A jegybank a kötelező tartalék után fizetett kamatokat fokozatosan közelíti az irányadó kamatszinthez, úgy, hogy az legkésőbb az uniós csatlakozásig elérje az irányadó kamatot - mondta lapunknak Sándor György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Ennek megfelelően rövid távon a tartalékok után fizetett kamat emelkedik majd. A helyzet azonban most sem annyira kedvezőtlen. A magyar bankoknál ugyanis gyakorlatilag eltűnt, illetve egészen minimális szintre csökkent az a versenyhátrány, amelyet a tartalékolás költségei régebben okozhattak. A kötelező tartalékképzés mai rendje mindössze négy bázispont körüli pluszkiadást jelent, hiszen a jegybanki irányadó kamat és a tartalékráta után fizetett kamat különbözete „csak” 0,75 százalékpont. Persze a helyzet ideálisnak akkor lesz tekinthető, ha a kötelező tartalék után fizetett kamat eléri az irányadó kamat szintjét, vagyis a tartalékolás egyáltalán nem jelent külön költségeket. A bankok ekkor ugyanannyit kapnak majd tartalékaik után, mint amennyit jegybanki betéteik hoznak.
A pénzintézetek azonban a magyar tartalékképzési rendet nemcsak a tartalékokra fizetett alacsony kamat, hanem a tartalékráta szükségtelenül magas szintje miatt is kritizálták. A kötelező tartalékolási ráta Európában jelenleg 0 és 2 százalék között van, az egységes szabályozás bevezetésével pedig várhatóan 2 százalék lesz. A magyarországi tartalékráta 2 százalékra csökkentésével kapcsolatban az MNB nem lát a kamatharmonizáláshoz hasonlóan sürgető kényszert. Úgy vélik: a monetáris unióhoz történő csatlakozás napjával a tartalékráta úgyis automatikusan lecsökken az eurózóna tartalékrátájának szintjére. Egy esetleges hamarabb végrehajtott csökkentés - válaszolta érdeklődésünkre az ügyvezető igazgató - nem zárható ki, de azt a belföldi bankközi likviditás alakulásától teszi függővé a jegybank. (Tehát amíg a konvergencia-spekuláció folytatódik, cseppet sem tűnik aktuálisnak a többletlikviditás egy részét lekötő eszköz megszüntetése.) A jegybank szerint a kötelező tartalékráta megléte a bankoknak is kedvező, hiszen a bankrendszer likviditásának ingadozása Magyarországon nagyobb, mint az európai országokban. Más országokban ugyanis például a kincstár minden nap végén visszahelyezi a kereskedelmi bankokhoz a jegybankban kezelt számlájának nap végi egyenlegét, így kisimítja a likviditás ingadozását. A Magyar Bankszövetség elnöke, Erdei Tamás szerint viszont a likviditás kezelése a bankok feladata és azok meg is oldják azt, a kötelező tartalékráta eljelentéktelenedett.
Tóth Katalin