Tóth Katalin

Adó-jóváírási kavalkád

A Pénzügyminisztérium nem fogadja el Angyal Józsefnek, a Vénusz Szoftver Kft. ügyvezetőjének a jogértelmezését, amely azonos az APEH hivatalos lapjában tavaly decemberben (az APEH szerint elírás folytán) megjelent számítási móddal - közölték lapunkkal a minisztériumban. A probléma az, hogy a tavalyi adójóváírást jelenleg kétféleképpen lehet kiszámítani, a tavalyi adótörvényeket módosító idei törvény pedig bevezetett egy harmadik számítási módot. A PM álláspontja a törvényből egyértelműen kiolvasható: az első nyolc hónapban a kereset 10 százaléka, de maximum 24 ezer forint írható jóvá, míg az utolsó négy hónapra a bér 18 százaléka, de maximum 36 ezer forint. Angyal József és az álláspontját a magáénak valló MDF-frakció szerint viszont a PM módszerével rosszul jártak azok, akiknek a jövedelmük nem volt egyenletes évközben - az első nyolc és az utolsó négy hónap között jelentősen változott a keresetük, vagy például mind a 12 hónapban 40 ezer forint körüli jövedelmük volt. Az eltérő álláspontoknál kulcskérdés, hogy az adó-jóváírási jogosultság átvihető-e a második időszakra. („Normális” években, amikor a törvényhozó nem osztja mesterségesen ketté az évet - például 2001-ben és az idén is - a ki nem használt adó-jóváírási lehetőséget bármelyik későbbi hónapban felhasználhatja az adózó, persze nem évközben, hanem az év végi adóbevallás készítésekor.) A Pénzügyminisztérium szerint ez a hátrány csak ritkán előforduló extrém esetekben fordulhat elő, csupán néhány adózót érint. A tavalyi adótörvények idei módosítása - állítják - olyan mértékig kiküszöböli ezt a hibát, hogy senki sem jár rosszabbul, mint ha a 2002. január 1-jei szabály szerint kellene kiszámolnia az adójóváírását. (Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy ők nem részesülnek az év második felében bevezetett magasabb kedvezményből.) A szaktárcánál kifejtették: nem alkotmányellenes, hogy az ugyanazon adóéven belül különböző időpontban megkeresett jövedelmet különféle módon adóztatják. Ez már akkor is így volt - érvelnek -, amikor a törvény kimondta, hogy az adójóváírás jogosultsága csak abban a hónapban illeti meg a dolgozót, amikor volt munkajövedelme.

Nehéz a dolguk a kis auditoroknak

A magyar tulajdonú könyvvizsgálóknak egyelőre elvétve sikerül megszerezniük egy-egy nagyvállalat auditálását. A multinacionális cégek esetében ennek egyik fő oka, hogy a magyar leányvállalat mérlegét az anyavállalatéba kell konszolidálni, s ezért a felelősségvállalás egyértelműsége szempontjából is ésszerű, hogy ugyanannak a nemzetközi auditáló társaságnak a magyar irodája végezze a könyvvizsgálatot, amely az anyavállalatét is csinálja. Volt rá példa, hogy magyar könyvvizsgáló auditálta az itteni leányt, a konszern auditora pedig beleírta a könyvvizsgálói jelentésbe, hogy a magyar leányvállalat adatainak valódiságáról nem tudott megfelelően meggyőződni. A tőzsdei cégeknek szintén érdekük, hogy könyvvizsgálójuk neve a külföldi befektetőknek is ismerős legyen. A nagyvállalatok általában könyvvizsgálói tendereikben eleve olyan referenciákat követelnek meg, amilyet a magyar könyvvizsgálók nem tudnak felmutatni, s nincsen akkora - a pályázatokban megkövetelt mértékű - felelősségbiztosításuk sem, amit a négy nagy anyacége könnyedén biztosítani tud. Egy nagy magyar vállalat pályázatán például jelentős pontszámot lehetett kapni a 10 milliárd forintos vagy a feletti felelősségbiztosításra. Ezt a magyar piacon a kockázat mértéke miatt még magas ár ellenében sem hajlandók megkötni a biztosítók - mondta lapunknak Nagy Lajos, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottságának elnöke. A magyar könyvvizsgálók úgy próbálnak a nagyvállalatok tenderein indulni, hogy a kritikus tömeg elérése érdekében konzorciummá állnak össze, amelyben a felelősséget természetesen egy auditornak kell vállalnia, miután a konzorcium nem jogi személy. Ebben a konstrukcióban azonban eddig nem sokan nyertek, annak ellenére, hogy a nagyok árainál 30 százalékkal kevesebbért vállalták volna a megbízást. A könyvvizsgálók azt mondják, ha legalább a tőzsdén nem jegyzett magyar nagyvállalatoktól kapnának megbízásokat, akkor fúziókkal létrejönnének a magyar viszonylatban jelentősnek számító auditorcégek. A valóságban azonban a magyar könyvvizsgálók - akárcsak az ügyvédek - szeretnék megtartani önállóságukat, külön ügyfélkörüket és nagy egyéni jövedelmüket, ahelyett hogy egy nagy szervezetben dolgoznának, s így próbálnának meg a multikkal versenyezni. A kettő együtt viszont, úgy tűnik, nem megy. A kisebb könyvvizsgálócégek kvázi rezsiközösséggé összeállva aligha lehetnek elég nagy súlyúak a nagyobb megbízásokhoz, így egyelőre az önkormányzati, alapítványi, állami és egyéb közszférából érkező munkákra pályázhatnak. A Fat Fournak becézett négy nagy könyvvizsgáló cég továbbra is egymással folytat gyilkos árversenyt a nagyvállalatok auditálásáért. Az auditorok tavaly 10 százalékos áremelést tudtak elfogadtatni, idén azonban a nulla és az infláció között lehet az áremelés mértéke. Szerencsére a nagyobb cégek a informatikával támogatott folyamat-ellenőrzés erősödésének köszönhetően, a hatékonyság javulásával mindezt kompenzálni tudják - tette hozzá Gerendy Zoltán, az első magyarországi könyvvizsgáló-fúziót végrehajtó BDO Kontroll Kft. ügyvezető partnere.

Már csak ketten maradtak versenyben a Defendért

Finiséhez közeledik a Defend Security Kft. végelszámolása. A pénzszállítási és -feldolgozási üzletág eszközeinek megvásárlására kiírt pályázaton két résztvevő - feltehetően a Securitas és a Group 4 Falck - maradt állva - tudta meg a NAPI Gazdaság. A Defend tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 1,3 milliárd forint, amelynek túlnyomó többségét a Magyar Posta Rt.-t és a Mol Rt.-t kiszolgáló pénzkezelési és -szállítási üzletág páncélautói, pénzfeldolgozó gépei és az azoknak helyet adó 800 négyzetméteres csarnok, valamint a vele egybeépült Telek utcai székház teszi ki. Szakértők szerint a vételár 1,3 milliárd forint körüli lesz. Ezzel nagyjából el is fogy az a vagyon, amelynek eladásából csökkenthető a Defend tulajdonosainak a vesztesége. A társaság kisebbségi tulajdonosa Csintalan Sándor, a többség a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-é. A Defend hitelállománya jelenleg 2,7 milliárd forint körüli, ennek nagy részével az MFB-nek, kisebb részével a Magyar Postának tartozik. A kft. ügyvezetése már 2002 májusában tájékoztatta a tulajdonosokat a cég likviditási gondjairól. Az átvilágításkor kiderült, hogy a társaság üzemi eredménye már ekkor veszteséget mutatott, a hitelkamatok és az esedékessé váló tőke törlesztésére pedig esély sem volt. A működés során a cég teljes vagyonát felélte. A helyzetet - állapították meg - az váltotta ki, hogy a Defend előző vezetése a felvett hitelek jó részét nem beruházásokra, hanem fizetési gondjainak enyhítésére (munkabér, járulékok) költötte. Az MFB és a Posta 2002 júniusában felhatalmazta a Defend vezetését arra, hogy a piacon lévő társaságok közül vevőket keressen. Ekkor értesítette a Securicor Hungary Kft.-t is. A Securicor sem ekkor, sem ezt követően nem tett értékelhető üzleti ajánlatot - közölte az MFB. A tulajdonosok azután döntöttek az eszközértékesítés mellett, hogy a V.I.B. Kft. vezetőjével, Csintalan Sándorral nem sikerült megállapodni az általa tulajdonolt üzletrész kivásárlásáról. Csintalan az idén május elején 3 millió forintért vásárolt üzletrészt 300 millió forintért adta volna el, ezt azonban a bank elutasította. A működőképesség megőrzéséhez a tulajdonosoknak mintegy 875 millió forintot kellett volna a Defendbe tenniük. Eközben több megbízó - Malév Rt., Postabank Rt., APEH - felmondta a szerződéseket, amelyek állítólag a piacinál mintegy 30 százalékkal drágábbak voltak. Emiatt a Defend már a 2002. decemberi és a 2003. januári munkabéreket is csak annak árán tudta kifizetni, hogy esedékes járulékfizetési kötelezettsége halasztását kérte az adóhatóságtól - állítja az MFB közleménye. Csintalan lapunknak elmondta, nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti, hogy fontos közintézmények őrzésében külföldi magántulajdonú cégek is részt vehetnek. Véleménye szerint abban az esetben, ha a pénzkezelési és -szállítási tendert a dán tulajdonosi hátterű Group 4 Falck nyerné, felborulna a piaci egyensúly.

A külföldiek nehezen kapnak munkavállalási engedélyt

A munkavállalási engedély beszerzése néha Magyarországon is valóságos rémálom, noha már kisebb iparág épült az ügyintézésre. A tapasztalatok szerint azonban egy kis odafigyeléssel végül minden megoldható.

A csatlakozással romlanak az EU-n kívülről érkezők magyarországi esélyei

Az unió országai a csatlakozást követő első két esztendőben nemzeti rendelkezéseiket alkalmazhatják a magyar munkavállalókkal szemben. Eközben az EU és Magyarország kölcsönösen közösségi preferenciát alkalmaz egymással szemben.

A vezetők okozzák a legtöbb kárt

Az Ernst&Young nemzetközi felmérése szerint 2002-ben a vállalatok több mint felét károsította súlyosan valamilyen csalás. A megkérdezettek 20 százaléka arról számolt be, hogy több mint 10 olyan csalást fedezett fel házon belül, amely jelentős veszteséget okozott a cégnek. A világ minden hetedik vállalatánál minimum 1 millió dollár értékű csalás fordul elő évente. A csalások több mint 50 százalékáért a vállalatvezetők felelősek, ezen belül 85 százalékért azok a menedzserek, akik kevesebb mint egy éve voltak a cég élén. Az alkalmazottak a csalások mindössze egyharmadáért voltak okolhatók a felmért szervezetek körében. A külső tényezők közül az internet az egyik nagy veszélyforrás. A vállalatok vezetői leginkább a cég vagyonának hűtlen kezelésétől, a számítógépes bűnözéstől és a korrupciótól tartanak, de aggasztja őket a vállalaton belüli szervezett bűnözés, valamint a pénzügyi jelentésekből származó csalás is. A belső ellenőrzés hazai gyakorlata sok esetben csupán árnyéka a nemzetközi standardoknak, ezért szükség van olyan eszközök kialakítására, amelyek a kontrollhiányosságokat felismerik - mondta Doszpod Dénes, az Ernst&Young menedzsere.

Munkavállalás

Az EU tagállamaiban minden állampolgár az adott ország polgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát vagy alapíthat vállalkozást. Amennyiben három hónapnál tovább kíván a kiválasztott uniós tagországban maradni, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Ehhez csak a munkaszerződésre van szükség, a vállalkozóknak pedig igazolniuk kell, hogy az általuk üzletszerűen folytatandó tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. Az engedély megadása lényegében automatikus, általában öt évre szól, amit - kérésre - meghosszabbítanak. Nincs szükség tartózkodási engedélyre, ha a munkavállaló rendszeresen - legalább hetente - visszatér az állandó lakóhelye szerinti tagországba (például határ menti munkavállalás esetén). A tartózkodási engedélyt megtagadhatják attól a kérelmezőtől, aki nem tud a megélhetésére alapot nyújtó feltételeket igazolni, vagy az országban való tartózkodása közrendet, közbiztonságot vagy közegészségügyi szabályokat - a betegségek jogszabályban felsoroltak - veszélyeztethet, illetve olyan állásban - például köztisztviselői - szeretne elhelyezkedni, amelyet a tagállami nemzeti jogszabályok szerint csak az adott ország állampolgára tölthet be.

A brit tőke fantáziát lát a magyar vasútban

A Magyarországra irányuló brit export 27 százalékkal, míg a Nagy-Britanniába irányuló magyar kivitel csupán 17 százalékkal nőtt 2002-ben, ám így is csaknem 50 millió euró a magyar többlet. A britek elsősorban villamosipari, irodai gépeket és gépjárműveket adnak el itt, ezzel Magyarország Nagy-Britannia 38. export-felvevőpiaca - a budapesti brit nagykövetség adatai szerint. Az Egyesült Királyság körülbelül 500 cégen keresztül megközelítőleg 3 milliárd eurót fektetett be Magyarországon, amivel a Unilever, a Vodafone, a Tesco és az Electro World hazája a hatodik legnagyobb közvetlen tőkebefektető az országban. A britek jelentős üzleti lehetőségeket látnak a 2003 végére várhatóan 1,6 milliárd dolláros - a felzárkózáshoz jelentős uniós támogatásra számító - magyarországi környezetvédelmi szektor cégeivel kialakítható partnerségben és stratégiai szövetségekben, valamint a helyi és a központi szervezeteknek nyújtandó tanácsadásban. A brit követség az ISPA-forrásokra pályázó és privatizáció előtt álló vasúti szektorban is befektetési lehetőségeket lát a cégek számára, az egészségügyben pedig a köz-magán társulásokban vehetnének részt brit vállalatok. Az informatikai és elektronikai iparban a már jelen lévő cégek beszállítójává válás tűnik ígéretesnek. Az autóiparban közös vállalatok alapítását és az országban még nem gyártott alkatrészek előállítását szorgalmazza a külképviselet, amelyhez természetesen a Rover-gyár esetleges idetelepülése új perspektívákat nyitna. Az energiaszektorban az erőmű- és távfűtési beruházások, valamint a tanácsadás, projektmenedzsment terén vizsgálja meg a brit külképviselet a befektetési lehetőségeket.

Az MFB tőkével száll be a kisvállalatokba

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. a március elsején induló, 150 milliárd forint értékű technológiai felzárkóztatási beruházási hitelprogram után májusban újabb programmal jelentkezik. Ezúttal azonban nem hitellel, hanem 40 milliárd forint közvetlen tőkebefektetéssel segítik azokat a középvállalatokat, amelyek nagyobb beruházásra készülnek, esetleg nagy cégek beszállítói. Egy-egy vállalatban 100 és 500 millió forint közötti tőkebefektetéssel maximum 49 százalékos részesedést szerez a fejlesztési bank, majd 5-7 év múlva eladja üzletrészeit. Ágazati megkötés nem lesz - mondta lapunknak László Boglár, az MFB szóvivője. A konstrukcióval a bonyolult cégcsoportokként működő magyar vállalkozások fúzióját is ösztönzi a kormány. Tőkeegyesítés nélkül ugyanis nem érik el a befektetéshez és a hitelfelvételhez szükséges kritikus tömeget - mondta lapunknak Aladics Sándor, a gazdasági tárca szakértője. Az MFB-ről szóló törvény módosítása is napirendre kerül, ugyanis a beruházási összegek 50 százalékánál kisebb és öt évnél nem hosszabb befektetésekre szeretnék korlátozni a fejlesztési bank befektetési tevékenységét. Októbertől kifejezetten a nemzeti fejlesztési terv keretében megszerezhető uniós források mellé - a saját erő kiegészítésére - nyújthat az MFB 35--50 milliárd forint hitelt, illetve 10-15 milliárd forint tőkejuttatást a kis- és középvállalkozói projektkiegészítő hitel- és fejlesztési tőkeprogram keretében. A rövidebb futamidejű hitelek kamata várhatóan BUBOR+2,5 százalék körül lesz. A támogatási csomag további elemeként egy 30 milliárd forintos program, a regionális infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztési hitelprogram indulása várható május végén. Önkormányzatok és vállalkozások juthatnak összesen 15-30 milliárd forintnyi hitelhez kisebb helyi projektek megvalósításához. A kkv-támogatás forrásai már rendelkezésre állnak az MFB-nél, tavaly ugyanis 60 milliárd forint tőkepótlást kapott a bank, megkezdett belföldi kötvényprogramjából pedig még 88 milliárd forintnyi kibocsátására van lehetősége.