Magyarországon a vállalatok által adott ügyvédi megbízásoknál is ritkán fordul elő a meghívásos tendereztetés, az esetek többségében bizalmi alapon születik a megbízás - tudta meg a NAPI Gazdaság. Az Alkotmánybíróság által is szigorúan alapjognak minősített és az ügyvédi törvényben szabályozott szabad ügyvédválasztás elvét sértené, ha az ügyvédi megbízásokra - ideértendő a jogi tanácsadásnak tekinthető cégátvilágítás és az értékpapír-kibocsátás is - a közbeszerzési törvény vagy más, a pályáztatást előíró szabály vonatkozna - szögezte le Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Kivétel az ingatlanközvetítés és az adótanácsadás, amelyet nemcsak ügyvéd, hanem más szakember is végezhet.
A banki jog területén már nagyobb a verseny. Nagy összegű finanszírozási és értékpapír-kibocsátási ügyleteknél már a megfelelő referenciákkal rendelkező irodák versengő árajánlatait értékelő meghívásos tendereken dől el a megbízások sorsa - mondta lapunknak Németh Marcell, az Alen & Overy vezető ügyvédje. Kiss Elemér, a nemrégiben leköszönt kancelláriaminiszter - valószínűleg hirtelen felindulásból tett - javaslata, miszerint az állami tisztséget betöltő ügyvédek és az őket korábban foglalkoztató ügyvédi irodák egyáltalán ne vagy csak bizonyos feltételekkel kaphassanak állami cégektől megbízást, a kamara elnöke szerint az ügyvédi törvényben nem, esetleg a köztisztviselői törvényben volna szabályozható.
A szabad ügyvédválasztás jogának megsértése nélkül pedig csak az állami megbízóknak lehetne megtiltani, hogy bizonyos állami tisztséget betöltő ügyvédek korábbi munkahelyének - vagy más felvetések szerint az állam ellen folyó peres ügyekben eljáró ügyvédeknek - megbízást adjanak, ám ez sem lenne igazságos, hiszen számtalan más megbízási jog- vagy tulajdonosi viszonyra - például tanácsadói szerződésre, cégtulajdonosi vagy vállalatvezetői pozícióra - is ki lehetne terjeszteni a tiltást.
Tóth Katalin