BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
header

Tóth Katalin

03.
10.
23:59

Törekedni kell az árstabilitásra

- Mennyire figyeli az Európai Központi Bank (ECB) a csatlakozni szándékozó országok monetáris politikáját és mit vár el azok jegybankjaitól? - kérdeztük Tommaso Padoa-Schioppát, az ECB igazgatósági tagját - Az ECB nagyon szoros kapcsolatot tart fenn a csatlakozó országokkal. Központi bankjaikkal 1999 óta találkozók százait tartottuk meg minden szinten, informális tárgyalásainkon részletesen megvitattuk az árfolyammal, az inflációval és a jegybankjaikkal kapcsolatos kérdéseket. Nincs olyan egységes monetáris politika, amelyet ezen országok mindegyikének ajánlanánk, de az ECB hangsúlyozza két dolog fontosságát. Az egyik a központi bankok függetlensége - néhány esetben olyan módosító javaslatokat tettünk a jogi szabályozás terén, amelyek ezt megerősítik -, a másik az árstabilitás biztosítása, amely nem olyan luxus, amit csak az eurózónához történő csatlakozás előtt álló országokban kell szem előtt tartani. A csatlakozó országoknak a felkészülési folyamat kezdetétől árstabilitásra kell törekedniük, ez saját érdekük is. - Mikor és hogyan csatlakozhat a tíz új EU-tag az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU)? - Az Európai Unióhoz egy időben csatlakozó országok azért válnak egyetlen nagy csoportban taggá, mert a komplex és időigényes tárgyalásokat hatékonyabb együtt és nem országonként lebonyolítani. Ezzel ellentétben a EMU-csatlakozás könnyebben megvalósítható országonként. Egyes országok egyenként is beléphetnek az ERM II. árfolyamrendszerbe, abban az ütemben, amelyet saját körülményeik, különösen monetáris politikájuk diktál. A csatlakozási szerződés 2003. áprilisi aláírása után a csatlakozó országok jegybankjainak elnökei, köztük a magyar jegybank elnöke, megfigyelőként részt vesznek az ECB általános tanácsának ülésein. A csatlakozó országok jegybankjainak szakértői informálisan helyet kapnak a Központi Bankok Európai Rendszerének kibővített bizottságaiban is. A 2004. májusi EU-belépés után Magyarország állandó tagja lesz ezeknek a testületeknek. Néhány ország várhatóan kifejezi majd az ERM II.-höz történő csatlakozási szándékát az eurózóna pénzügyminisztereinek és az ECB-nek. Az illetékes európai uniós szervek (az eurózóna pénzügyminiszterei és az ECB), valamint ha ez szükséges, az ERM II.-ben részt vevő eurózónán kívüli országok a javaslatot megfontolva tárgyalásokat folytatnak, majd egyezményt írnak alá ezekkel az országokkal valutájuknak az euróhoz viszonyított átváltási rátájáról. - Hogyan tudja egy ország, az ERM II. árfolyamrendszerhez történő csatlakozás után kezelni a valutájára nehezedő váratlan nyomást? - Az árfolyamsáv közepét jelentő forint/euró átváltási arány, amelyet Magyarországnak az ERM II.-höz történő csatlakozásakor határoznak meg, rögzített, de módosítható. Ez azt jelenti, hogy megváltoztatható mielőtt a forint végleges átváltási arányát - az euróhoz képest - rögzítik. Az ERM II.-höz történő csatlakozáskor mind az eurózóna országai, mind maguk a csatlakozó országok fenntartják a lehetőséget, hogy módosítsák az árfolyamsáv közepét, ha ez szükségessé válik. Az árfolyamsáv közepének módosításához az érintett országnak meg kell állapodnia az eurózóna pénzügyminisztereivel, az ECB-vel és az ERM II. eurózónán kívüli tagjaival. Az ERM II. nem egyszerűen leírt szabályok gyűjteménye, hanem stratégiai és működési keret is, amelyen belül testre szabott megoldások találhatók a részt vevő országok sajátos helyzetének megfelelően.

Szerző(k):
Tóth Katalin
03.
10.
14:22

EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK

Jelenleg is nyitott lehetőségek Csatlakozásunkig, illetve csatlakozásunk után megnyíló lehetőségek Előcsatlakozási alapok Strukturális alapok PHARE Intézményfejlesztési és a csatlakozás 1. célkitűzés Elmaradott régiók felzárkóztatása előkészítését szolgáló intézkedések 2. célkitűzés Gazdasági és szociális átalakulás elősegítése (regionális fejlesztések és szociális intézkedések, 3. célkitűzés Képzési rendszerek modernizálása határ menti együttműködés) és a foglalkoztatás elősegítése Közösségi kezdeményezések (a strukturális alapokon belül) SAPARD Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés INTERREG III* Határon átnyúló, országok és régiók közötti együttműködés EQUAL* Munkaerő-piaci egyenlőtlenségek elleni harc LEADER + Vidéki térségek fejlesztése URBAN II Városok és hanyatló városi területek fenntartható fejlődése ISPA Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra Kohéziós alap Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra * Az Interreg II., illetve Interreg III, valamint az EQUAL programokban kísérleti jelleggel már pályázhattak magyar résztvevők Forrás: Geonardo Kft.

Szerző(k):
Tóth Katalin
03.
10.
14:19

KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK

6. K+F keretprogram Kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram 2002–2006 ENTERPRISE & SMEs Program a kis- és középvállalkozások támogatására LIFE III Természet- és környezetvédelem Safer use of internet A biztonságos internet-használat elősegítése SOCRATES Európai együttműködés az oktatásban IDA Adatcsere elősegítése a közigazgatásban LEONARDO Európai együttműködés a szakképzés terén Egészségügyi keretprogram Akcióprogramok a közegészségügy területén KULTÚRA 2000 Európai együttműködés a kultúrában Daphne Program gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak leküzdésére Youth Együttműködés az ifjúsági programokban Media plus Az EU audiovizuális támogatási programja eCONTENT Digitális tartalomfejlesztés a világhálón Fiscalis Adóügyi együttműködés ALTENER Alternatív energiával kapcsolatos demonstrációs projektek Pericles Együttműködés az euró védelme érdekében SAVE Energiahatékonysági Program Ten-telecom Európai információs társadalom fejlesztése CUSTOMS Vámügyi együttműködés MARCO POLO Nemzetközi teherszállítás fejlesztés Egyéb Európai Uniós programok TACIS Határ menti, ill. Demonstrációs projektek a FÁK országaival Twinning Towns Testvérvárosi kapcsolatok Forrás: Geonardo Kft.

Szerző(k):
Tóth Katalin
03.
04.
23:59

Gyéren térülnek meg az adócsalások

Tavaly 10 ezer bűnügyben nyomozott az APEH Bűnügyi Igazgatósága, ez kilencszer annyi, mint az APEH-ből kivált, április 15-ig az ORFK szervezetébe integrálódó szervezet megalakulásának évében, 1999-ben. A 10 222 bűncselekmény tavaly 28 milliárd forint kárt okozott, amiből 2,6 milliárd forint térült meg, a kármegtérülés aránya 9,2 százalék volt. Tavalyelőtt 6,9 százalékos, míg 2000-ben még 14,1 százalékos volt ez a mutató. A pénzügyi nyomozók vezetői ennek a mutatónak a javulását tekintik legfontosabbnak. Az idén életbe lépő új büntetőeljárási törvény a két évnél régebben nyomozati szakaszban lévő ügyeket megszünteti.

Szerző(k):
Tóth Katalin