Az adótörvény idei változásából adódó lehetőség a közép- és felső vezetők szűkebb körének adóhatékony ösztönzésére az átváltoztatható kötvény. A rendszer kulcsfontosságú kérdése azonban a kötvény piaci ára, azaz: hogyan árazzák be a kötvényt ahhoz, hogy annak megszerzésekor ne keletkezzen adóköteles jövedelem a magánszemélynél. A szaktárca és a merészebb adózók elképzelései között e tekintetben mindenesetre elég nagy eltérések adódhatnak.
Január elsejétől - az szja-ról szóló törvény szerint - a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme, amikor az átváltoztatható kötvényt névre szóló részvényre váltja, így adókötelezettsége sincsen. Ám amikor eladja a részvényt, az annak megszerzéséért fizetett összeg (a kötvény megszerzési ára, valamint az átváltáskor fizetett különbözet) és a részvény eladási ára közötti különbség után is mindössze legfeljebb 20 százalék forrásadót fizet. (Ha a részvényt a tőzsdén értékesíti, akkor az adó nulla százalék.) A kötvény és - az átváltást követően - a részvény tartásának időszakában kamatot, illetve osztalékot is kaphat a dolgozó.
Valószínűsíthető, hogy a gyakorlatban a kötvényt zárt körben bocsátják ki, ezért az arra fizetett kamat az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik a magánszemélynél, szemben az osztalékkal, amelynek adóterhe többnyire 20 százalék. Az adóteher alapján az átváltoztatható kötvénynél a „legtöbbet juttatni legkisebb ráfordítással” elvből a „legkisebb ráfordítás” lesz - mondta lapunknak Alföldi Csaba, a Deloitte & Touche igazgatója.
A kötvény megszerzéskori értékét a Pénzügyminisztérium valószínűleg úgy értelmezi, hogy az annak a részvénynek az aktuális piaci árához közelít, amelyre átváltható. A merészebb adózók - arra hivatkozva, hogy a kötvény átváltásáig eltelő idő alatt a kockázatot a kötvénytulajdonos viseli - a kötvény értékét igen alacsonyan határozhatják meg. Érdemes azonban olyan módszert választani, amely az adóhatóság számára is elfogadható szakmai érvekkel határozza meg a kötvény értékét.
A részvény piaci árát a tőkepiacok és a nem nyilvános társaságok esetében a számviteli elvek alapján határozzák meg. A Deloitte & Touche-sal együttműködve a kötvény szokásos piaci értékének meghatározására különböző módszereket alkalmazunk és ajánlunk ügyfeleinknek - mondta lapunknak Kovács Zoltán, a CA-IB Tőkepiaci Tanácsadó Rt. igazgatója.
A beárazás során számos közgazdasági körülményt kell megvizsgálni, ráadásul a zártkörű társaságok esetében a tőzsdei ár sem nyújt fogódzót. A kötvény árazását torzítaná, ha kizárólag a részvény - amire a kötvény átváltható - jegyzéskori piaci ára lenne a meghatározó. Számos egyéb szempont (például korlátozott forgalomképesség), illetve az átváltásig eltelő idő hossza vagy az átváltási feltételek is erőteljesen befolyásolják a kötvény árazását. Egy átváltoztatható kötvény úgy tekinthető, mint egy részvényvásárlásra adott vételi opcióval kiegészített kötvény, ezért általában az opcióárazás szabályai szerint ésszerű árazni - mondja Kovács.
