisszumos megoldás született Defend-ügyben, a Posta ugyanis megveheti a Defendet, de nem tarthatja meg. A kormány tegnap felhatalmazta László Csaba pénzügyminisztert, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságánál kezdeményezze a Posta idei üzleti tervének módosítását, s a szervezet 2003-as költségvetésében teremtsék meg a lehetőséget a végelszámolás alatt álló Defend Kft. pénzkezelési és -szállítási eszközeinek megvásárlására - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Így a Defend 1500 dolgozójának jelentős része várhatóan megtarthatja munkahelyét, és eloszlatható lesz az aggodalom, amely szerint Európa egyik legnagyobb pénzszállító cégének magyar vállalata, a Group 4 Falck Kft. a pályázat megnyerése esetén visszaélne piaci túlsúlyával. A kormány arról is döntött, hogy a Postának év végéig értékesítenie kell a pénz- és értékszállítási, valamint feldolgozási üzletágát, az adófizetőknek tehát - úgy tűnik - nem kell tartós befektetésnek tekinteniük a Defend újbóli megvásárlását és feltőkésítését.

Stabil tartalékolási rend

A hazai pénzintézeteknek a kötelező jegybanki tartalékolás a jelenlegi rend mellett mindössze négy bázispontnyi költséget jelent, így az MNB szerint nem gond, ha a tartalékráta szintje csak az euró bevezetése után csökken az uniós szintre.

Az ügyvédekre nem vonatkozik a közbeszerzés

Magyarországon a vállalatok által adott ügyvédi megbízásoknál is ritkán fordul elő a meghívásos tendereztetés, az esetek többségében bizalmi alapon születik a megbízás - tudta meg a NAPI Gazdaság. Az Alkotmánybíróság által is szigorúan alapjognak minősített és az ügyvédi törvényben szabályozott szabad ügyvédválasztás elvét sértené, ha az ügyvédi megbízásokra - ideértendő a jogi tanácsadásnak tekinthető cégátvilágítás és az értékpapír-kibocsátás is - a közbeszerzési törvény vagy más, a pályáztatást előíró szabály vonatkozna - szögezte le Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Kivétel az ingatlanközvetítés és az adótanácsadás, amelyet nemcsak ügyvéd, hanem más szakember is végezhet. A banki jog területén már nagyobb a verseny. Nagy összegű finanszírozási és értékpapír-kibocsátási ügyleteknél már a megfelelő referenciákkal rendelkező irodák versengő árajánlatait értékelő meghívásos tendereken dől el a megbízások sorsa - mondta lapunknak Németh Marcell, az Alen & Overy vezető ügyvédje. Kiss Elemér, a nemrégiben leköszönt kancelláriaminiszter - valószínűleg hirtelen felindulásból tett - javaslata, miszerint az állami tisztséget betöltő ügyvédek és az őket korábban foglalkoztató ügyvédi irodák egyáltalán ne vagy csak bizonyos feltételekkel kaphassanak állami cégektől megbízást, a kamara elnöke szerint az ügyvédi törvényben nem, esetleg a köztisztviselői törvényben volna szabályozható. A szabad ügyvédválasztás jogának megsértése nélkül pedig csak az állami megbízóknak lehetne megtiltani, hogy bizonyos állami tisztséget betöltő ügyvédek korábbi munkahelyének - vagy más felvetések szerint az állam ellen folyó peres ügyekben eljáró ügyvédeknek - megbízást adjanak, ám ez sem lenne igazságos, hiszen számtalan más megbízási jog- vagy tulajdonosi viszonyra - például tanácsadói szerződésre, cégtulajdonosi vagy vállalatvezetői pozícióra - is ki lehetne terjeszteni a tiltást.

Eltérő nyugdíjpénztári hozamszámítás

A nyugdíjpénztárak az elért hozamokat csak évente egyszer kötelesek közzétenni, az ügyfelek jó tájékozódását azonban nemcsak ez, hanem néhány matematikai furfang is nehezítheti.

Patikák híztak a tápszeren

Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) ellenőrzése szerint az elmúlt időszakban 9600 biztosítottnak írtak fel gyógyszert 1,3 milliárd forint támogatással. Ebből 8468 beteg váltott ki 100-nál több receptet fél év alatt, akik 88 százaléka közgyógyellátott volt. Az ellenőrzés talált olyan biztosítottat is, aki fél év alatt 300-400 receptet íratott fel több tucat orvossal. A szociális otthonok lakóinak felírt tápszerek ellenőrzésénél is talált rendellenességet az OEP, ám kiderült, hogy az ország számos megyéjében két patikán keresztül történik a szociális otthonok ellátása és a tápszerek egy bizonyos gyártótól származó csoportját nagyrészt e két gyógyszertártól - szabályellenesen egy nagykereskedő közbeiktatásával - szállították.