Törekedni kell az árstabilitásra
- Mennyire figyeli az Európai Központi Bank (ECB) a csatlakozni szándékozó országok monetáris politikáját és mit vár el azok jegybankjaitól? - kérdeztük Tommaso Padoa-Schioppát, az ECB igazgatósági tagját
- Az ECB nagyon szoros kapcsolatot tart fenn a csatlakozó országokkal. Központi bankjaikkal 1999 óta találkozók százait tartottuk meg minden szinten, informális tárgyalásainkon részletesen megvitattuk az árfolyammal, az inflációval és a jegybankjaikkal kapcsolatos kérdéseket. Nincs olyan egységes monetáris politika, amelyet ezen országok mindegyikének ajánlanánk, de az ECB hangsúlyozza két dolog fontosságát. Az egyik a központi bankok függetlensége - néhány esetben olyan módosító javaslatokat tettünk a jogi szabályozás terén, amelyek ezt megerősítik -, a másik az árstabilitás biztosítása, amely nem olyan luxus, amit csak az eurózónához történő csatlakozás előtt álló országokban kell szem előtt tartani. A csatlakozó országoknak a felkészülési folyamat kezdetétől árstabilitásra kell törekedniük, ez saját érdekük is.
- Mikor és hogyan csatlakozhat a tíz új EU-tag az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU)?
- Az Európai Unióhoz egy időben csatlakozó országok azért válnak egyetlen nagy csoportban taggá, mert a komplex és időigényes tárgyalásokat hatékonyabb együtt és nem országonként lebonyolítani. Ezzel ellentétben a EMU-csatlakozás könnyebben megvalósítható országonként. Egyes országok egyenként is beléphetnek az ERM II. árfolyamrendszerbe, abban az ütemben, amelyet saját körülményeik, különösen monetáris politikájuk diktál. A csatlakozási szerződés 2003. áprilisi aláírása után a csatlakozó országok jegybankjainak elnökei, köztük a magyar jegybank elnöke, megfigyelőként részt vesznek az ECB általános tanácsának ülésein. A csatlakozó országok jegybankjainak szakértői informálisan helyet kapnak a Központi Bankok Európai Rendszerének kibővített bizottságaiban is. A 2004. májusi EU-belépés után Magyarország állandó tagja lesz ezeknek a testületeknek. Néhány ország várhatóan kifejezi majd az ERM II.-höz történő csatlakozási szándékát az eurózóna pénzügyminisztereinek és az ECB-nek. Az illetékes európai uniós szervek (az eurózóna pénzügyminiszterei és az ECB), valamint ha ez szükséges, az ERM II.-ben részt vevő eurózónán kívüli országok a javaslatot megfontolva tárgyalásokat folytatnak, majd egyezményt írnak alá ezekkel az országokkal valutájuknak az euróhoz viszonyított átváltási rátájáról.
- Hogyan tudja egy ország, az ERM II. árfolyamrendszerhez történő csatlakozás után kezelni a valutájára nehezedő váratlan nyomást?
- Az árfolyamsáv közepét jelentő forint/euró átváltási arány, amelyet Magyarországnak az ERM II.-höz történő csatlakozásakor határoznak meg, rögzített, de módosítható. Ez azt jelenti, hogy megváltoztatható mielőtt a forint végleges átváltási arányát - az euróhoz képest - rögzítik. Az ERM II.-höz történő csatlakozáskor mind az eurózóna országai, mind maguk a csatlakozó országok fenntartják a lehetőséget, hogy módosítsák az árfolyamsáv közepét, ha ez szükségessé válik. Az árfolyamsáv közepének módosításához az érintett országnak meg kell állapodnia az eurózóna pénzügyminisztereivel, az ECB-vel és az ERM II. eurózónán kívüli tagjaival. Az ERM II. nem egyszerűen leírt szabályok gyűjteménye, hanem stratégiai és működési keret is, amelyen belül testre szabott megoldások találhatók a részt vevő országok sajátos helyzetének megfelelően.